Délmagyar logó

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 10°C | 20°C Még több cikk.

Kevesen lennének hősök

Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján a szegedi Dózsa György Általános Iskola 8. a osztályában jártunk, hogy megtudjuk: mit tudnak, mit gondolnak a diákok e történelmi sorsfordulóról. Az olasz tagozatos gyerekeket beszélgetésünk alkalmával elemző gondolkozásra késztettük.
A diákok szerint a szabadságharc katonái büszkék lehettek arra, hogy hazájukért ragadtak fegyvert. Fotó: Frank Yvette
Az 1848-as forradalom és szabadságharc minden magyar iskolában tananyag. A gyerekek már alsó tagozatban tanulnak a forradalomhoz kapcsolódó verseket, a Kossuth-nótákat, s az iskolai ünnepségeken a legkisebbek is megismerik a forradalom egy-egy pillanatát. Arra voltunk kíváncsiak: mit tudnak a Dózsa általános iskola nyolcadikosai a magyar történelem e jeles eseményéről.

Nemzeti dal és verbunk

– Az 1848-as forradalommal kapcsolatban alsóban már tanultuk Petőfi Sándortól a Nemzeti dalt – idézte fel az első találkozást a történelmi eseménnyel Pató Zsuzsanna. A Klauzál téren álló Kossuth-szobor kapcsán Albert Zsombor megjegyezte: Kossuth Lajos ezen a téren, pontosabban az egyik ház erkélyéről intézte lelkesítő szónoklatát Szeged népéhez.
A gyerekekkel együtt beleképzeltük magunkat az 1848-as eseményeket megélő emberek helyébe: milyen lehetett akkoriban egy toborzás, amikor megérkezett Kossuth egy-egy városba, banda húzta a verbunkot, s huszárok hívták a legényeket: álljanak katonának.

– Azokra, akik a verbunk hívó szavára felcsaptak katonának, biztosan hatott a hangulat is – mondta Rózsa Katalin. – Az utcán összegyűlt, éljenző tömeg lelkesedése átragadt a fiatal férfiakra is. Másrészt úgy gondolhatták: tenniük kell a hazájukért, hiszen ez kötelességük. Bizonyosan nagyon büszkék voltak arra, hogy a haza védelmére kelhetnek.

Kicsi ország a miénk

Ám az is kiderült: a gyerekek közül ma már kevesen lennének forradalmárok. A 25 diákból csupán néhányan emelték kezüket a magasba, amikor azt kérdeztük: részt vennének-e a haza szabadságáért folytatott küzdelemben. Hogy miért nem, arra nem kaptunk választ, arra viszont igen, mi lehetett az oka annak, hogy 1848 eszméje elbukott.

– Az országban élő nemzetiségek a Habsburgok mellé állva Magyarország ellen fordultak – mondta Varga Attila. – Másrészt a magyar hadsereg a Kossuth toborozta, tapasztalatlan katonákból állt, a magyaroknak nem volt – nem lehetett – saját képzett hadseregük. Ez a csekély erő állt szemben a képzett, jól felszerelt Habsburg hadsereggel.

A gyerekekkel párhuzamot vontunk 1848 és 1956 bukása között. A vesztes forradalmak okát abban látták, hogy Magyarország kicsi ország, nem tartozik a nagyhatalmak közé. Földrajzi helyzete, és egyáltalán nem kebelbarát szomszédai is okai annak, hogy nem sikerült a függetlenséget két egymást követő században sem kivívni.

Csalódottság és tanítási szünet

Albert Zsombor és több osztálytársa is úgy gondolta: a forradalom leverése után a csalódottság, az elkeseredettség, a szomorúság hatotta át az egész országot. Az aradi 13 kivégzése után pedig minden remény elszállt arra, hogy megvalósuljon az ország függetlensége, és a 12 pontban foglalt követelések.

A gyerekek jól tudják: március 15-e nem azért fontos, mert azon a napon nincs tanítás. Március 15-én azokra a hősökre emlékezünk, akik bátrak voltak, akik mertek, s harcba szálltak a haza szabadságáért. Amikor virágot viszünk Kossuth szobrához, amikor kitűzzük a kokárdát, azok előtt is tisztelgünk ezekkel a gesztusokkal, akik a hazáért áldozták életüket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megyei lista: kinek meglepő, kinek nem

Farkas Sándor, a szentesi körzetben induló országgyűlési képviselő vezeti a Fidesz megyei listáját.… Tovább olvasom