Délmagyar logó

2017. 07. 29. szombat - Márta, Flóra 19°C | 30°C Még több cikk.

Kezdődik a kis francia libamáj-forradalom

Szeged - Derüljön ki a csomagolásról, honnan származik a Franciaországban feldolgozott libamáj, és tessék védeni a hazai árut! – kérik a francia libatenyésztők. Azt a piacot most a magyar áru uralja. A Baromfi Terméktanács szerint a mi termelőinknek nem kell aggódniuk.
A franciák úgy tudják, hogy az ottani üzletekben kapható termékekben a libamáj hazai termelőktől származik. Ezt a meggyőződést erősítik a csomagoláson található feliratok is: „Gers-ben feldolgozott", „Périgord-ban készített". Holott a francia konyhának ez a fontos alapanyaga alig öt százalékban származik francia tenyésztőktől, a zöme magyar áru – pontosította a téves közvélekedést nemrég egy francia hetilap. A www.agroline.hu által lefordított és közzétett írás szerint a délnyugat-franciaországi libatenyésztőket fölháborítja, hogy sokszor nem látható a termék csomagolásán a magyar származás. Remélik, a szabályozás szigorúbb lesz!

Magyar közpénzt is kapott a Négy Mancs

A Baromfi Terméktanács bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál, versenyfelügyeleti eljárást kér a Négy Mancs Alapítvány ellen. A BT szerint az állatvédő szervezet „lejárató-lobbista kampányával megtéveszti a fogyasztókat és tisztességtelen piaci magatartást valósít meg". Korábban Budai Gyula kormánybiztos bejelentette: a Főügyészség által lefolytatott vizsgálat alapján törvénysértően működik a Négy Mancs. Az ügyészség a jogsértések ügyében tájékoztatást kért az alapítványtól. Az állatvédő szervezetnek például arról kell beszámolnia, milyen támogatásból fedezte a magyar baromfiipar – így a szentesi Hungerit – ellen indított kampányait. A megyénkben működő baromfi-feldolgozó, erről már beszámoltunk, pert is indított a Négy Mancs ellen. Budai szerint osztrák és német tenyésztők állhatnak a lejárató kampány mögött. A kormánybiztos legutóbb – az alapítvánnyal folytatott, szerinte eredménytelen tárgyalás után – arról tájékoztatott, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2007-ben 100 ezer forinttal, a Nemzeti Civil Alap pedig 2008-ban 1,5 millió forinttal támogatta a Négy Mancs Alapítványt.  

Kérelmet nyújtottak be a francia hatóságokhoz annak érdekében, hogy az ő árujukat földrajzi jelzés védje. Ez szerintük segítene a tudatos vásárlóknak, és erősítené a hazai gazdaságot. Jövő év elején várható döntés az ügyben.

Az elmúlt 25 évben a felére esett vissza a franciaországi libamájtermelés. A tenyésztők inkább kacsával foglalkoznak, az jobban megéri. 2010-ben Gers és Périgord tenyésztői 470 tonna libamájat állítottak elő, miközben Magyarországról a francia hetilap szerint 1000 tonna származik. A magyar libamáj francia exportőrei azzal védekeznek: lehet, hogy a magyar libamáj ebben a helyzetben „politikailag nem korrekt", viszont nagyon finom és jó minőségű, előállításának hagyománya több évszázados – és vajon az afrikai kakaóból készült svájci csokoládé miért nem zavar senkit?

Magyarország hosszú ideje libamáj-nagyhatalom. A világpiacra kerülő áru 80 százaléka – közel 2000 tonna – magyar eredetű, ám erről a magyar vásárlók zöme alig hallott. Az állatvédők tömés elleni akciója, majd az erre válaszul megszervezett, azóta is évről évre megtartott orosházi libamájfesztivál hívta föl a figyelmet rá. Tenyésztő és feldolgozó cégek, dolgozók, gazdálkodók családjainak megélhetése függ attól, hogy ez a helyzet így marad-e. A legutóbbi, harmadik fesztiválon Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nemzeti kincsnek nevezte a libamájat, figyelmet és segítséget ígért a vele foglalkozó iparágnak és termelői háttérnek.

A Baromfi Terméktanács szerint ebben az esetben nem az a kérdés, a francia termelők érvényesítik eredményesebben az érdekeiket, vagy a magyarok. – Nincs okuk az aggodalomra a libamájjal foglalkozó vállalkozásainknak a francia mozgolódás miatt – mondta lapunknak Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. – Ez szerintem ugyanolyan történet, mint a tokaji boré. Sokan irigyelték azt a pozíciót, amelyet a tokaji a minőségével kivívott magának, de ezt más eszközökkel nem lehet elhódítani.

Olvasóink írták

  • 9. RobinGood 2011. december 19. 18:24
    „Az egész libamájkonfliktusnak az az oka, hogy az Unióban nem egységesek az állatvédelmi szabályok. Ami 23 tagállamban állatkínzásnak minősül és tilos, az a maradék négyben megengedett. Teljesen abszurd helyzet az, hogy ezek szabadon exportálhatják azokat a termékeket, amit máshol tilos előállítani. Ez kb. olyan, mintha nálunk tiltva lenne a füvescigi, de Hollandiából korlátlan mennyiségben behozható lenne. Teljesen jogos, ha ez a gyakorlat a német, osztrák stb. fogyasztókban ellenérzést vált ki.”
  • 8. Pandora 2011. december 19. 14:53
    „5.
    baromfivirsliben, baromfipárizsiben, debreceniben, májkrémben.
    meg persze kutya-macska kajában.”
  • 7. sevenof9 2011. december 19. 11:49
    „kutyakajaban?”
  • 6. norad 2011. december 19. 10:31
    „Nemsokára (a cukorrépa mintájára) jön az uniós támogatás, és az kap belőle, aki NEM tenyészt libát, és BEZÁRJA a feldolgozóüzemet!
    Szégyen, hogy ezt a politikusaink hagyják!”
  • 5. KamuNeni 2011. december 19. 10:23
    „Hatha 2 ezer tonna libamaj kerul a piacra, akkor hol az a sok liba hus?”
  • 4. dodoni 2011. december 19. 09:29
    „Ebből a cikkből is látszik, a Pénznek, a tőkének nincsenek nemzeti vonzatai. Célja egy: megsokszorozni önmagát. Ezzel, tehát a pénzzel a addig nincs is baj, amíg az életet szolgálja, amíg eszközérték volta nem alakul át célértékké. De igen gyorsan átalakul azzá és akkor már pusztítóvá válik. Mert Svájcban valóban nem terem kakaóbab, de Franciaországban libamáj igen. A magyar jobb ízű? Lehetséges. De sok francia gazdától elveszi a megélhetést. Ahogy más meg, ami nálunk megtermelhető, a mieinktől veszi el. A liberális kapitalizmus törvénye ez: Jobb ízű, jobb minőségű vagy olcsóbban előállítható egy adott helyen előállított termék? Pusztuljon a gyengébb, a silányabb, a drágábban előállított! Vele együtt az is, aki azt előállítja.”
  • 3. masaka 2011. december 19. 09:23
    „1. V42515
    A linknek lemaradt a vége.
    helyesen:
    http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/elelmiszer_takarmanybiztonsag/kozerdeku_adatok/elelmiszer_uzemlistak

    Ezek csak a hazai engedélyezett helyek.
    Már ez is nagy segítség, de egy globális, neten kereshető listát esetleg nem tud valaki?
    Minden második ember okos-telefonnal szaladgál lassan, jó lenne esetleg, ha ott a polcnál rá lehetne keresni annak, akit ez érdekel.”
  • 2. V42515 2011. december 19. 08:20
    „Részben butaságot írtam az imént, ugyanis a kód csak a gyártó üzemet, annak országát jelöli, azt nem, hogy a liba hol született. Ha magyar libamájat Franciaországban dolgoznak fel, akkor az FR kóddal került az üzletekbe.”
  • 1. V42515 2011. december 19. 08:07
    „Minden húskészítményen (ez igaz a tejre és tejkészítményekre, pl. sajtokra is) fel kell tüntetni a gyártó üzem kódját, ez igaz a libamájra is. Ez a gyártó üzem kód egy ovális alakzatban szereplő kód, benne az ország kódja, alatta pedig egy szám. Az ország kódjából rögtön ki lehet deríteni, melyik országban készült, de egy kis utánajárással azt is, hogy melyik cég gyártotta, annak ellenére is, ha neve nincs feltüntetve a csomagoláson.

    Ez természetesen nemcsak a Franciaországban forgalmazott libamájra, hanem a Magyarországon forgalmazott hús- és tejtermékekre is igaz, ebből gyorsan kiderült pl. melyik áruházlánc saját márkás terméke hol készül.

    http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/elelmiszer_takarmanybiztonsag/kozerdeku_adatok/elelmiszer_uzemlistak/elelmiszer_uzemlistak.html”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Előbb a Tiszavirág majd a Lupus: öt új szegedi szálláshely 1 milliárdos támogatással

A Mozart és a Soleil már kinyitott azok közül a kisebb szállodák közül, amelyek az utóbbi években uniós támogatást kaptak. Tovább olvasom