Délmagyar logó

2017. 02. 25. szombat - Géza 2°C | 8°C Még több cikk.

Kézzel hímzett cifraszűr

Ki ne ismerné a mondást: „kitették a szűrét"?
A kifejezés a régmúltból származik, ha a lányok nem látták szívesen a háznál a kegyeiket kereső legényt, az este otthagyott ruhadarabot az ajtó elé tették. Egykor a pásztorok ünnepi viselete volt ez a díszes ruhadarab, virágkorát a kiegyezés idején élte. Az utolsó szűrszabó mester ugyanis 1958-ban hunyt el a Jászságban.

Papp László, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark munkatársa azonban – ha már a mondásoknál tartunk – nagy fába vágta a fejszéjét. Egykori pásztorként kiszabta, megvarrta, és ki is hímezte saját szűrét, amit annak idején akkora becsben tartottak, hogy egy férfiember életében mindössze egyet vett belőle. A szűr csakugyan cifrára sikeredett kacskaringós népi motívumaival – egy lánynak sem lenne szíve az ajtó elé hajítani.

A teljes egészében kézi munkával készített hímzett cifraszűrt mutatja Papp László. Fotó: MTI
A teljes egészében kézi munkával készített hímzett cifraszűrt mutatja Papp László. Fotó: MTI

– Igazi minőségi posztó ma Erdélyben készül, én is ott vásároltam a szűrhöz valót – mondta a mester, aki azért fogott a nem mindennapi vállalkozásba, mert a kész darabok között nem talált neki tetszőt. Az egykori pásztor egyik végzettsége szűcs-tímár, így nem áll messze tőle az efféle foglalatosság. Két és fél hónapba telt a cifraszűr kiszabása – tudni kell: a hagyományos vállas szűr teste és háta egy darabból készül –,megvarrása, díszítése. A virágmotívumokat, amelyeket egy régi nagykunsági szűrről lesett el, szintén saját kezűleg hímezte rá a fehér posztóra.

Olvasóink írták

  • 4. karikasostor.hu 2009. szeptember 18. 18:11
    „Itt is gratulálok a készítő úrnak, pedig személyesen is ismerem!

    Én is pont most hímeztetem a magam szűrét egy leánykával, úgyhogy tudom mekkora munka kiszabni, felrajzolni a megfelelő mintakincset és kihímezni azt.

    Ezek a ruhadarabok nem csak hogy szépek, de állítólag mágikus erejük is van!
    A pásztornak sátra is és temploma is egyben.
    Mivel sehol a világon nem volt jelen a cifraszűr csak magyarországon, az államnak kötelessége lenne a legeltetéssel foglalkozó pásztoroknak, munkásoknak ezt a csodálatos ruhadarabot előírni és biztosítani is azt mint hungarikum.
    Mennyivel szebb látvány lenne az utak mentén a nyájat, gulyát örző pásztort ilyen viseletben látni mint gumicsizmában meg viharkabátban.”
  • 3. joy 2009. szeptember 16. 08:41
    „Gyönyörű!
    Gratulálok!
    Ismerem a technikát, tudom, mekkora munka!”
  • 2. bizly 2009. szeptember 15. 16:51
    „Gratulálok! Gyönyörű!”
  • 1. eva45 2009. szeptember 15. 13:06
    „Csak gratulálni tudok hozzá nagyon szép munka vagy inkább művészet.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megmutatná rejtett kincseit az egyetem

Természettudományi múzeumot hozna létre az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara. Tovább olvasom