Délmagyar logó

2016. 09. 30. péntek - Jeromos 12°C | 25°C

Ki mit tud Szegeden Dugonicsról?

Az író, költő, matematikus Dugonics András kétszázhatvanöt évvel ezelőtt született Szegeden. A róla elnevezett téren a szobránál sétálókat kérdeztük: ki mit tud róla?
Körkérdésünkre egyedül a soproni egyetemista, Molnár Kata válaszolt helyesen Fotó: Gyenes Kálmán
„Möglépött, mint Dugonics" – mondjuk a hasonlatot, ha valami vagy valaki váratlanul eltűnik a szemünk elől. A ízes tájnyelvi hasonlat Dugonics András szobrával kapcsolatosan született, amikor a mai Dugonics téri egyetemi épületbe költözött a kálvinista főbíró hivatala. Nem tudta elviselni, hogy egy pápista pap szobra álljon a bejárata előtt – említi Péter László a Szeged-útikönyvben. Addig járt a polgármester nyakára, amíg nagy hirtelen át nem vitték a szobrot a mostani helyére. A piacra járó alsóvárosiakat annyira meghökkentette a szobor váratlan eltűnése, hogy azontúl így fejezték ki a „volt-nincs" tapasztalatukat.

– Mindig itt nyargalok át a téren a munkahelyem felé, de soha nem jutott eszembe felnézni, kinek a szobra ez – tűnődött a makói Lipták Kálmánné a belvárosi Dugonics téren. A parkban üldögélő nagyszénási asszonyoknak sem mondott semmit a tér elnevezése, pedig Nagy Pálné és Pint Ferencné minden szegedi látogatáskor a fák alatt piheni ki magát. A Dugonics név Simon Lászlónak és Szabó Gábornak ismerősen csengett, el is kezdtek mesélni, ám a két szegedi szakközépiskolás hamar rájött: Dugovics Tituszra gondoltak.

– Matematikus. Neki köszönhetjük a kör és a derékszög szavainkat – jelentette ki magától értetődően Molnár Kata, a Sopronból származó orvostanhallgató. Az egyetemista lány azt is tudta, hogy Dugonics Andrásnak ma ünnepeljük a születésnapját.

265 éve Szegeden született, a piarista gimnáziumba járt, piarista szerzetes lett, tanított. A matematika mellett költőként és íróként is maradandót alkotott. Mindmáig legismertebb munkáját, az Etelkát az első magyar regényként tartják számon. A történet honfoglalás kori, ám a szövege ízes szegedi tájszólásban népi közmondásokat és szólásokat tartalmaz. Érdeme az is, hogy az Eteléből megalkotta az Etelka nevet. Dugonics András nyugdíjas korában került vissza végleg Szegedre, itt is halt meg 1818-ban.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ötven év után jöttek össze

Az elmúlt ötven évben először rendezett osztálytalálkozót a szegedi Rókusi Általános Iskola 1955-ben… Tovább olvasom