Délmagyar logó

2016. 05. 27. péntek - Hella 14°C | 27°C

Kibélelték, becsomagolták, megszerették a panelokat

Kibélelték, becsomagolták, megszerették a panelokat
Szeged- Amikor az első paneleket felhúzták, legfeljebb fél évszázadot jósoltak a lakótelepeknek. Ma azt mondják, statikailag 150 évig is bírják. Egyre többen vannak, akik megszerették, és nem is laknának másutt.
– Nagyon jók a szomszédok, a házat felújítottuk, szép a környezet, közel a Tisza-part – sorolta a szegedi két szoba hallos Tabán utcai panellakás előnyeit Horváth Lajosné. – Lassan 20 éve, hogy itt lakunk, kívül-belül mindent felújítottunk. A panelprogramban kicseréltük a nyílászárókat, körbeszigeteltük a falakat, majd a lépcsőházat és az alagsort is leburkoltuk. A lakásban a bejárati ajtótól kezdve mindent lecseréltünk, a fürdőszobánkba tusolót építettünk. Ehhez a lakáshoz a mi életünkben már nem kell hozzányúlni.

Horváth a Lajosné a férjével együtt több házban közös képviselő. Jól gazdálkodnak, náluk mindössze 4100 forint a közös költség. A Tabán utcába egy Kossuth Lajos sugárúti tízemeletesből jöttek, nem volt kérdés, hogy panelt választanak.

Amikor az első lakótelepeket építették, azt mondták, ezek 50 év múlva már nem fognak állni. A fél évszázad eltelt, a panellakás pedig a reneszánszát éli. Szegeden ma egy lakótelepi lakást 1,5-2 millió forinttal többért lehet eladni, mint egy évvel ezelőtt. A négyzetméterár minőségtől, emelettől függően 115–140 ezer forint között mozog, írtuk lapunkban. (Megveszem, felújítom, eladom? 2015. október 26.).

De miért állították régen, hogy ezeket a házakat 50 évre tervezték? – Akkoriban jócskán alábecsülték, hogy mennyit bírnak ki a panelházak, ma azt mondom, a szerkezet nem 50-et tud, hanem 150-et – magyaráztaCsada László építőmérnök, a dvb Délmagyarországi Vasbetonipari Kft. ügyvezető igazgatója. – Még egyetemre jártam, amikor a szegedi házgyár beindult, de Dunaújvárosból már előtte is szállították ide az elemeket. Később a Déltervnél dolgoztam statikus tervezőként, részt vettem az új épületek fejlesztésében, és ott voltam a házgyárban az utolsó panelek gyártásánál is.

A paneleknél sokáig megkötötték az építészek kezét: a szovjet modulrendszer szerint kellett dolgozni, és legfeljebb 3,6 méter lehetett a szobaszélesség. Mire a kötöttségek felszabadultak, és Szegeden is készülhettek függőfolyosós, vagy új, modern elrendezésű többszintes, valamint családi házak, addigra vége lett a panelházépítésnek.

Az elsők: Odessza és Tarján

1960-ig csak a szegedi belvárosban, valamint Újszegeden, az Alsó kikötő soron és a Vedres utcában voltak kisebb lakótelepszerű építkezések. Az 1960-tól 1964-ig tartó 2. ötéves terv idején épült a város első, még téglablokkos 1500 lakásos lakótelepe, az Odessza. Tarjánt 1966-tól kezdték el építeni, először 1800 darab, szintén téglablokkos gázfűtésű lakást adtak át az Olajos utca és a Csongor tér környékén. Majd a dunaújvárosi és szolnoki előregyártó telepekről szállított kohósalak betonból készült elemeket építették be. Bertalan Sándornyugalmazott szegedi mérnöktől tudjuk, 7 darab 5 szintes tömb épült fel így a Víztorony és a Csillag tér között, a Budapesti körútra merőlegesen. A szegedi házgyár próbaüzeme 1969–70-ben zajlott, az első elemekből a Lugas utcai épületeket rakták össze.


Kép: Horváth Lajosék közös képviselők is a saját házukban. Fotó: Frank Yvette

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Súlyos látássérült, és öröme a fotózás

Amit érdekesnek gondol, lefotózza, hogy jobban lássa. Tovább olvasom