Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 24°C Még több cikk.

Kifutásra készen a jégtörő hajók

Kifutásra készen áll a szegedi medencés kikötőben a két jégtörő hajó. A jégtörők munkájára csak akkor lenne szükség, ha a jelenlegi, álló jeget jégzajlás váltaná föl, s a felhalmozódott jégtorlaszok, jégdugók visszaduzzasztanák a vizet. Szegednél azonban nincs sok esély a jégtorlaszok kialakulására.
A jégtörők szükség esetén azonnal kifuthatnak a medencés kikötőből. Fotó: Gyenes Kálmán
Bármikor kifuthat a medencés kikötőben állomásozó két jégtörő hajó, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Jégvirág V., és a Szeviép Rt. kezelte Jégvirág VI. A jégtörésre alkalmas vízi járművek kisebbjei közé tartoznak, de így is hatékony munkát tudnak végezni.

Éjjel-nappal dolgoznának

Személyzetük profi; éjjel-nappal is tudnának dolgozni a járművek, akár heteken át, veszély esetén. – Jégtörésre akkor van szükség, ha zajlik a jég, s egyes helyeken feltorlódik, jégdugókat képezve – mondja Dobi László központi védelemvezető, az Atikövizig igazgatója. A jégdugók felduzzaszthatják a vizet, meg kell szabadulni tehát tőlük. A jégtörő orra, fenékszerkezete lényegesen jobban megerősített a közönséges hajókéhoz képest: nem tesznek kárt benne a jégtáblák. Szükség is van az erős szerkezetre, mert így ha ráfut a hajó a jégre, az beszakad alatta, s beljebb haladhat a jégmezőbe.

Nem bolygó hollandi

Nem mindegyik jégtörő aprítja olyan módszerrel a jeget, mint a két szegedi jármű. A nagyobb hajók belsejében excenterforgósúly forog, a jégtörőnek hol az egyik oldala merül mélyebben a vízbe, hol a másik oldala, hol az eleje, hol a hátulja – imbolygó mozgást végez. Nem azért, mintha bolygó hollandi volna, hanem azért, mert ezzel a mozgással – miközben halad is előre – tágítja maga körül a szabad vízfelületet. A Tiszán egyébként elsősorban a vízlépcsőket védik jégtörők: kettő állomásozik Kiskörénél, hat Tiszalökön, a szervezetileg külön kezelt két szegedi hajón kívül.

Robbantás és leúsztatás


Addig-addig aprítja a jeget a hajó, míg a jégdugó különálló darabokra nem törik, s akadálytalanul le tud csorogni a folyón. Ha a jégtörők nem bírnának a jégtorlasszal, robbantással darabolják fel. Ha a szerbia-montenegrói területen alakulna ki dugó, akkor ott törnék a jeget az ottani jégtörők, ha kell, magyar segítséggel.

Jelenlegi másodfokú a védekezés a Tiszán és a Maroson egyaránt; ez a figyelőszolgálat megerősítését jelenti. Összetorlódott jég a Tiszán nincs, csak szabad vízfelületekkel megszakított, álló jég; vastagsága néhol a húsz centimétert is elérheti.

Jeges árvíz nem fenyeget

Nincs is sok esély jégtorlaszok kialakulására, Szegednél főleg nincs: a meder szűk, mély, a víz sodrása gyors, nem akad meg, nem halmozódik fel torlasz egykönnyen. Jeges árvíz nem is volt még a Tiszán, amióta ezzel kapcsolatos adatokat nyilvántartanak. A Maroson azonban – mely a Tiszához képest sekély, „kevésbé beágyazott", medrét könnyen változtató folyó – könnyen létrejöhet. Deszk környékén már a méter vastagságot is eléri a felhalmozódott jégtorlasz, amely kismértékű vízszintemelkedést is okoz. A fokozott vízszint- és jégellenőrzésen kívül azonban jelenleg nincs szükség egyéb intézkedésekre.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vita a reptéri ingatlanokról

A Szegedi Repülő Egyesület 100 milliós vagyona átadásáért cserébe azt kéri a várostól, hogy 99 évig… Tovább olvasom