Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Kilónként ezer alatt nem az igazi

Év végén megnő a virslifogyasztási kedvünk. Az áruházak már 130 forint körüli áron is kínálják a lábosbavalót, ami a szakemberek szerint jóval az előállítási ár alatt van. Utánajártunk, milyen is a valódi virsli és mi kerül az asztalra a nyomott árért.
A hentes szerint az ár szorosan összefügg a minőséggel Fotó: Karnok Csaba
Szilveszter éjszaka és újévkor hagyományosan megemelkedik a virslifogyasztási kedv a magyarok között. Épp ezért nem véletlen, hogy több nagy áruházlánc akciót hirdet az ünnepet megelőző időszakra – irreálisan alacsony áron kínálva a műbélbe töltött húskészítményt.

Kíváncsiak voltunk: az akciós, 130 forint körüli kilónkénti árért vajon lehetséges-e itthon virslit előállítani, így megkérdeztünk néhány, évtizedes gyakorlattal rendelkező szakembert az ügyről.

Az egyik szegedi, Mars téri hentesüzlet tulajdonosa, Turu Kálmán szerint a valóban virslinek nevezhető főznivalót ezer forint alatti áron lehetetlen kihozni. Igaz, ezért a pénzért juhbélbe töltik, és a sertés nemesebb részeiből – combból, lapockából – és ipari szalonnából állítják össze, egy kis marhahússal javítva föl az ízét és az állagát. A baromfivirsli előállítási költségét 7-800 forintra becsülte. A hentesnek egyébként „bejáratott" vevőköre van, akik ilyenkor tíz mázsa körüli mennyiséget vásárolnak, és egy részét az „ínséges időkre" lefagyasztják. Turu Kálmán szerint már maga a műbél és a munkaköltség összege kiteszi a multik akciós árát, így nem érti, vajon milyen húsféleség kerül bele „ingyen" a virslibe.

Eszes Ferenc, az SZTE Élelmiszeripari Főiskolai Karának docense elmondta, két éve felmérést készítettek virsli- és parizerügyben. Kimutatták: csak a termék alapanyagára magasabb, mint az akciós fogyasztói ár. Ezeket a termékeket higiéniai kifogás nem érheti, ugyanakkor a fehérjeállományuk nagy része növényi, szójából nyerik – ettől fakó a színe –, amit feljavítanak fűszerekkel, aromákkal. A szakember hangsúlyozta: a német példa lenne a követendő, ahol három minőségi kategóriába sorolják a virsliket – és ezt a fogyasztók számára egyértelműen föl is tüntetik –, hazánkban ugyanis teljesen összemossák a minőségi szinteket, így a vásárlónak csak a meglepően alacsony ár keltheti föl a gyanúját egy-egy virslinek nevezett termék minőségével kapcsolatban.

– A sertés- és baromfivirsli össz-fehérjetartalmának legalább 60 százalékát az adott állat izomfehérjéjének kell alkotnia, máskülönben nem virsli az adott termék – idézte a definíciót a Magyar Élelmiszerkönyvből a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetője. Pálkúti Istvánné hozzátette: a baromfivirsli csirkéből vagy pulykából készülhet – a kettőt azonban nem szabad vegyíteni. A felügyelőség vezetője azt ajánlja, hogy a csomagolt termékeknél figyelmesen olvassuk el a feltüntetett összetevőket, míg a kimért változatnál a vásárlónak joga van erről felvilágosítást kérni az eladótól. Ez alapján kicsit könnyebb dönteni. Hangsúlyozta: rossz minőségű áruról csak akkor beszélhetünk, ha az adott termék a gyártmánylapnak nem felel meg. A fogyasztóvédők az összetevőket és az érzékszervi minőséget csak a fővárosi laborjukban tudják ellenőrizni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új ruhát kap a régi Hági

Legkésőbb márciusig fel kell újítani a Hágit – az önkormányzat döntése értelmében. A leromlott… Tovább olvasom