Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

Kinek kellene Kossuth-díjat adni?

Csongrád megye - Ismét nő a jelentősége annak, ki kap állami elismerést. A legmagasabb díjat odaítélő egyik albizottság tagjai lemondtak, a köztársasági elnök közben új kitüntetéseket alapított. A Kossuth-díjat egy ideig fizikai dolgozók is megkaphatták – így például a szentesi Andrikó István állattenyésztő, 1954-ben.
„Fideszes kultúrpolitikusok nyilvánosan megüzenték, kinek kellene Kossuth-díjat adni" – ezzel indokolta néhány héttel ezelőtt Radnóti Sándor irodalomtörténész, a Kossuth- és Széchenyi-díj Irodalmi Albizottságának elnöke a lemondását. Azt, hogy ki kapja a díjat, az albizottság jelölései alapján a politikusokkal kiegészült főbizottság szokta eldönteni, de Radnóti – akivel együtt távozott a 8 fős grémiumból Bacsó Béla filozófus, Baranyi Ferenc költő, valamint két író, Sándor Iván és Závada Pál is –, úgy látta, a kormányoldalnak céljai vannak a kitüntetésekkel, és semmi esély nincs arra, hogy a főbizottság komolyan venné az ő ajánlásaikat.

Nehéz megítélni a reakció jogosságát, de Radnóti Sándorék esete azt jelzi, hogy az állami kitüntetések odaítélésében tényleg jobban kifejezésre szeretné juttatni értékrendjét a kormány. Közben Schmitt Pál köztársasági elnök két új kitüntetést alapított: a Köztársaság Elnökének Érdemérme és a Köztársaság Elnökének Díszoklevele Érem – mindkettő a szegedi éremverdében készült – olyan embereknek jár, akik életútjukkal, tevékenységükkel kiemelkedő érdemeket szereztek, elsősorban „a tudományok, az ifjúság nevelése, az elesettek és hátrányos helyzetűek támogatása, a természeti környezet megóvása terén", illetve „művészi, alkotói és előadói, illetve a köz szolgálatában végzett" munkával.

2010. március idusa: Lovasi András átveszi a Kossuth-díjat. A legmagasabb állami elismerés évtizedek óta őrzi presztízsét. Fotó: MTI
2010. március idusa: Lovasi András átveszi a Kossuth-díjat. A legmagasabb állami elismerés évtizedek óta őrzi presztízsét. Fotó: MTI

A szempontrendszer sokak szerint nagyon hasonlít a Kossuth-díjéra – amelyet szintén a köztársasági elnök ad át, de még az előző rendszerben, 1948. március 15-e alkalmából alapították, az akkori parlament pártjainak egyhangú támogatásával. Értéke mindig a KSH által számított nettó éves átlagkereset ötszöröse, legutóbb 7,5 millió forint volt. A kitüntetés úgy élte túl a rendszerváltozást, hogy erkölcsi tekintélye nem devalválódott. A legnagyobb változás az volt a történetében, amikor 1963-ban már csak a tudomány, a művészet és az irodalom területén elért kiemelkedő teljesítmény jutalma volt, „termelőmunkáért" már nem járt. Akkoriban viszont még léteztek a Munka Érdemrend különböző fokozatai.

Bár egy-egy közösség és jó néhány önkormányzat is keres alkalmat arra, hogy egyformán elismerje a teljesítményt az élet minden területén, klasszikus fizikai munkát végző embereknek adható állami kitüntetés most nem létezik. Meskó László, az MSZOSZ sajtóirodájának vezetője kérdésünkre kollégáival együtt utánanézett, és kiderítette, hogy fizikai dolgozók legutóbb 1983-ban kaptak Állami Díjat: ez egy bányászbrigád volt.

Értett a bárányok nyelvén

Amikor a szentesi Andrikó István a Kossuth-díj bronz fokozatát megkapta – 1954-ben –, még 20 ezer forint járt vele. István bácsi felmenői mind juhászok voltak, ő a Pankotai Törzsállattenyésztő Állomás dolgozójaként az ország legnagyobb létszámú fésűsmerinó-állományának megszervezéséért kapta az elismerést. Andrikó István – akiről azt írta a Szentesi Élet, hogy értett a bárányok nyelvén – 1981-ben halt meg, fia pedig 2007-ben. Mindkettejükre máig tisztelettel emlékeznek Szentesen.

Olvasóink írták

23 hozzászólás
12
  • 23. szilléri 2010. december 11. 20:37
    „21. hozzászólás becsei.sandor 2010.12.11. 09:15

    Igazad van, de nagy ziccer volt !”
  • 22. jay_és_néma_bob 2010. december 11. 17:38
    „Nekem :)”
  • 21. becsei.sandor 2010. december 11. 09:15
    „20. Ez annyira infantilis poénka lett,hogy én kihagynám,a díszkötéses :szilléri összes művei.jubileu-
    mi kiadásából.”
  • 20. szilléri 2010. december 10. 23:05
    „Legyen Koltai vagy Becsei !”
  • 19. becsei.sandor 2010. december 10. 18:47
    „A nagy remények,nagy jóslatok sajnos,vagy szerencsére nem mindíg teljesülnek.A nagytehetségű,
    mára a jobbszélen eltünt ,nagyszerű író, Temesi Ferenc Por című szótárregényében arról írt,hogy
    Dr Lakat (Lippai Pál) egy más,egy jobb korbban,Pillich Kálmán léptékű politikus lett volna. Amikor
    eljött a toztatás ideje és Dr Lakat polgármesterré lett,kiderült,mégsemm Pillich ő. Ezért érdemes
    volna Szegeden Dr Lakat-díjat alapítani. Először megkaphatná Póda Jenő.”
  • 18. becsei.sandor 2010. december 10. 18:17
    „A végletekig csemegézhetünk a Kossuth-díjasok névsorán. Aczél Tamás író,Ambíró Ilona tanító,Ambrus
    Teréz gépmunkás,Banga Imre földműves,Zsédely József szabó,Zsidai János vájár,sehol nem találom kö-
    zöttük.:szilléri Délép építőmunkás nevét. Viszont úgy hiszem még ez sem(mármint szilléri hiánya) von
    le semmit Ascher Oszkár szinész,Bajor Gizi szinész,Bartók Béla zeneszerző (posztumusz),Bernát Au-
    rél festő,Závada Pál író,Zelk Zoltán költö és sok más kitűnő ember Kossúth-díjának értékéből.”
  • 17. dodó 2010. december 10. 17:28
    „Jó lenne, ha politikai munkáért is lehetne Kossuth díjat odaítélni. Már meg is van a javaslatom egy ízig-vérig szegedi nagy ember, a klasszikust idézve "korunk hőse" személyében!
    Póda Jenő!
    Ő a mi emberünk!
    Gondoljatok bele, az elmúlt 20 évben hány pártban, hány munkahelyen, hány képviselőtestületben, hány igazgatótanácsban, felügyelőbizottságban bizonyított? 2002-ben kissé httérbe szorult, de szerényen felvette öt évig a kiemelt köztisztviselői címért járó havi 650 ezret, ezzel is gyengítve a Medgyesi-Gyurcsán uralmet. Mindeközben végig 6 - 8 (munka)helyen bizonyított egyszerre. mi sem jellemzőbb visszahúzódó természetére , hogy soha nem mérette meg magát egyéni képviselőként, minden felhajtást kerülve a főnökeire bízta a kérdést. Jelenleg főállásban szeretett városunk és országunk felvirágoztatásán dolgozik, nem elhanyagolva négy-öt másik fontosállását sem, melyekben szűkebb társadalmi csoportok és gazdasági társaságok érdekeiért harcol.”
  • 16. szilléri 2010. december 10. 16:53
    „Aha Pióker Ignác

    * Albel Ferenc (1892-1962)
    * Bali Sándor (1923-1982)
    * Kalmár Pál (1900-1988)
    * Pióker Ignác (1907-1988)
    * Timkó György (1928- )
    magyar sztahanovisták.”
  • 15. egyszegedi 2010. december 10. 12:54
    „Tetszik a Magyar Társaság gyorsaláíró olimpikonja. Lehet, hogy vakon ír, azért nem olvas közben.”
  • 14. becsei.sandor 2010. december 10. 12:31
    „11re. Csupán arról van szó,hogy a Palavicini gróf nagy alföldi pusztáinak hasznosítására,az adott
    időszakban éppen gazdasági haszonnal kecsegtető merinói juhokat telepítet,a juhok gondozásá-
    ban nagyon járatos Szicíliai birkapásztorokat hozatott. Így kerültek az országba,mások mellett
    az Andrikó nevű családok is.Az ő egyik leszármazottjuk volt a cikkben említett Kossuth-díjas ju-
    hász. Tulajdon képpen ennyi.”
  • 13. jozko 2010. december 10. 12:25
    „Odaítélése megosztja a közvéleményt?
    Talán mint vévadójának neve?”
  • 12. Lakos 2010. december 10. 11:54
    „Annak jár aki sokat tett a párt hatalomra jutásáért.”
  • 11. szilléri 2010. december 10. 11:47
    „Kedves Becsei úr ! Tekintettel az év végi hatalmas hajtásra, megpróbáltam az alábbi megjegyzésed után nézni :
    ,,Palavichini gróf álltal idehozott Sziciliai birkapásztor"

    kis segítséget kérek ! Mi a manó ez a megjegyzés ?????”
  • 10. mazsolaszolo 2010. december 10. 11:45
    „Annak, aki valóban tehetséges.”
  • 9. zoolii 2010. december 10. 10:42
    „Ha eddig nem devalválódott, akkor most fog...”
  • 8. tintasbarns 2010. december 10. 10:20
    „Én is megkaphatnám a Kossuth díjat hiszen megérdemlem.”
  • 7. becsei.sandor 2010. december 10. 10:19
    „Nem devalválta a Kossuth -díjat az,hogy a Palavichini gróf álltal idehozott Sziciliai birkapásztor
    leszármazottja is megkapta.Akik nem kapták meg,azoknak persze kétpofára értéktelen.Ugyan
    így, akik már Babitsnak,Dérynek,Illyésnek adták volna a Nóbel-díjat, így hogy Kertész kaptaés nem
    az előzőek,pőkhendi primitívségüket csillogtatva jelentéktelennek próbálják beállítani.
    Jelentéktelen lessz viszont,minden a Magyar Társaság gyors aláíró olimpikonja álltal eddig alapított,
    és ezután alapítandó érme,oklevele,térd és váll szalagja,könyök rojtja.Ammiatt mert ez utóbbiak
    alapítója és adományozója maga is jelentéktelen.”
  • 6. 3évesférfi 2010. december 10. 10:10
    „5: Így van. Tetjesen mindegy, kinek adják, a fél ország reflexből felháborodik. Akkor is, ha fogalmuk sincs, mit csinál pontosan az illető. Sőt, akkor csak igazán :)”
  • 5. Hosszú5 2010. december 10. 09:55
    „Szerintem senkinek Ez egy politikai ajándék a hatalom részéről
    Bárki kapja, az ország egyik fele nem ért vele egyet
    Magánpénzből lehetne adni, de az meg mind lopott, vagy csalt lóvé”
  • 4. TrombiFrédi 2010. december 10. 09:46
    „A cikk jó, de Radnóti uramék felháborodását nem igen értem!!!Úgy tesznek, mintha valami új dologgal szembesülnének a magyar közéletben!!!!Csak azt nem tudom, hogy korábban miért nem lázongott senki, hiszen az "ilyen díjak"megítélését nem bízzák a véletlenre?! A rövid távon emlékezőknek ajánlom az alábbi linket!
    http://index.hu/belfold/kitunt0820”
23 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Középiskolák rangsora: a legjobbak között a Radnóti, a Ságvári, a Kőrösy, a Vasvári és a Tömörkény

Megyénkből 5 szegedi középiskola került be a legjobb 157 hazai középfokú oktatási intézmény közé a Köznevelés folyóirat friss rangsorában. Tovább olvasom