Délmagyar logó

2018. 09. 20. csütörtök - Friderika 17°C | 28°C Még több cikk.

Kínosan rosszul teljesítenek a 15 éves magyar diákok

Kínosan rosszul teljesítenek a 15 éves magyar diákokA Radnóti gimnázium 9/d osztályában Szöllősy László földrajztanár.
Csongrád megye - Nyilvánossá vált a 15 évesekkel tavaly megíratott PISA-teszt eredménye, mely lesújtó a magyar diákokra nézve. Természettudományos és szövegértési kompetenciából sosem látott mélyrepülést mértek, az OECD-országok között lassan sereghajtókká válunk. Oktatáskutatót, gimnáziumigazgatót és olvasóinkat is megkérdeztük, szerintük min kellene változtatni.
Magyarország 2003 óta vesz részt a PISA-felmérésen, mely az egyik legnagyobb szabású, oktatással kapcsolatos nemzetközi kutatás. Lényege, hogy a részt vevő, elsősorban OECD-országok néhány kiválasztott iskolájában tesztet íratnak véletlenszerűen kiválasztott 15 éves diákokkal természettudomány, matematika és szövegértési témakörben. Emellett feltérképezik személyes hátterüket és motivációikat is.

A teszten nem lexikális tudást kérnek számon, hanem azt vizsgálják, hogy a tanultakat hogyan tudják alkalmazni a gyakorlatban, vagyis tananyagon kívüli környezetben.

Évek óta romlik

A négy legjobban teljesítő ország Japán, Észtország, Finnország és Kanada lett, természettudományokban pedig Szingapúr az abszolút első. A magyar diákok teljesítménye 2009 óta folyamatosan romlik, a tavaly megírt teszt pedig a valaha volt legrosszabb eredményt hozta. Az előző, 2012-ben készült PISA-felméréshez képest hatalmasat zuhantak a magyar tanulók eredményei: szövegértésből és természettudományokból is a leggyorsabban leszakadó országok között vagyunk.
 
Sok tehetséges diák jelentkezik a Radnóti-gimnáziumba.
Sok tehetséges diák jelentkezik a Radnóti-gimnáziumba.

Egyedül matematikából tudták hozni a gyerekek a három évvel ezelőtti eredményt, az azonban már akkor is rossznak számított. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a hátrányos helyzetű diákoknak harmadannyi esélyük van arra, hogy elérjék az alapvető természettudományos tudásnak megfelelő szintet a teszten, mint nem hátrányos helyzetű társaiknak.

A  hiba a rendszerben van

– Ez nem egy hirtelen jött rossz eredmény, hanem egy 20-25 éves negatív tendencia folyománya – reagált az eredményekre Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének professzora.

– A 90-es évek elején láttuk először, hogy ha a diákok tudását iskolaközeli kérdésekkel vizsgáljuk, viszonylag jól teljesítenek, de a tudás alkalmazásával már komoly gondok vannak. Az ezredfordulótól pedig már az is látszott, hogy nemcsak a tudás minősége, hanem a mennyisége is probléma: azt is kevésbé tudják a diákok, amit megtanítanak nekik. Más adatok is ezt tükrözik, például a diákok 90-95 százaléka középszinten érettségizik matematikából, a leggyakoribb érdemjegy pedig a kettes.
 

Gál Béla, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatója saját tapasztalatból tudja, milyen képességgel érkeznek a gyerekek a középiskolába. Mint fogalmazott, elkeserítő a helyzet, pedig ráadásul iskolájában a legjobbak kapnak helyet.

– A mai gyerekek nem tudnak sem gondolkodni, sem az órán tanulni. Az iskolában csak papíron rögzítik a tudnivalókat, utána pedig otthon bebiflázzák. Sokat küzdünk azzal, hogy javítsuk a helyzetet, de ezt nem ebben a korban kellene megtenni – fogalmazott az igazgató.

Az óvodánál kellene kezdeni

Gál Béla szerint alapvető probléma, hogy a szülőknek nincs idejük beszélgetni a gyerekekkel, ami az alapja lenne a szövegértésnek. – Az SMS- és Facebook-kommunikáció nem alkalmas arra, hogy ezek a készségek fejlődjenek. A kicsiktől pedig otthon is csak kikérdezik a tananyagot, ahelyett, hogy beszélgetnének a témakörről, hogy gondolkodásra késztessék. Ilyen apró odafigyeléssel otthon is sokat lehetne tenni a helyzet javításáért.
Az ország egyik legjobb gimnáziumának igazgatója szerint azonban alapvetően az oktatásnak kellene megváltoznia.
 
Gál Béla szerint is elkeserítő a helyzet. Fotók: Török János
Gál Béla szerint is elkeserítő a helyzet. Fotók: Török János

– Az óvodától kezdve szisztematikus tartalmi és pedagógiai reformok kellenének, amelyek alkalmazkodnak a mai gyerekek igényeihez. A világ halad, ezt be kellene látni, és ehhez illeszkedve komolyan átalakítani a tananyagot. És persze mindehhez olyan pedagógusokra van szükség, akik nemcsak kifelé akarnak megfelelni, hanem képesek változtatni, a gyerekkel együttműködve gondolkodni, és akik nem csupán leadják és visszakérik, hanem meg is tanítják a tananyagot.

Az észtek megcsinálták

Csapó Benő szerint a legfontosabb, hogy meg kell érteni, hogyan tanulnak a gyerekek.

– Észtország azért tudott tíz év alatt a világ élvonalába kerülni, mert látványosan fejlődtek a tudományos kutatások terén, és csak olyan változtatásokat visznek az oktatásba, amelyekről bizonyítható, hogy előreviszik a rendszert – mondta. A neveléstudomány kutatója szerint az értelmi képességek fejlesztését már korán meg kellene kezdeni, a tananyagot pedig minden esetben a fejlődési szinthez kellene igazítani. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az iskolarendszer nem szereti a nagy átalakításokat.
 

– Mindent el lehet érni folyamatos és következetes finomhangolásokkal, amelyek egy irányba visznek. Az elmúlt években az volt a probléma, hogy a változtatások során egyet léptünk előre, utána pedig kettőt hátra. Jó módszerekkel viszont egy évtized alatt meg lehetne fordítani a trendeket.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Maradhat a nyári időszámítás - Használ Ön karórát? Szavazzon!

Maradhat a nyári időszámítás - Használ Ön karórát? Szavazzon!
Ön hogy állítaná be az időszámítást?
Egyáltalán használ karórát? Ossza meg velünk véleményét! Tovább olvasom