Szeged - delmagyar.hu

"A minőség manapság a vállalkozások számára létkérdés, és sokaknak a minőségi kultúra elsajátítása a válságból való kilábalás lehetőségét jelenti" - mondta Kálmán Albert, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezető főtanácsosa.

A kritériumrendszer megegyezik az Európai Kiválóság Díj rendszerével. Odaítélése pontozás alapján történik, így az a pályázó, aki teljesíti a kétszázötven pontot, elismerésben részesül, ezért volt olyan év, amikor több szervezet is díjazott lett.

A Nemzeti Minőségi Díj után a regionális díjazás 2002-ben indult. Az volt a célja a Nemzeti Minőségi Díj Bizottságnak, hogy hosszabb távon növelje azoknak a cégeknek a számát, amelyek megismerik az önértékelési modellt, az átfogó minőségbiztosítási rendszert és elkötelezettek a minőségbiztosítás mellett - ismertette Kálmán Albert.

Az idei győztes KRKK-t a Munkaügyi Minisztérium és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata alapította 1992-ben azzal a céllal, hogy felnőttképzési intézményként biztosítsa a térség gazdasága által igényelt képzett munkaerőt. Fő tevékenysége a szak- és felnőttképzés, valamint a képzéshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. Az intézmény jelentős tevékenységet folytat a foglalkoztatást elősegítő szakképzések, általános és nyelvi képzések szervezésével a felnőtt lakosság valamennyi csoportja számára.

A KRKK a kecskeméti központ mellett több mint 40 településen van jelen. A képzési központ több mint 400 képzési programmal és hozzájuk tartozó tananyagokkal rendelkezik az ipar, a mezőgazdaság, élelmiszeripar, környezetvédelem, kereskedelem, informatika, szolgáltatások és nyelvoktatás területén. A Dél-alföldi Régióban fontos vizsgaközponti szerepet tölt be: majd 200 szakterületen rendelkezik vizsgáztatási joggal, a Közép-magyarországi Régióban pedig több mint 50 szakterületen. Az 1996-ban alapított Nemzeti Minőségi Díjat és a 2002-ben alapított Regionális Minőségi Díjat mostanra több száz vállalkozás kapta meg az országban.