Délmagyar logó

2017. 10. 20. péntek - Vendel 9°C | 24°C Még több cikk.

Király Levente ajándéka a Lear király

Szeged - A magyar színházi élet egyik legeredetibb látásmódú rendezője, Zsótér Sándor már a kilencvenes években szerette volna színpadra vinni Király Levente címszereplésével a Lear királyt. Álma a ma esti kisszínházi bemutatóval válhat valóra. Az örökérvényű Shakespeare-tragédiát meghökkentően modern felfogásban láthatja a szegedi közönség.
Újra egymásra talált a nagy páros: Király Levente, a Nemzet Színésze, a város díszpolgára és az egyik legmerészebb, legeredetibb színházi rendező, Zsótér Sándor. A kilencvenes évek végén izgalmas előadások sorát hozták létre Szegeden: ma is sokan emlegetik Az ügynök halálát, a Falstaffot vagy épp a Galileit. Azóta mindketten megkapták a legnagyobb szakmai elismerést jelentő Kossuth-díjat, és megkülönböztetett figyelem kíséri újabb közös munkájuk, a Lear király ma esti kisszínházi bemutatóját. Az örökérvényű Shakespeare-tragédiát már évekkel ezelőtt szerették volna megcsinálni, hiszen a címszerep minden nagy színész pályafutásának megkoronázása lehet.

– Nagy munka van mögöttünk, fantasztikus dolog Lear szerepét eljátszani, főleg olyan különlegesen, ahogyan Zsótér Sanyi rendezi. Egészségi állapotom miatt nehéz volt a próbaidőszak, de már jól vagyok, és jólesik a játék is. Rengeteg szöveget kellett megtanulnom Vörösmarty klasszikus fordításában, ami nagyon szép, csak bonyolultabb, mint a mai próza. Vigyázni kellett, nehogy elszavalja az ember, és persze figyelni arra is: meg kell történniük azoknak a belső folyamatoknak, amelyek Learben lezajlanak. Roppant nehéz feladat, de nagy élvezet – mondja Király Levente.

A szegedi nézők talán kicsit elszoktak már attól, hogy Zsótér Sándor nem középiskolai szinten mondja fel a történetet, így a produkció befogadása a drámával csak most ismerkedők számára nagyobb kihívást jelenthet.

– Zsótéros előadás lett. Aki régen szerette a rendezéseit, ezt is megérti majd. Mozgalmassá tudta tenni a statikus darabot. Érdekes, erősen modernizált felfogásban kapja a tragédiát a néző, ugyanakkor a belső világok érintetlenül megmaradtak. A színpadon látható furcsaságok biztosan sok embert meghökkentenek majd, de aki nem zárkózik el az izgalmas, elgondolkodtató megoldásoktól, az élvezheti. Érdekes megfigyelni, hogyan lehet ma eljátszani modern és egyéni felfogásban egy régi tragédiát. Sok minden történik a darabban, ami a mai életünkben is megesik. Furcsán cserélődnek a nemek a produkcióban, aminek megértéséhez jó támpontot ad az előadáshoz készült sillabusz, amit ajánlott elolvasni az előadás előtt – ajánlja Szeged színészkirálya, aki szerint a Lear király örökérvényű darab, mert az öregség problematikája, valamint az ember és a hatalom bizarr, furcsa kapcsolata is örök téma.

– Az emberek típusokra oszthatók aszerint is: hogyan élnek vagy élnek vissza a hatalommal, hogyan tudják használni és mire – véli Király Levente. – Szerepálmom sohasem volt, mert, ha nem kapom meg, nem tudom eljátszani, akkor feleslegesen forrna bennem. Nem vagyok kijárós típus, ezért is csoda, hogy Zsótér Sanyi rendezésében Willy Loman, Falstaff és Galilei után most Leart is eljátszhatom. Utána egy picit majd pihenni szeretnék, mert ez a 71 év kicsit megpróbált. Azt mondják, az az idő, amit színpadon tölt az ember, duplán számít. Az évek súlyát nem érzem, de kopik a test, ami a feladatokat végrehajtja. Abbahagyni nem szeretném, a pihenés után folytatom.

Felcserélt nemek

– Lear tulajdonképpen egy családi bt. főnöke, és azt hiszi, hogy a jogon kívül még jár neki valami. Holott egy tákolt birodalom lemondott királyának nem jár semmi. A forgószínpadon játszódó fordulatos történetben Lear sok emberrel összetalálkozik, akikkel azelőtt nem találkozott. Megháborodik, de furcsa mód ebben a világban ez épp az ellenkezőjét jelenti: ahogy megbolondul, megőrül, megszenvedi a vele történteket, egyszerre világosan, tisztán és derűsen kezd el látni. Pont fordítva működik minden, mint ahogyan kellene. Több szereplővel is spirituális megtisztulás történik: ráismernek önmagukra és a környezetükre, derűsen és mulatságosan meg tudják beszélni ezt a kárhozatos világot. Egyfelől nagyon vidám, mulatságos darabnak látom a Lear királyt – mondja Zsótér Sándor, aki Pataki Ferencre és Harsányi Attilára osztotta Lear idősebb leányainak szerepét. – Egyszerű oka van ennek: tapasztalataim szerint a színésznők elszánt, gonosz démonokat játszanak a két nővér szerepében. A színésznők – tisztelet a kivételnek – gyakran nem tudnak mértéket. Azt szeretnék bemutatni, hogy ők nem ilyen gonoszak, igazából rendes háziasszonyok, de ezek a figurák szörnyű, elvetemült emberek. Az a hipotézisem, hogy egy férfi színész a női alamusziságot, rafináltságot, simulékonyságot, odaadást, praktikumot – mivel rálátása van – jobban meg tudja mutatni.

Olvasóink írták

  • 2. Niké 2008. január 25. 20:31
    „Én nemrég láttam a darabot. Eleinte furcsa volt, nem értettem, de a második felvonásra minden kép összeállt. Ma már azt mondom nekem tetszett a darab. Nem volt egy könnyű darab, gondolkodnom kellett, de úgy érzem pont emiatt volt különleges. Ajánlom mindazoknak akik szeretik, ha egy darab elgondolkodtatja őket, napokig, hetekig él még bennük minden gondolat, mozdulat és szófoszlány. Mert ez a darab Zsótér Sándor rendezésében nem mindennapi, de pont ettől csodálatos.”
  • 1. tiszaparti kata 2007. október 31. 06:45
    „zsőtér sándor meddig akar még szegeden maradni?
    az üres nézőtér jobban tetszik neki?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Különleges irodaház épül Szegeden a híd lábánál

Szeged - Olyan irodaház épül Újszegeden, a Bertalan híd lábánál, amilyen még nincs a városban. A… Tovább olvasom