Délmagyar logó

2016. 09. 29. csütörtök - Mihály 12°C | 24°C

Kistehén: Le a cipővel, Szájbergyerek!

A Kistehénért egy ország rajong. A Szájbergyerek a Tilos rádióban és Lagzi Lajcsinál egyaránt népszerű. De Kollár Klemencz László nem áll meg itt – filmet, képeket, írásokat tervez. Felveszi a ritmust, hogy lassítson minket.
Kollár Klemencz László a pörgés helyett a lassítást élteti. Fotó: Miskolczi Róbert
A fa tetején üldögélő Kistehén és a lábát kék tóban áztató Szájbergyerek sikere között három év telt el. Hogy mennyit kell várni a következő nagy dobásra, nem tudni, de egyelőre nem is érdekes: a Kistehén tánczenekar és a Szájbergyerek sikoltást, üvöltést, hajrázást vagy csípőringást váltott ki a Szegedi Ifjúsági Napok vendégeiből a rockertől a csinibabáig, az apa kezébe kapaszkodó ötévestől az addig mélán nézelődő harmincasig.

– Két éve ültem le megírni a dalokat. A sok szám közül az egyik a Szájbergyerek. Először a szöveg született meg, utána a zene, ami kicsit szomorkásra sikeredett – magyarázta Kollár Klemencz László énekes.

Hogy miért ebből lett mégis sláger, arra egyszerűen ezt válaszolta: mert el lett találva. Az együttes zenéje elsősorban ska és reggae alapokra épül, a sikerszám mégis egy kicsit a lakodalmas felé húz, s emiatt eleinte a kiadó és a zenészek egyszerre idegenkedtek tőle és érezték átütőnek. A Szájbergyerek másokat is zavarba hozott: a szám a Tilos rádióban és Lagzi Lajcsi műsorában is népszerű – bár László elmondta, kritikát is kap bőven.

– Minden dalnál, amit írok, az a célom, hogy legyen annyira könnyű, hogy szórakoztasson, és legyen annyira mély, hogy komolyan tudják venni. Az emberek megérzik, ha ez a kettősség megvan valamiben, még ha nem is tudják egyértelműen dekódolni – fogalmazott az énekes.

A rejtvény azért nem ennyire egyszerű, a szöveg további magyarázatra szorult. A szájber, a kacsa, a kék tó kapcsán László elmondta, hogy létezik egy generáció, melynek tagjai – akár nagyvárosban, akár falun élnek – nem akarnak a szájbertérből kilépni és kacsát nézni a tónál. Ezzel szemben az ő generációja máshonnan jött. Bár használják a számítógépet, az ő gyermekkorukban almaszedés volt, úttörőtábor, számháború, Le a cipővel! és Tüskevár. Ez az életmód közelebb volt a természethez. Ez nem jelenti azt, hogy lenézné a mostani generációt, csupán felhívja a figyelmet a jelenségre.

A „vissza a természethez" mellett a lassúság dicsérete is jellemző a zenekarra. Próbálnak a most divatostól másfajta életmódot követni: lassítani. Erre szerintük nemcsak ők, hanem mindenki ki van éhezve, de egyelőre mindenhonnan a gyorsíts! és pörögj fel! parancsszavak hallhatók.

– A globalizáció, a multinacionalizmus elutasításának sok ága és komoly tábora van már. Én a „lassíts" mögé sűrítem mindezt. Ennek a felfogásnak szerves része a Kistehén, a történetei, maga a figura, a zenekar, annak dalai. Szeretném, ha ez bővülne akár írásokkal, akár filmmel – folytatta Kollár László.

Szerinte azok az emberek, akiknek hétvégi programjuk nem a víkendház vagy a kirándulás, hanem egy bevásárlóközpont meglátogatása, egy idő után nem is gondolnak arra, hogy máshogy is lehet élni. Ezért jó, ha valaki azt mondja nekik, hogy lassítsanak.


Része az eseményeknek

A zenekar élete filozófiájukhoz képest gyorsul, rengeteg fellépésük van, ráadásul interneten terjedt el a Szájbergyerek és a Kistehén is. De a globalizáció Kollár László szerint eszköz is lehet. Ahhoz, hogy az eseményekre hatni tudjanak, a részesévé kell válniuk. A Kistehén és a Szájbergyerek mindenesetre már részese az eseményeknek, a hatást pedig majd meglátjuk. A zenekar szeptember végén a JATE-klubban koncertezik. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Virág fizet, ha kell

Kiss László felszámolási eljárást kezdeményezett a Virág cukrászdát üzemeltető cég ellen, mert az… Tovább olvasom