Délmagyar logó

2018. 06. 23. szombat - Zoltán 12°C | 19°C Még több cikk.

Kistelek élt legjobban a lehetőségeivel

Kistelek - Kistelek és környéke használta fel legnagyobb arányban az elérhető fejlesztési támogatásokat az 5 leghátrányosabb dél-alföldi kistérség közül. Az összevetés tanulsága, hogy tényleg nem minden a pénz: hiába adnák, ha nincsenek rátermett vállalkozók, önkormányzati vezetők – vagy pályázatírók.
A Dél-Alföld 5 leghátrányosabb helyzetű vidéke között bizonyos tekintetben alig van különbség. A bácsalmási, a jánoshalmi, a kisteleki, a mezőkovácsházi és a sarkadi kistérségre majdnem egyformán jellemző, hogy épp a fiatalok és a jól képzettek vándorolnak el, és nagy azoknak a munkanélkülieknek az aránya, akik már több mint 180 napja nem tudtak elhelyezkedni – derül ki a 2007 és 2010 közötti időszak fejlesztési tapasztalataiból, amelyeket Tapasztó Dénes és Tóth Róbert foglalt össze. Az övék az első ilyen tanulmány az országban. Azért rendelte meg a regionális fejlesztési tanács, hogy kiderüljön, elég hatékony pluszsegítséget tudott-e nyújtani az 5 legszegényebb kistérségnek.

Kiderült, hogy ez idő alatt a hatféle, úgynevezett operatív programból összesen 21 milliárd 115 millió forintot kapott az öt kistérség, a legtöbbet a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból, 9 milliárd 669 milliót. Csak ebből a kisteleki kistérség pályázói 5 milliárd 443 milliót használtak föl. A teljes, rendelkezésre álló támogatásnak a negyedét elhozta csak ebben a kategóriában ez a kistérség, miközben például Jánoshalma és környéke gazdaságának fejlesztésére csak 619 millió ment el. A tanulmányírók azt a következtetést vonták le, hogy a fejlődés továbbra sem kiegyensúlyozott. Jobban menne az elmaradott vidékek fölzárkóztatása, ha a mezőgazdaságot modernizáló beruházásokra vagy a megújuló energiafelhasználásra több jutna. Kiderült, hogy a tőkehiány és az önkormányzatok szegénysége – a pályázati önerő hiánya – tényleg nagy gátja a támogatás fölhasználásának. Ám nem csak plusztámogatásra és kedvezményre van szükségük ezeknek a térségeknek, hanem valahogy „szürkeállományban" adott segítségre is, hogy adottságaikból és új lehetőségeikből a legtöbbet hozzák ki. Képviselő-testületek rátermettsége, kompromisszumkészsége között is vannak pénzben mérhető különbségek; a regionális fejlesztési tanács ülésének szünetében hallottuk, hogy volt olyan önkormányzat, amelynek legnagyobb gondja az, hogy buszt vegyen, mert nem tudott megegyezni a Tisza Volánnal, és nem tudtak eljutni a munkába a falubeliek.

Az új buszpályaudvar Kisteleken. 8 év alatt elhúztak a többiek mellől. Fotó: Frank Yvette
Az új buszpályaudvar Kisteleken. 8 év alatt elhúztak a többiek mellől.
Fotó: Frank Yvette

A kistelekiek előnye részben annak köszönhető, hogy itt 25 diplomás szakember foglalkozik pályázatok figyelésével, menedzselésével, és 4 a vállalkozások fejlesztéséért dolgozik. Ilyen háttérre szüksége lenne a többi kistérségnek is, például a mezőkovácsházinak, amelynek – mint Simonka György országgyűlési képviselő mondta – nincs pénze arra, hogy ennyi diplomást megfizessen. Nagy Sándor kisteleki polgármester hozzátette: az említett kisteleki szakemberekből konkrétan csak másfél állást finanszíroz önkormányzat. A többiek mind épp folyamatban lévő projekteket irányítanak, és egyiket veszik át a másik után. Ez egy 8 éve beindított folyamat eredménye. A konklúzió: valóban segíteni kell a többieknek, mert nekik már nincs 8 évük arra, hogy ugyanezt fel tudják építeni, ha eddig nem sikerült.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

7 helyett 4 választókerület lehet Csongrád megyében

Hét helyett négy, jobb esetben öt egyéni országgyűlési választókerület lehet Csongrád megyében a választási rendszer átalakításával. Tovább olvasom