Délmagyar logó

2016. 09. 27. kedd - Adalbert 10°C | 20°C

Kiterjesztik a szegedi belvárost a zsidó negyedre

Szeged - Tábla valószínűleg nem mutatja majd a turistáknak, hogy Szegeden melyik terület volt valaha a zsidók lakta negyed, de a városrész felújítását a hagyományok szellemében tervezik.
A Gogol, Gutenberg, Hajnóczy, Jósika utcák körüli területen díszburkolat épül, felújítják a zsinagógát, a hitközség székházát, és még kóser étterem is nyílhat.

Csak belső használatra nevezték zsidónegyed-projektnek a Gogol–Gutenberg–Hajnóczy–Jósika utca vonalában húzódó terület rehabilitációjával kapcsolatos elképzelések csomagját – mondta el Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a kérdésre válaszolva. Azt tudakoltuk, igaz-e, hogy számos európai városhoz hasonlóan Szegeden is tábla hívja majd fel a figyelmet arra, melyik városrész őrzi a holokauszt során elpusztult zsidó népesség hagyományait, s jelzik majd, hol húzódott az egykori gettó.

A tervek szerint a Gutenberg utca majd díszburkolatot kap. Fotó: Frank Yvette
A tervek szerint a Gutenberg utca majd díszburkolatot kap. Fotó: Frank Yvette

Tábla tehát nem mutatja majd a városrészt. De táblaügyben nincs elmaradás, hiszen az új zsinagóga felé már évek óta útjelzők terelik a turistákat. A négyutcás negyed viszont megújul: az épülő Árkádhoz ugyanis egy olyan Gutenberg utca vezet majd, amely díszburkolatot kap. Mivel ez halad el a zsinagóga mellett is, még hangsúlyosabban mutathatja meg az Európában egyedülálló zsidó templom értékeit. „Ráhúzzuk a belvárost erre a területre is – fogalmazott plasztikusan Nagy Sándor –, vagyis a történelmi városmag a maga látnivalóival egészen a nagykörútig terjedhet. Új funkciókat pedig a volt Gutenberg utcai általános iskolából kialakítandó irodaépülettel kap a terület.

Három műemlék

Szeged zsidó negyedében három műemléket tartanak nyilván. A legöregebb az úgynevezett régi zsinagóga a Hajnóczy utcában, amely 1840–1843-ban épült, a neoklasszicista építészet egyik legszebb alkotása, Lipovszky Henrik és Lipovszky József munkája. Ma ez az épület az önkormányzat tulajdonában van, kulturális célokat szolgál. A hitközségé az 1900–1903 között épült új zsinagóga, valamint a székház, amelyek Baumhorn Lipót tervei alapján készültek. A régi zsidó negyed hangulatára ma már csak kevés épület emlékeztet, a Jósika utcában ilyen a 10. és a 14. számú ház, az új zsinagógával szemben azonban mindent lebontottak. Áll még a Gutenberg utcai hajdani zsidó iskola szakközépiskolaként, a Jósika utcai volt maceszüzem pedig felújítva más célokat szolgál.

Az információkat Lednitzky András, a szegedi zsidó hitközség elnöke azzal egészítette ki, hogy a hitközség tulajdonában álló új zsinagóga rekonstrukcióját szeretnék megkezdeni: erre azonban már két alkalommal pályáztak eredménytelenül a Norvég Alaphoz. Ezért a várossal közösen keresnek új lehetőséget, az önrész rendelkezésre áll. A másik elképzelés a közelmúltban műemlékké nyilvánított székház homlokzatának belső és külső felújítása, ami az elkövetkező két év programja, együtt a várossal. A zsinagóga kertjét biblikus parkká szeretnék alakítani a Gutenberg utcai kerítés megújításával együtt, felelevenítve Lőw Immánuel elképzeléseit.

Lednitzky szerint érdemes lenne a zsidó negyedben kegytárgyárusító boltot, valamint kóser vendéglőt is nyitni – ez utóbbira komoly igény van. Mellesleg az ötvenéves szeretetotthonban most is működik kóser konyha. Arról sajnos már nem beszélhetünk, hogy Szeged zsidó társadalma ezen a területen lakna: a háborúban ugyanis mindenkit elhurcoltak innen, 2800-an estek áldozatul a holokausztnak. Azok közül, akik visszajöttek, már kevesen élnek.

Jelenleg Szegeden mintegy ötszáz fős a zsidó népesség, 300-an tagjai a hitközségnek. Kétszázhúszan pedig zsidó vallásúnak is mondták magukat a legutolsó népszámláláson. A lakosságszámhoz viszonyított arány Budapesthez képest is magas, ami jó bizonyítványt állít ki Szeged befogadóképességéről.

Makói és vásárhelyi emlékek

Makó valaha igen gazdag zsidó kultúrával rendelkező város volt. Közösségük 1740 körül telepedett le a mai Deák Ferenc utca környékén, amelyet sokáig zsidó fertálynak hívtak. A legtöbben kereskedők voltak, nagy szerepük volt például abban, hogy a makói hagyma világhírűvé vált, de olyan hírességek is akadtak soraikban, mint a sajtócézár Pulitzer József vagy a költő Makai Emil. Jelentős létszámú közösségük a vészkorszakot követően szinte teljesen eltűnt: 1600 zsidó polgárt hurcoltak el, miután gettóba telepítették őket. Közülük 1200-an nem térhettek vissza, de a túlélők nagy többsége is inkább külföldön, Izraelben vagy az Egyesült Államokban telepedett le. A városban nagyon kevés izraelita él, és hitközség sem működik. Korábban volt temploma az ortodox és a neológ felekezetnek is; utóbbit a második világháború után rombolták le, a helyén emelt épületben működött az egykori állampárt székháza, most pedig a rendőrség. Az ortodox zsinagóga viszont ma is áll. Öt éve 80 milliós költséggel újították fel, azóta emlékhely és az elszármazott makói izraeliták zarándokhelye. A teret, ahol áll, néhány éve Vorhand Mózes rabbiról nevezték el. Ugyancsak zarándokhely a jángori zsidó temető, amelybe ma már nem temetnek.

A hódmezővásárhelyi zsidó hitközségnek ma 30-35 aktív tagja van, akik nyáron a nemrégiben felújított zsinagógában, télen pedig az épület mögötti imaszobában vesznek részt a szertartásokon. Az 1906–1908 között mór-eklektikus stílusban átépített zsinagógát 2004 után városi támogatással és pályázati pénzekből kezdték felújítani, már csak a mennyezet helyreállítása maradt hátra. A szomszédos egykori zsidó népiskolában alakították ki a 2004 nyarán megnyílt, az országban egyedülálló holokauszt múzeumot.

Olvasóink írták

33 hozzászólás
12
  • 33. Frank Einstein 2008. május 12. 21:40
    „Gondolom ez az egész leginkább az Árkád tulajdonosai számára lesz fasza.”
  • 32. camberfoord 2008. május 11. 17:53
    „En azt gondolom egy varosresz felujitasa ugy 50 evenkent azert elofordulhat plane ha az kulturalis ertekeket is hordoz csak ne hogy ugy jarjon mint a puspok bazar. / lasd a godor/ acentrumnal
    Alapveto gond hogy a"magyar " az nem egy befogado nemzet igy nem igazan tud mit kezdeni egy mas fajta identitassal /
    A szegenyseg es a butasag Mindig bunbakban gondolkodik ,valakit felelosse tenni a sajat helyzeunkert a leg egyszerubb dolog ezert van az hogy a katolikus templomra van penz igen de ok tobb millioan vannak ezek meg csak haromszazan azert van nemi kulombseg . Es azt se Feledjuk Hogy Szenygyorgyitol Tellerig Soroson At azert tobbet adtak annak az orszagnak mint azok aki
    ki irtani probaltak oket”
  • 31. cikk 2008. május 11. 15:49
    „A Római Katolikus Templomoknak igenis van pénzük,nem kell kuncsorogni.A Feszty-körképnek meg ehhez semmi köze két különböző dolog.Annak idején akinek a kezelésében volt az Ópusztaszeri emkékpark tudta,hogy beázik ,mégsem tett semmit érte!Ez nem ma, nem tegnap kezdődött, ha a látogató látja nehogymár a kezelő, akinek a felügyeletére van bizva,ne venné észre! Ugyan kérem!”
  • 30. pederzoli 2008. május 11. 11:58
    „Amit írok,egy országos probléma: oké,hogy felújítják valakik,de nyilvánvalóan pénzt akarnak majdan termelni belőle,lehet,hogy zarándokhely lesz,közben a Feszty-körkép meg szép lassan tönkremegy. Elenyésző kivételtől eltekintve,egy Római Katolikus Templom fölújítására meg úgy kell összekuncsorogni a pénzt,vagy ha az meg is történik,nem hírértékű...”
  • 29. lala2 2008. május 10. 23:19
    „en inkabb egy nagy mecsetet szeretnek a belvarosba teli siita arabbal az volna az igazi nem ez a zsido getto”
  • 28. radikalis 2008. május 10. 21:07
    „EUrópásodás=muzulmán bevándorlók, balhék, bűnözés?
    Tudom nem erről szól a cikk de álljunk meg egy szóra mielőtt euzni kezdünk.”
  • 27. joy 2008. május 10. 20:42
    „Elképesztő.
    Mire jó néhány személynek a hazudozás, rágalmazás?
    Anno a kiskörút átépítésekor is azt hazudozták, hogy kivágják a fákat!

    Helyismeret:
    Az Árkád a Kendergyárból lesz, a fonógyár egészen máshol volt /Jutagyár/, arra a Fonógyári út vezet!

    Miért is baj, hogy épül-szépül tovább EUrópaisodik a belváros?
    Szégyenletes, hogy vannak akik annyira elferdült gyűlölködők, hogy még a város építését is bűnnek állítják be!
    Érdekes, az Oroszlános kút építése ellen soha senki nem tiltakozott?”
  • 26. allampolgár 2008. május 10. 20:34
    „fórum véleményezők-kritikán aluli hozzászólásai vannak,sem a kultúrát, sem a vallást sem a történelmet nem ismerik kellőképpen--tessék utána olvasni, tessék tájékozódni! nem szégyen,de az igen ha olyan dolgokról alkotunk véleményt amit nem is ismerünk!”
  • 25. joy 2008. május 10. 20:20
    „[10] bobca.
    Mi történt???”
  • 24. kertesz 2008. május 10. 20:02
    „öhöm,

    nos, valóban a Jeruzsálemben voltak Templomok. Ez igaz, de soha nem szokták ezeket zsidó templomnak hívni. Sőt, a judaizmus inkább Szentélynek nevezi. Az elsőt salamoninak, a másodikat másodiknak szokták hívni.
    A zsidó temlom kifejezést csupán dilettánsok használják - de használják, mi meg elnézzük.”
  • 23. klj_54 2008. május 10. 19:17
    „Fura dolog a történelem.
    Én 1960-ban költöztem Szegedre, társbérletbe. Társbérlőnk megjárta a haláltábort és nem mert erről beszélni!
    Azóta kicsivel többet tudok az akkor történtekről, nem a társbérlőtől. Annyi gondom van csak ezzel, hogy jelenleg túlkompenzál a társadalom. Nem mi tettük amit akkor tettek, tehát nem nekünk kell vezekelnünk a történtekért.
    Unokáim történelemtanulmányait nézve bizony ők is torz, féligazságokat tanulnak:(
    Borzasztónak vélem a jelenlegi nagypolitika kétarcúságát is. A parlamentben nyíltan zsidóznak ugyanakkor törvényt hoznak a kirekesztés ellen.
    Remélem unokáim mire felnőtté válnak a jelenlegi "elit" méltó nyughelyére vonul és utódaik értelmesebbek lesznek.
    Csak félek, valóban értelmesebbek lesznek?”
  • 22. egal 2008. május 10. 18:57
    „N.P.
    A Gutenberg utcában a fák az úttesten vannak.
    Kötekedni akart. Én sem állítottam az ellenkezőjét.”
  • 21. N.P. 2008. május 10. 18:32
    „egal
    A járdán és a fák körül lévő kutyaürülékről írt. A fák azért nem az úttesten vannak. A dorozsmai kutyasétáltatókat csak azért írtam mert számomra teljesen nyílvánvaló hogy az ebeket az ezen a környéken lakók sétáltatják itt, ők hagyják itt a kutyagumit.”
  • 20. Lutetia 2008. május 10. 18:01
    „Kedves hátén,
    Bocs, nem olvastam el figyelmesen a hozzászólásodat. Nos, ha így van, akkor nagyon szomorú, hogy kivágják azokat a fákat. Szerintem határozottan hozzájárultak annak a résznek a karakteréhez.”
  • 19. hátén 2008. május 10. 17:03
    „Lutetia!
    Odaírtam, hogy a suliban hallottam, nem a szövegből olvastam, de mindegy. Nézz el a gutenberg utca, hajnóczy utca környékére, és majd látod milyen szép nagy piros számokat festettek a fákra. Szerintem nem dísznek firkálták rá.”
  • 18. Lutetia 2008. május 10. 16:16
    „Én nem találtam a szövegben utalást arra, hogy ki akarnák vágni a fákat, maga a díszburkolat még nem is indokolná ezt. Nagyon örülök, hogy rendbehozzák azt a hangulatos, de eléggé elhanyagolt városrészt, hangsúlyozva annak eredeti zsidónegyed-jellegét. A kóser étterem létrehozását külön üdvözlöm! Bár eredeti kóser étteremben még nem jártam, zsidó ételeket már ettem, és mondhatom, nagyon finomak...”
  • 17. Bandibandi 2008. május 10. 15:31
    „1. Mi az _értelme_ a belváros "kiterjesztésének" egy csendes lakónegyedre?? Jól hangzik, de gondolkodjunk már... Az Árkád üzleti érdekein túl mi szükség is van erre?

    2. Tényleg kivágják a fákat? Mer ha igen, akkor ezek szerint csak károkozás történik, ami a közvagyont illeti, magánérdekek miatt...”
  • 16. sevenof9 2008. május 10. 14:40
    „majd a karpotlasbol jut cirokseprure...”
  • 15. ánti 2008. május 10. 13:25
    „" melyik városrész őrzi a holokauszt során elpusztult zsidó népesség hagyományait, s jelzik majd, hol húzódott az egykori gettó."
    Namostakkor elpusztultak-e vagy nem?
    Mindegy, kár ezen fönnakadni.
    Az viszont valóban érdekes, hogy az ugyancsak Szeged történelmi örökségének számító Fölsővárossal senki se törődött annakidején, hagyták burjánozni a vadkapitalizmus jellegtetelen épületszörnyeit (pl a Bertalan-hídra néző, vagy a Maros-utca végi stbstb). Helyükön nem vályogviskók álltak, hanem komoly polgárházak. Értük ki könnyezik...”
  • 14. öhöm 2008. május 10. 13:04
    „"még hangsúlyosabban mutathatja meg az Európában egyedülálló zsidó templom értékeit"

    megjegyezném, hogy a szegedi zsinagóga nem zsidó templom, mert abból összesen kettő épült az idő folyamán, mind kettő jeruzsálemben. A másodikat pedig kb 2000 éve lerombolták a rómaiak, és a zsidók a mai napik azt várják, hogy a harmadik templom felépüljön.”
33 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi az új görög katolikus püspök

Szeged - Előreláthatólag harminc évig nem lesz ehhez fogható: a római pápa a szegedi származású… Tovább olvasom