Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Kitől kell védeni a szegedi házakat?

Szeged - Mit tehet az önkormányzat, a szakma és a tulajdonosok egy város építészeti értékeiért? És mi van akkor, ha az érdekek ellentétesek?
„Veszélyben Szeged belvárosa" címmel írt nyílt levelet még februárban a Fiatal Műemlékvédők Egyesülete. Kifejtik: fejlesztésnek álcázva a múlt értékeit törli el a város.

Megkérdeztük a témáról a városi főépítészt, és érdeklődtünk egy szegedi építésztől is arról, hogy meddig kell ragaszkodni egy város múltbeli arcához, és mikor kell az aktuális elvárások szerint alakítani. Hogyan lehet egyensúlyba hozni az élhetőség kritériumát az építészeti értékeket megbecsülő hozzáállással, és hol a határ az önkormányzat és a tulajdonos érdekei között.

Kitől kell védeni a szegedi házakat? Műemlékvédelmi adok-kapok. Fotó: Frank Yvette - galéria

2004-ben kétéves munkával felmérte és listába szedte a város a védendő építészeti értékeket, részletesen bemutatva Szeged régi épületeit. A kiválasztott 1890 házat szakmai bizottság véleményezte, ezek közül 1011-et ítélt védelemre érdemesnek. Vizsgálták aztán azt is, hogy az épület hogyan illeszkedik a városképbe, utcaképbe, milyen értékeket képvisel, frekventált helyen van-e. Végül 518-ról készült értékvédelmi dokumentáció. Mivel a helyi védettség azt jelenti, hogy minden, az épületen végzett munkához építészeti engedély kell, a tulajdonosok közül sokan nem örültek annak, hogy az ingatlanukat is kiválasztották: intenzív bontási hullám indult Szegeden.

– Szomorú volt látni, hogy a tulajdonosok korlátként élik meg, hogy a város számára is értékes épület van a birtokukban – fogalmazott Sz. Fehér Éva városi főépítész, aki elmondta: végül a közgyűlés elé 102 helyi védettség alá helyezendő épület ügye került. Ezekkel és a korábbiakkal összesen 406 önkormányzati rendelettel védett építészeti értéke van Szegednek – ebbe a védett térfalak, sarokbeépítések is beleértendők. Összehasonlításképpen: Debrecenben 274, Győrben 72 helyi védelem alatt álló épület található.

Kitől kell védeni a szegedi házakat? Műemlékvédelmi adok-kapok. Fotó: Frank Yvette - galéria

A 2004-ben kezdődött munka nagyon alapos volt, így nem valószínű, hogy tömegével bukkannának fel új védendő épületek. Viszont a tulajdonos saját kezdeményezésére is elindulhat a folyamat. A helyi rendelettel védett házakban élők egyébként minden évben pályázhatnak az önkormányzathoz. A pénzt – mivel közpénz – csak külső homlokzat szépítésére lehet fordítani, tehát olyan munkára, amelyből a városnak is esztétikai haszna van. Erre idén 22 millió forintot szán az önkormányzat – 6–7 ház felújítására futja. Ilyen pályázati pénzből újult meg többek között a Vám téri malom is.

A védelem alá helyezéssel a lakások piaci ára csökken, a városi büdzsé ezt nem tudja ellensúlyozni – mondta Vesmás Péter építész, aki kiemelte: vannak olyan tulajdonosok is, akik azért nem akarják nyilvántartásba vetetni a házukat, mert anyagilag megengedhetik maguknak a korhű felújítást, és maguk szeretnének dönteni a részletekről.

A szakember szerint a város építészetileg akkor járna jól, ha törvény adna lehetőséget az építészeti minőségre: ha az illetékes hatóság az épület megjelenését is, nemcsak a jogi formák meglétét vizsgálná. Szerinte a város szempontjából is fontos, hogy egy-egy építkezésnél vagy felújításnál a tervező vegye figyelembe a környező épületeket is, illetve hogy a lebontandóból mi menthető át. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy meg kell hagyni a homlokzatot, hanem elemekben, utalásokban lehet kapcsolódni, vagyis használni kell a környezetet. Ilyen szempontok szerint újították fel például a Zárda utca 22-es házát.

Kitől kell védeni a szegedi házakat? Műemlékvédelmi adok-kapok. Fotó: Frank Yvette - galéria

– Nincsen ház humor nélkül, és ez nem tiszteletlenséget, hanem egészséges vidámságot jelent – fogalmazott Vesmás Péter, aki szerint érdemes nemcsak a védett épületekre, de a névtelen, két világháború közötti építészek munkáira is figyelni Szegeden, mert jó minőségű, építészetileg végiggondolt házakat alkottak. Ilyeneket a Boldogasszony sugárúton és a Palánk városrészben is találunk.

Térnyitás. A Petőfi Sándor sugárúton, az egyetem épülete mellett elbontott épülettel kapcsolatban Sz. Fehér Éva elmondta: az ingatlant a szabályozási tervben jelölték ki bontásra, a cél a térnyitás volt, tehát hogy a felújított bölcsészettudományi kar az Egyetem utcában jobban érvényesüljön.

Olvasóink írták

  • 17. pandus 2012. április 14. 03:39
    „Tessenek megnézni milyen lett Felsőváros. Szerintem kifejezetten pocsék az a sok beton szürke utca. A Tó utca úgy néz ki, mint egy úri gettó az egymásba passzírozott társasházakkal, még igazán járda sincs.Egymás szájában nyomorognak az emberek.
    A Belváros érdekes színfolt a Gutenberg utca, ami a Gogol és Hajnóczyhoz képest nagyot változott, gondolom az ott élők örömére. Mióta kivágták a fákat "szellősebbé" tették látszanak egy letűnt korszak építészeti sajátosságai: a 60-as évekbeli kocka társasházak a száz éves polgári házakkal keverve.”
  • 16. mezopeti 2012. április 13. 21:56
    „é helyett á”
  • 15. mezopeti 2012. április 13. 21:33
    „Kitől kell védeni a szegedi házakat?

    Leginkébb az építészektől!

    <gépész>”
  • 14. NP1 2012. április 13. 09:45
    „Tope2006
    Esetleg, ha Botka ekézésének szándékán kívül némi információval is rendelkeznél, akkor nem írtál volna ekkora sületlenségeket: "..hogy még a dokumentáció is eltűnt az építési irodán az anyagból." Amennyiben ez a ház VALÓBAN műemlék, akkor annak a dokumentációja több hatóságnál meg van...........”
  • 13. gitron 2012. április 13. 07:55
    „12. Tope2006
    Azonkívül, hogy sületlenségeket beszélsz, remélem tisztában vagy azzal, hogy a rágalmazás bűncselekmény. Bűncselekmény esetén pedig nem véd meg a net "névtelensége".”
  • 12. Tope2006 2012. április 13. 07:26
    „Csatlakozom az alábbi hozzászólásokhoz.
    Hallottam a városban olyan házról mely műemlékként volt feltüntetve de kellett az építési vállalkozónak társasházhoz a telek lefizette az illetékes önkormis ügyintézőt és úgy elbontották a műemléket, hogy még a dokumentáció is eltűnt az építési irodán az anyagból. Ezekből a jattokból kap a Botka a Mózes és bandája. A Francia állam fizet azoknak akik fenntartják a műemlék házakat, vagy nem kell messze menni meg kell nézni egy Soproni óvárosi utcát. Ott tudják mi a műemlékvédelem pedig nem is megyeszékhelyű városról beszélünk és ott is annyit kapnak ilyesmire mint nálunk. Én már kezdem szégyellni a szülővárosom az ilyen bevándorlók miatt mint a polgármesterünk. Az árkád is kellett mint egy falat kenyér, közben üresek a boltok és sorra zárnak be. Azzal nem törődött 1 illetékes sem, hogy a város legrégebbi műemlék gyárát dózerolták le. Itt kellett volna szép belvárosi park és nem betonmonstrum. De erről a szegedieket nem kérdezték...Botka meg a bandája szép summát tett zsebre, nekik megérte másnak sem. Kíváncsi lennék, ha pár lakos beadná igényét a Széchenyi tér 10-12 bontására, hogy ott szeretnének bevásárló központot építeni ugyan kapnának e rá engedélyt. Ugyanis szerintünk meg az az épület felesleges a benne dolgozókkal együtt.

    8. JoyceLynn_Aryan_Nation_Campbell 2012.04.12. 13:09
    Ez a város semmilyen értékére nem tud és nem is akar vigyázni. Pont.
    6. Horthyszobor 2012.04.12. 11:02
    Ebben a városban a vezetők nem szegediek! Ezért pusztítják értékeinket. Érdemes megnézni az agónia (agóra) projektet. Gyönyörű neoampír két ház között beton koszorú... Gondolom a "botka-barokk" kedvelőknek igazi művészeti csemege...
    5. klj-54 2012.04.12. 10:25
    Nekem hiányzanak az ott lebontott házak és a bennük lakók.
    De ez ugye senkit nem érdekel.
    Amúgy pedig süketelésnek, ósdi dumának vélem a szellős rálátást az egyetemre!”
  • 11. Beroesz 2012. április 12. 20:04
    „Kérdezzétek meg a hét vezért, ők igazán tudják, hogy hogyan kell védeni a Boldogasszony sugárúti régi épületeket!”
  • 10. Bendegúz007 2012. április 12. 16:01
    „Ezzel a kérdéssel,én sokat foglalkoztam,érdekes dolgokra jutottam.
    A nagy árvíz utáni újjáépítés nagyon fontos mérföldkő volt,a város életében.Ennek az építészeti világnak még lelke volt,minden apró részletre oda figyeltek,és minden ház maga volt 1 mestermű,akkori építészek mondhatjuk zsenik voltak,nem volt számítógép stb.....,csak kézzel rajzolhattak,és tervezhettek.
    Petőfi Sándor sugárúton támogatom az épület elbontását,de csak akkor ha az egész teret kinyitnák a BTK előtt,és 1 gyönyörű közparkot csinálnának.Tudom ez rengeteg pénz,azt a sok lakást felvásárolni de az ötlet jó.
    6. Horthyszobor
    Az agóráról meg annyit hogy én támogatom,hogy a régi épületek közé épült,úgymond/tömb belsőbe/ és ezzel meghagyva a régi épületeket,nem úgy mint a nagy áruház ocsmánysága szocialista .........,ha azt is így csinálták volna meg örülnék neki.
    9. nickolett
    1 sajnos nagyon komoly problémát vetett fel,tudom miről beszél,ezen házak régen fa,illetve szén tüzelésű cserépkályhával voltak fűtve,ami ténylegesen jó meleget adott,és a nagy légköbmétert befűtött.Sok lehetőség van a fűtés korszerűsítésére,de persze egyik alternatíva kiépítse se olcsó.”
  • 9. nickolett 2012. április 12. 13:19
    „Engem sokkal jobban érdekelne az, hogy hogyan lehet a fűtést korszerűsíteni ezekben régi épületekben? Nálunk spec. Héra fejes cserépkályha van, meg két konvektor olyan helyen, ami viccnek is rossz. Attól tartok, nem vagyok egyedül a problémával, ha a kályha tönkre megy, fűtés nélkül marad a lakásom, mert javítani nem lehet. Ez egy időzített bomba, illetve időzített bombák sora, amivel teli van a belváros. Vagy kapnak a lakók segítségek a korszerűsítéshez, meg engedélyt pl. gázos központi fűtésre (a szomszédom nem kapott), vagy nagyon hamar nem csak a belvárosi üzletek fognak kongani az ürességtől, de a lakók is elmenekülnek. Esetleg lecsúszottabb elemek jönnek a helyükre, és akkor lesz csak jó világ, ha a Belváros lesz a nyomornegyed.”
  • 8. JoyceLynn_Aryan_Nation_Campbell 2012. április 12. 13:09
    „Ez a város semmilyen értékére nem tud és nem is akar vigyázni. Pont.”
  • 7. bubuk 2012. április 12. 11:47
    „A grafittis őrültektől is védhetnék a Város házait.”
  • 6. Horthyszobor 2012. április 12. 11:02
    „Ebben a városban a vezetők nem szegediek! Ezért pusztítják értékeinket. Érdemes megnézni az agónia (agóra) projektet. Gyönyörű neoampír két ház között beton koszorú... Gondolom a "botka-barokk" kedvelőknek igazi művészeti csemege...”
  • 5. klj-54 2012. április 12. 10:25
    „Nekem hiányzanak az ott lebontott házak és a bennük lakók.
    De ez ugye senkit nem érdekel.
    Amúgy pedig süketelésnek, ósdi dumának vélem a szellős rálátást az egyetemre!”
  • 4. trillarom 2012. április 12. 10:20
    „Egy jó kis park pl. szökőkúttal jó lenne oda a BTK elé!”
  • 3. nemjogasz 2012. április 12. 10:04
    „akkor mért van körbekerítve? ezentúl közterület? egy parkot oda? normális leülési lehetőséggel?”
  • 2. szegarazs 2012. április 12. 08:49
    „"A Petőfi Sándor sugárúton, az egyetem épülete mellett elbontott épülettel kapcsolatban Sz. Fehér Éva elmondta: az ingatlant a szabályozási tervben jelölték ki bontásra, a cél a térnyitás volt, tehát hogy a felújított bölcsészettudományi kar az Egyetem utcában jobban érvényesüljön. "

    De valami értelmét nem lehetne adni?
    Üres halott placc.

    Esetleg parkolót csinálni belőle? Úgyis mindig zsúfolt az Egyetem utca...”
  • 1. Besenyő_Pistabácsi 2012. április 12. 07:30
    „Az idő vas fogától!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Véresre verték, megkötözték

Egy telephelyről 7,5 millió forintot elvitt három símaszkos rabló. Előtte véresre vert, majd megkötözött egy nyugdíjas éjjeliőrt. Tovább olvasom