Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 2°C

Klímaváltozás az Alföldön - Mire számíthatunk?

Szeged - A klímaváltozás különböző, az Alföldre gyakorolt hatását vizsgálja az a kötet, mely most jelent meg a Nagyalföld Alapítvány gondozásában; a negyven tanulmány számos aspektusból világítja meg a klímaváltozást, mely - mint az alapítvány elnöke elmondta - nem XX. századi jelenség, a múltban is hasonló problémákkal küzdöttek a területen élők.
Rakonczai János kifejtette: a klímaváltozással, az árvizekkel kapcsolatban nagyon sok tévhit kering. Az alapítvány egy kötetben kívánta tisztázni a problémakört. Többek között azt, hogy a klímaváltozás nem napjaink jelensége, a múltban is számtalan alkalommal előfordult, és természetesen megtörténik majd a jövőben is.

Az első néhány tanulmány különböző szempontból vizsgálja az alföldi környezet változásait: szól a geológiai változásról, az éghajlatváltozásról, tartalmaz egy történeti léptékű összefoglalót, melyet régészeti leletek is alátámasztanak.

Ezt követően a jelenkori klímaváltozás hatásait boncolgatják a szakemberek. Rakonczai János elmondta: a Dél-Alfölddel kapcsolatban sokszor az elsivatagosodásról beszélnek, ezt azonban ő rossz megfogalmazásnak tartja. Szerinte sokkal inkább szárazosodásról van szó, mert az elsivatagosodáshoz több éven át sokkal kevesebb csapadék kellene. Ehhez képest az utóbbi évtizedekben csupán a 2000-es évben volt rendkívül kevés csapadék, tavaly azonban országos mennyiségi rekord dőlt meg, aminek következtében a Duna-Tisza közi hátság problémái szinte teljesen megoldódtak. Az utóbbi hónapokban tapasztalt belvíz tulajdonképpen azt jelentették, hogy a Homokhátság hiányzó, mintegy 5 milliárd köbméter tartalékából csaknem 4 milliárd visszapótlódott. Ennek ellenére a hátság mintegy 1500 négyzetkilométeres területén a készletek nem tudtak pótlódni, és még mindig vízhiány van - tette hozzá.

A klímaváltozás tehát rendkívül különböző mértékben érinti a tájakat, még akár egy tájegységen belül is - magyarázta. A kötet különböző területeket mutat be, s bebizonyosodik, hogy van, ahol szinte semmi nem észlelhető a klímaváltozásból, máshol azonban a talaj és a vegetáció is átalakul.

Egy tanulmány a jövővel is foglalkozik. Eszerint a hőmérsékletemelkedés a jövőben is látványos lesz, az elmúlt száz évhez képest már kimutathatóan egy fokot emelkedett. A csapadékból az Alföldön vélhetően kevesebb lesz, de az ország többi részén a mostanihoz hasonló helyzet várható. Az igazi gond a szélsőségesség - jegyezte meg Rakonczai János. Tavaly például a Homokhátságon helyenként 1000 milliméter eső hullott, míg 2000-ben mindössze alig 200. Kevesen gondolják, hogy például az árvízi levonulást sokkal jobban befolyásolják az emberi beavatkozások, mint a klímaváltozás vagy az erdőirtás. Erről két tanulmány is található a kötetben - hívta fel a figyelmet.

Mindazonáltal nincsen semmi különös a mostani időjárásban a múlthoz képest. Erre példa a Duna-Tisza közti homokos térség megléte. Azt ugyanis az egykor Szeged irányába folyó Duna hagyta hátra, mely földtörténeti léptékben nem is volt olyan régen. Az Alföld jelentős része ugyanis folyók általi feltöltés eredményeként alakult ki, "tájunk vízből született" – tette hozzá.

A Nagyalföld Alapítványt a kilencvenes évek közepén hozta létre hét alföldi megye és Heves megye. A fő profil a kultúra, a tudomány, a kutatás. A kilencvenes években a megyék támogatást adtak a működéshez, de majdnem tíz éve már nem érkezett pénz, és az alapítvány a már meglévő forrásaiból kiadványokat jelentett meg, konferenciákat szervezett. Az utolsó, az alapítvány által gondozott könyv a most bemutatott Környezeti változások és az Alföld című munka, mely keddtől az internetről is letölthető.

Olvasóink írták

  • 20. kalkutta 2011. május 25. 18:45
    „Kedves babfozelek!

    Bizonyára már nem fogja olvasni de azért még egyszer én is reagálnék. Eléggé elbeszélünk egymás mellett. Sokunknak, szakmán kívülieknek nem világos ezen a téren hol a határ a komoly tudomány és a kóklerség között. A konfúziót csak fokozza, hogy komoly tudósnak látszó emberek (akár akadémikus is) beállnak a riogatók soraiba csakhogy fontoskodjanak és/vagy pénzt szerezzenek.

    A trendek elemzése valóban fontos. Azonban engedje meg, hogy fenntartsam a véleményem miszerint ezekből túl sok megalapozatlan jóslás született. A közönséghez elérő ilyetén környezetvédelmet továbbra is hátsó szándékkal jócskán átitatott handabandának tartom. Olyan meg nincs, hogy környezetvédelmi nevelés. Rendre, fegyelemre, tisztaságra illetve jó erkölcsre való nevelés kellene. Ha ez megvalósulna akkor senki nem szemetelne és nem öntené az olajat a lefolyóba. De ennek vajmi kevés köze van a klímához vagy a globális hulladékkezeléshez.

    A stílus valóban maga az ember. Én a farizeus ám hangosan handabandázó környezetvédelmet soha el nem fogadom. Személyét azonban nem illettem B kategóriás gondolkodással, butasággal és egyéb lebecsülésekkel.”
  • 19. szpirigonzálesz 2011. május 25. 09:47
    „" Mire számíthatunk?"

    A címben feltett kérdésre nem válaszol a cikk, csak kapkod jobbra-balra.”
  • 18. johnconnor 2011. május 25. 08:10
    „globális felmelegedés van!!! az emberi tevékenységek miatt!
    néhány "dezinformátoron" kívül már a "tudósok" kb 80-90 %-a elismeri ezt a tényt!
    A tengerrell "küszködő" országok/városok Pl Velence is "retteg" a tengerszint-emelkedéstől, a legjobb mérnökök dolgoznak a problémán!
    mire számíthatunk? Pálmafák, kókuszdió és Szamba-fesztivál, a MEDITERRÁN Szgeden :D”
  • 17. babfozelek 2011. május 25. 07:56
    „Kedves Gingko!

    Nem a cikk alapján kell prognosztizálni, hanem a témában megszületett "8 tonna" szakcikk alapján, amik hivatkozásokkal, mérési adatokkal, eredményekkel, természettudományi ismeretekkel erősen meg vannak támogatva... ;-)”
  • 16. babfozelek 2011. május 25. 07:45
    „Kedves kalkutta!

    Bár megfogadtam, hogy nem írok ide többet, azért egy utolsó választ adnék. Ön vagy nem olvasta, amit írtam önnek és 9349779-nek, vagy nem sikerült megértenie, amit nagyon sajnálok. Olyan dolgokról tesz állításokat, amik egyszerűen nem fedik a valóságot. Fogalmam sincs, hogy honnan szerzi az információit, de hozzászólásaiból az ismeretterjesztőnek titulált szenzációhajhász televíziós csatornák műsorai és a B kategóriás sci-fi filmek világa sejlik fel előttem, amit őszintén sajnálok.

    Én szakmáról beszélek, ön pedig valamiféle túldimenzionált politikai síkra szeretné terelni az egészet. Ezt meg tudom érteni, mert a csapból is ez folyik, az embereknek az agyára ment a politika, nekem is. De ezek megint érzelmek - ön lenyúlást, mutyizást, riogatást lát, én pedig megoldandó feladatot, kihívást. A szakma és a civilek élesen elválnak. Hosszú-hosszú évek óta vagyok mérnök, fogadja el ezt tőlem. Hogy ez miért nem látszik a közvélemény számára is világosan, arról a média tehet: tíz esetből kilencszer nem szakembert kérdeznek meg. Nyilván nem minden fehér és fekete, itt is vannak kóklerek, akik sokat ártanak, de ne tegyünk ilyen általános és determinisztikus kijelentéseket, különben elvész az eredeti cél, amivel ön is egyetértett a hozzászólásában. És szeretnék visszakérdezni: ön tett-e már valamit a cél érdekében? Mert ebben a játékban mindenkinek osztottak lapot. Valóban vannak "megélhetési zöldek", de ez a szakma egészéhez, továbbá az ügy volumenéhez (elvégre a túlélésünkről van szó) elhanyagolható. Az élet minden területén vannak piócák, ezt ön is jól tudja.

    Honnan veszi azt, hogy a klíma alakulásában nincs összefüggés??? Ez butaság. A hely nyilván nem alkalmas arra, hogy oldalakon keresztül magyarázzam a dolgot, helyette inkább javasolnám, hogy látogasson ki a Szegedi Csillagvizsgálóba péntek este, és kérdezze meg a csillagász szakembereket a Föld pályaelemeinek periodikus változásairól, a Milankovics-Bacsák elméletről, a Hold és a Nap klímára gyakorolt hatásairól, a "hógolyó Földről". Élmény lesz, nekem is az volt. A modellezés kapcsán is javasolnék egy kis utánajárást. Egy jó modellnek tudnia kell tetszőleges bevitt adatokkal elfogadható eredményt adnia, továbbá kellően redukált ahhoz, hogy a számítógépeink elbírjanak vele. Tudnia kell, hogy a modellek valószínűségekkel dolgoznak, mindig van egy konfidencia, de benne vannak az ön által emlegetett egyébként rendkívül kis valószínűséggel bekövetkező események is.

    Illés Zoltán kapcsán annyit szeretnék mondani, hogy én már hosszú ideje leszoktam arról, hogy azt nézzem, ki mondja, az jobban érdekel, hogy mit mond - szakmailag lehet elemezni, kritizálni (teszem is, ad rá okot), de érzelmi, különösen politikai érzelmi kérdést nem csinálok belőle. A közvéleménynél persze elsődlegesen ez utóbbi csapódik le, a stílus meg maga az ember.”
  • 15. babfozelek 2011. május 25. 06:30
    „Egy kis keresgéléssel sikerült rátalálnom a könyvre, az alábbi címen érhető el:

    http://www.geo.u-szeged.hu/koernyezeti-valtozasok-alfoeldoen

    Innen le is tölthető ingyenesen.”
  • 14. Gingko 2011. május 25. 01:26
    „Klímaváltozás az Alföldön - Mire számíthatunk?
    Ennek a cikknek alapján semmit sem lehet prognosztizálni. Gyatra alapokon áll.”
  • 13. Gingko 2011. május 25. 00:44
    „Bacsó Nándor egészséget befolyásoló éghajlattani hatások alapján készült klímazonális térképe a szegedi klímát a terhelő klímába sorolja. Idézek tőle "ha egy soproni Szegedre költözne, egészségügyi térítés illetné meg". A kételkedőket győzzék meg a tüdőgyógyászok. Szeged, Makó, Hódmezővásárhely betegeivel vannak tele a hegyvidék szanatóriumai.”
  • 12. kalkutta 2011. május 25. 00:13
    „A cikkből. "Az utóbbi hónapokban tapasztalt belvíz tulajdonképpen azt jelentették, hogy a Homokhátság hiányzó, mintegy 5 milliárd köbméter tartalékából csaknem 4 milliárd visszapótlódott."”
  • 11. Gingko 2011. május 25. 00:10
    „Az UNESCO nyilvántartása szerint az Alföld klímája évtizedek óta félsivatag a páratartalom és a csapadék alapján. A talajvíz szintjének csökkenése a Nagykunság területén katasztrófális helyzetet teremtett. Sivatagosodás felé megyünk.”
  • 10. kalkutta 2011. május 24. 23:18
    „Kedves babfozelek!

    Abban igaza van (ha már magázódunk. bár én azért szeretem a kommentelést néha mert itt mindenki egyenlő és egyenlő véleménnyel bír), hogy külön kellene választani a környezetvédelmet mint tudományt és mint mozgalmat. Ez viszont nem történik meg. Minden önjelölt ,,környezetvédelmi" próféta azt hiszi magáról, hogy ő ,,ért" hozzá. Meg a handabandája az tudomány.

    Bár tudomány az (pl. matematika, kémia, fizika, stb) amiről nem gondolja minden suttyó, hogy ért hozzá.

    Lenne néhány kérdésem.
    Az Arktiszon végzett jégfúrások gáz és egyéb mintáiból kb. 200 ezer évre visszamenőleg lehet következtetni az éghajlatra. És mi a törvényszerűség? Az, hogy nincs törvényszerűség. Na mármost. Ha az elmúlt ennyi időben nem volt akkor a következő 20 ezerben lesz? Ez egy túl sokismeretlenes egyenlet amit a legjobb szuperszámítógépek hálózatba kötve sem tudnának jelenleg megoldani. Főleg, hogy sok paramétert nem is ismerünk.
    További kérdések.
    Mi lesz ha kitör egy szupervulkán? Európában is van (lenne). Vagy több kisebb egyszerre? Vagy a váratlan naptevékenység? Azonnal minden modell csődöt mondana. Akkor érdemes riogatni egymást?
    Nem írta mi a véleménye Illés Zoltánról? Tudomásom szerint ő vegyész volt vagyis lehetne tudományos alapja a dolgokhoz. Olvasta vagy látta miket művelt az iszapbaleset kapcsán? Szerinte is tudomány kell a környezetvédelemhez?”
  • 9. kalkutta 2011. május 24. 22:58
    „Sokban igaza van ...779-nek!
    Ha minden süket ,,környezetvédői" dumát elhinnénk akkor egyfolytában félnénk és úgy éreznénk magunkat mint egy darab sz.r. Meg könnyű lenne kicsalni tőlünk az állami és a magánpénzeket.
    Ne dőljetek be nyájas olvasók! Régebben Szűzmária megjelenésével lehetett jó PR-t szerezni, manapság a ,,környezetvédelminek" tűnő handabandával. Ez egy rosszatmondó és riogató verseny. Egy egész iparág.
    Bár az alapötlettel minden becsületes ember egyetért (teremtsünk a lehető legjobb környezetet magunk és utódaink számára) a megvalósítás inkább csak pénzszerző handabanda.”
  • 8. babfozelek 2011. május 24. 22:47
    „Kedves kalkutta!

    A Római Klub megalakításakor nem volt még meg a szükséges matematikai, pontosabban inkább a számítástechnikai apparátus. Egy ilyen modellhez óriási számítási teljesítmény szükséges, különösen ha növeljük a bemenő paraméterek számát. Egy modell nyilván sosem lehet tökéletes, mert az a valóság egyszerűsítésén alapul, de gyakorlatilag a végtelenségig finomítható. További gondot jelent, hogy a rendszer igen érzékeny a kezdeti feltételekre - gyakorlatilag a méréstechnika pontosságának nagyfokú javulására is szükség volt, hogy a bemenő adatok elég finomak legyenek. A 45 évvel ezelőtti modell(ek) nyilván hibák sorával voltak terhelve, a maiak már sokkal-sokkal jobbak. Tudom ajánlani Rakonczaitól a Globális környezeti problémák c. könyvet, abban elég jól le van írva ez az egész az elején.

    Ne keverjük össze a környezetvédelmet mint műszaki területet (vagy nyugodtan mondhatom rá, hogy interdiszciplináris tudományág) a civil környezetvédő szervezetekkel. Utóbbiakban kevés kivételtől eltekintve nem szakemberek, hanem lelkes laikusok ülnek, akiknek természetesen megvan a maguk igen-igen fontos szerepe (például a környezeti nevelésben), de képzetlenségükből adódóan néha feláll a hátamon a szőr, hogy milyen ökörségeket tudnak összehordani szakmai vitákban. Nem véletlen, hogy a szakmában ismert a "sötétzöld" kifejezés mint fogalom. A Greenpeace meg külön kategória, inkább nem részletezném...”
  • 7. babfozelek 2011. május 24. 22:26
    „Olvasva "9349779" hozzászólását kezdem megérteni azok véleményét, akik szerint az emberiség megérett a pusztulásra. Senki nem beszélt itt világvégéről. A világ nagyon jól fog működni a továbbiakban is, a kérdés az, hogy velünk vagy nélkülünk, és őszintén szólva ez NEKÜNK nem mindegy, nem a Földnek. Az élet túl fog élni minket - ilyen jelenségre elég sok példa hozható a földtörténetből. A természet jelenségei annyira azért nem ismeretlenek, vannak ugyan fehér foltok, de a meghatározó elvek látszanak. Ajánlom legalább néhány alapszintű ismeretterjesztő könyv elolvasását. A lehetséges veszélyekre való felhívás, figyelmeztetés nem egyenlő a félelemkeltéssel, de ezeket a felhívásokat tudni kell megérteni, értelmezni - akinél ez nem jut tovább a pániknál, azzal nem tudok mit kezdeni, nem pótolhatom az oktatási rendszer hibáit. Közös hivatkozási alap nélkül egy beszélgetés meglehetősen egyoldalú. Ilyen erővel mondhatnám azt, hogy nem kapcsolom be a biztonsági övet, mert félelmet kelt bennem a baleset elszenvedésének lehetősége. Én inkább azt mondom, hogy alkalmazzuk a megelőzés és az elvárható gondosság elvét mint szakmai definíciókat. A tudománynak nem célja az érzelmek manipulálása, a tudomány nem hitrendszer, hanem megismerési módszer, módszertan. Nem kell félni, de észre kell venni (legalább a hírekből, nem kell tudósnak lenni hozzá), hogy túlnépesedett világunk elindult egy úton, aminek nem lesz jó vége - micsoda véletlen, hogy az elméletek is ezt hozzák. A lényeg, hogy ez az egész elrobog mellettünk, miközben arról vitatkozunk, hogy létezik-e egyáltalán, pedig lenne lehetőség megúszni dolgokat. És ezzel a magam részéről befejezem, így is túl sok időt áldoztam arra, hogy triviális dolgokat magyarázzak. Egy kis szatíra a végére: inkább megyek menteni a Földet, hogy "9349779" számára is legyen hely, ahol élhet.”
  • 6. kalkutta 2011. május 24. 22:04
    „Kedves babfozelek!

    Köszönöm a biztatást, nem fogok doktori fokozatért indulni a környezetvédelem ,,tudományában". Nem Rakonczait akartam kritizálni. Régebben hallottam előadását ami egy korrekt tudósra vallott.

    Ettől eltekintve néhány kérdés. A környezetvédők egyik kezdeti alfaja a Római Klub (alapította Aurelio Peccei, 1968) miket jósolt akkor és ezekből mi vált valóra majd 45 év múlva? Röviden: nem sok. Érdemes még elolvasni Bjorn Lomborg: The sceptical environmentalist (A kétkedő környezetvédő) c. könyvét. Kiadó: Cambridge University Press, 2001. A szerző Greenpeace aktivista volt. Aztán kinyílt a szeme.

    De evezzünk hazai vizekre. A hazai ,,környezetvédők" első embere Illés Zoltán. Pár éve hallgattam egy beszélgetést a Kossuth rádión. Ahol Illés abszolút faragatlan és alpári módon támadta Dudits Dénes akadémikust a genetikailag módosított növények kapcsán. (Duditsot kb. annyira ismerem mint Rakonczait). De ha ilyen az első ember akkor milyen lehet a többi?

    Sajnos volt szerencsém párhoz. Nem hamar jöttem rá, hogy itt is igazából a pénz és a hatalom megszerzése a cél.”
  • 5. cumania 2011. május 24. 21:47
    „5. 9349779 2011.05.24. 20:54

    Nálad a pont! :)”
  • 4. babfozelek 2011. május 24. 20:01
    „Kedves "kalkutta"!

    Köszönöm magas szakmai színvonalú hozzászólását (egy doktorihoz azért kevés lesz), azonban javasolnám nézőpontja átgondolását! Egyrészt ha ismerné Rakonczai János munkásságát, már nem írna ekkora butaságokat, másrészt javasolnám a jövőkutatásnak mint egzakt, igen komoly fizikával, matematikai modellekkel megtámogatott tudományágnak a megismerését. Nyilván senki nem tudja, hogy 15 év múlva május 24-én milyen idő lesz, de trendekből, tendenciákból meglepően jó jóslatokat lehet tenni. Hogy honnan tudjuk ezt? Múltbeli adatokat a modellekbe táplálva ha megkapjuk napjaink paramétereit, úgy valamekkora valószínűséggel bízhatunk abban, hogy az a modell a jövőre is elfogadható pontosságú előrejelzést ad. Megismerés terén kezdésnek talán a káoszelmélet alapjait és a Meadows-jelentést (világmodellt) tudnám ajánlani. Továbbá mint minden ágazatnak, így a környezetvédelemnek is megvan a maga emberi selejtje, szemete, de tudom ajánlani, hogy néha azért hallgassa meg azokat a "hőbörgéseket", meg fog lepődni azon, hogy jórészt arról szólnak, hogy önnek és leszármazottjainak is legyen lehetősége az életre ezen a sárgolyón.

    Szép napot kívánok!”
  • 3. kalkutta 2011. május 24. 19:23
    „Remélem a kötet nem az eszement ám haszonleső környezetvédők hőbörgéseit tartalmazza. A klíma amúgy folyamatosan változik. Aki meg a jövőt akarja megjósolni az menjen jósnak. Ne tudósnak.
    A klíma annyi komponens összetétele, hogy kókler az aki jóslásokba bocsátkozik.”
  • 2. daveedbrown 2011. május 24. 18:36
    „"Erre példa, hogy a Duna-Tisza közti homokos térség megléte"
    ??”
  • 1. babfozelek 2011. május 24. 18:29
    „Link? Egyébként kedd ma van...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Háromkerekű csoda

Üllés - Kis Polskit és MZ-t keresztezett az üllési Ujvári József. Tovább olvasom