Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Klinikaépítő és életmentő

Gyufaszálnyi vastagságú eret tud összevarrni tizenöt öltéssel. Két, de akár tizennégy órán át is képes műteni. A Pécsett eltöltött húsz év után két évtizede erősíti a szegedi orvostudomány hírnevét – mint az új klinika építője, az idegsebészeti tanszék vezetője, a szakképzés reformjának egyik kidolgozója. Bodosi Mihály professzorral 65. születésnapja alkalmából beszélgettünk.
Bodosi professzor szerint szépek az idegrendszer szövetei. Fotó: Karnok Csaba
Még nincs reggel nyolc, de már elérjük telefonon Bodosi Mihály professzort a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Idegsebészeti Klinikáján.

– A műtőbe indulok – mondja az orvos, aki egy idős, agydaganatos férfin készül segíteni. Az elmúlt két évtizedben Bodosi professzor több mint ötezer műtétet végzett, így szinte naponta mentett meg életeket.
Már dél is elmúlt, amikor találkozhatunk a könyvekkel, oklevelekkel, munkájára utaló apró tárgyakkal bélelt és persze a legkorszerűbb számítógéppel felszerelt klinikai szobájában.

– A központi idegrendszer sebészete az ember egészét érintő beavatkozás. Ez különleges kihívás, nagyszerű és felemelő érzés, de elrettentő is, mert a legmodernebb vizsgáló módszerekkel sincs lehetőség mélyen beletekinteni minden egyes funkcióba – összegzi munkája szépségeit és nehézségeit az orvos.

Szűkebb kutatási területének eredetéről elmondja, hogy még a pécsi klinikán az úgynevezett elzáródásos kórképek, például az agyi keringési zavarok műtéti megoldásait kereste. Aztán például a 70-es évek elején általa kidolgozott speciális érösszeköttetést mint műtéti eljárást később Németországban, Olaszországban is oktatta. Jó tanárhoz méltóan illusztrálja is mondandóját: a fotókon látszik, amint a gyufaszál vékonyságú ereket tizenöt öltéssel varrta össze.

– Az agyról nagyon sokat tudunk és nagyon keveset – ismeri el a professzor a kutató szerepkörében. Példaként az agy időzített bombáját, az érzsákocskát mutatja be: a cigarettapapírnál vékonyabb falú kitüremkedés lüktet, látszik, amint áramlik benne a vér, de ha felrobban, az katasztrófát okozhat. A stroke más: minden olyan állapotot jelöl, mely hirtelen alakul ki és éreredetű idegrendszeri károsodást okoz. A tudományág történetét is meséli, mikor azt magyarázza: az eszköztelenség miatt például az agydaganat-kutatásban egészen addig nem lehetett versenyképes a magyar orvosi gárda, míg meg nem érkezett a világ más részein 1973 óta alkalmazott komputertomográf (CT), amely e téren új dimenziót nyitott – Szegeden például 1990-től. Klinikáján munkatársai az idegsebészet újabb területein alkotnak nagyot. S erre Bodosi professzor ugyanúgy büszke, mint arra, hogy Környey Istvánra és Láng Imrére mint kedves tanárára és tanszéki elődjére emlékezhet.

– Esztétikai szempontból is szépek az idegrendszer szövetei, az agy különböző metszetei, de még a daganatok is – mutatja a nonfiguratív és absztrakt festményekhez hasonlatos, CT-vel készült felvételeket, a különböző rajzokat Bodosi professzor. Az illusztrációk között föl-fölbukkannak saját rajzai is, melyeket az általa végzett műtétek után készít, rögzítve a sorsdöntő pillanatot. E rajzok többet mondanak, mint egy fényképfelvétel.

Szépnek nevezi az idegsebészetet is az orvos. A minősítést azzal indokolja, hogy az idegrendszerben pályarendszerek élnek, s ezek funkciókat hordoznak. Egyetlen pálya sérülése is messzemenő következményekkel jár – a műtőasztalra került ember életében. Márpedig bárhonnan közelítünk, Bodosi professzor mindig ugyanoda tér vissza: környezetében minden a beteg, az ember érdekében történik.

– Az új klinika építésekor egyetemi biztosként felügyeltem a munkát. Fiatal voltam, könnyedén ment, hogy korán reggel operáltam, aztán fölszaladtam a minisztériumba intézkedni, délután hazajöttem és viziteltem – emlékszik a nyolcvanas évek végére. Az akkor modern és európai színvonalú épület jelenlegi állaga a bizonyíték arra, hogy sikerült odafigyelni a részletekre. Az intézményt az akkori legkorszerűbb műszerparkkal szerelték föl, ma is erre támaszkodnak.

Délután fél kettő. Megcsörren a telefon. Bodosi professzor türelmesen válaszolgat reggel megműtött betege hozzátartozójának kérdéseire: „...Már az intenzív osztályon ápolják, amint jobban lesz, visszakerül hozzánk, hogy itt épüljön föl..." A nagybeteg az idegsebészeti klinikáról kerül haza, vissza az életbe.


Befogadó barátok

Kaposvárott érettségizett Bodosi Mihály, Budapesten szerzett orvosi diplomát, Pécsett lett hivatásává az idegsebészet, s 1984-ben került Szegedre. Itt két évtizeden át vezette az idegsebészeti klinikát, de dékánhelyettesként is dolgozott, 2000-től pedig az SZTE Szak- és Továbbképzési Központjának vezetője. A professzor legalább huszonnégy szakmai szervezet tagja, tíz kitüntetés birtokosa. Azt mondja: hivatásán, munkahelyén kívül itteni barátainak köszönheti, hogy otthonra talált Szegeden. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Olajünnep Algyőn

Az algyői szénhidrogénmező 40 éves jubileuma alkalmából rendeznek ma ünnepséget Algyőn, amelyen… Tovább olvasom