Délmagyar logó

2018. 01. 20. szombat - Fábián, Sebestyén -2°C | 6°C Még több cikk.

Kódolják a borokat

Csongrád megye - Minőségi, táj- és asztali helyett OEM-, OFJ- és FN-borokat palackoznak az idei évtől Magyarországon. Az új jelölés védi a termőhelyeket, a laikus vásárló dolgát azonban megnehezíti.
Aki bort akar minősíttetni, forgalomba hozni, annak a 2009 augusztusában megjelent rendelet értelmében idén januártól új információkkal kell ellátnia az üveg címkéjét. Az üzletekben egy ideig még a régi feliratokkal is találkozhatunk, mert a tavaly és tavalyelőtt forgalomba került árut nem kell visszavonni. Az új besorolás szerint létezik OEM, azaz oltalom alatt álló eredetmegjelölést viselő bor. Ez egy nyilvántartott termőhelyen szüretelt szőlőből készült nedűt jelöl. Az OFJ oltalom alatt álló földrajzi jelzést takar, ezzel a meghatározással már nem csak egy adott területhez kötődő fajtát lehet forgalmazni, a szőlő 15 százaléka máshonnan is származhat. Vannak FN, azaz földrajzi jelzés nélkül kódolt borok. Ez jelzi, ha az ország különböző pontjain termett szőlőből szűrték.

A három új csoport elvileg a minőségi, a táj- és az asztali bor kategóriáinak felel meg, mégsem egy az egyben. Hiszen elvileg az is készíthet a korábbi mérce szerint minőségi bort, aki több helyről szerzi be a szőlőt hozzá.

Nyugaton ez a megjelölés bevált, a borok beltartalmi értékeit bizottságok minősítik, kevesebb a lehetőség a visszaélésre. Papp Ferenc, a csongrádi hegyközség hegybírója úgy látja, ez a rendszer tényleg a hagyományos termőhelyek érdekeit védi: egy Csongrádon szűrt, minősített, palackozott bor például viselheti a csongrádi nevet és az oltalom alatt álló eredetmegjelölést, egy Felgyőn előállított nedű már nem.
Egy tekintélyes Csongrád megyei borász viszont azzal hárította el a véleménynyilvánítás lehetőségét, hogy ez a 126. uniós előírás, amelynek meg kell felelni, hadd ne találgassa, kinek lesz ez jó. A vásárlók dolgát szerinte megnehezíti.

Az optimista szőlészek, borászok arra számítanak, hogy a fogyasztók idővel megtanulják az új kategóriákat, és addig is inkább ragaszkodnak majd azokhoz a pincészetekhez, vállalkozásokhoz, amelyekben addig nem csalódtak. Vásárló és vásárló között azonban nagy a különbség. Aki rendszeresen vesz bort, szaküzletbe megy, ahol segítséget kap, vagy már megtanulta, mit nézzen a címkén. Ő helyén kezeli a csodálatos fantázianeveket, virtuóz grafikai megoldásokat, szép idézeteket. Nagyon sokan viszont alkalmanként vásárolnak bort, meglehet, csak ajándékba. Őket a régebbi kategórianevek talán eligazították, az újak nem annyira.
Fehér István, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője azt mondja, tapasztalataik szerint a vásárlók zöme inkább a legkönnyebben értelmezhető tulajdonságok alapján próbál választani: fehér vagy vörös, édes vagy száraz, esetleg a borvidéket nézi, vagy az árat.
Laikus embernek nehéz sorvezetőt adni, ami alapján biztosan olyan bort választ, amilyet akart.

– Azt persze ki lehet jelenteni, hogy PET-palackban árult bortól ne várjunk sokat, és biztató, ha a vállalkozó nevét, elérhetőségét is feltünteti a címkén, tehát nyílt sisakkal indul ebbe a háborúba – mondja Pálfi György, a Csongrádbor Kft. ügyvezetője. – De ebben az esetben is érheti csalódás a vevőt. Általánosságban az is áll, hogy minél drágább a bor, annál finomabbnak kell lennie. Mégis előfordulhat, hogy belenyúl az ember egy régi, elfekvő készletbe, ami hibás. Én eddig azt tapasztaltam, hogy ha újat keres és próbálgat valaki, az üzletekben 500–600 forintba kerülő, közepes kategóriájú borokban csalódik a legritkább esetben. A kóstolás a legbiztosabb, persze ha van rá lehetőség.
A szakma nagyon kíváncsi a fejleményekre. Az alföldi borászok, mint mondták, leginkább azt lesik, hogy ez az új besorolás védi-e majd annyira a termőhelyeket, hogy az országba beáramló olasz borok importőreinek kenyerét elvegye.

Olvasóink írták

  • 4. öregferkó 2012. március 20. 18:44
    „jq ! inkább igyál Igmándi keserűt, mert beléd kár a jó bor ( meg a rossz is) ! Az, hogy hol a palackotó üzem, teljesen indifferens. A lényeg : MIT töltenek bele .”
  • 3. öregferkó 2012. március 20. 18:40
    „Ez éppen a 126.-ik EU baromság, melyet kedvenc kormányunk hozzá nem értő "szakemberei" -nem minimál -bérért még meg is cifráznak. Miért ?? 1.) Normális ember az eddigi , és érthető kategóriákat, elnevezéseket ismerte, ismeri. 2.) Ettől semmivel sem lesz kisebb a hamisítás, sőt ! 3.) Az eddigi felirat
    ( ki termelte, hol ) a pincészetet minősíti. Jó, vagy megbízhatatlan : már egyetlen palack alapján is !! Na ezután soha, vagy gyakran ezt fogom venni. KÉSZ ! A sok csongrádi körítés fele csak duma ! ( Bár vannak JÓ csongrádi borok ! ) Soltvadkerten meg röhögnek mindezen.”
  • 2. jq 2012. március 20. 13:31
    „Mivel ittam már Budapesten palackozott villányit, ezért jó ötletnek tartom”
  • 1. jozko 2012. március 20. 10:30
    „Én inkább kóstolom, mint kódolom.

    Egyébként laikusként nem értem, mire ez a nagy nyilvántartás?
    De ha már ennyire kódolják, nem lehetne egyszerűsíteni:
    Lehetne - pontosabban kellene, hogy legyen ! - piros, fehér, zöld.
    Kozmopolitáknak választékbővítésül kék.

    Na jó, a zöld meg a kék lehet, hogy kihívás a borászoknak...
    Nem vagyok egy vaskalapos bürokrata, akkor legalább az üveg legyen a négy kincstári szín.
    Azt, hogy tényleg mit töltenek beléjük, úgyis csak a kóstolás után tudjuk meg...esetleg.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vita a házasság előtti szexről

A nemrég alakult Családtudományi Társaság káros jelenségnek tartja. Tovább olvasom