Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Költségek, nézők, előadások

Nehezen hasonlíthatók össze a hazai kőszínházak, mert nagyon különböző feltételek között működnek. Ha csak a számokat nézzük, úgy tűnik, a legjobban finanszírozottak közé tartozó szegedi teátrum a középmezőnyben foglal helyet.
A Dömötör-díj éppúgy része a teátrum naptárának, mint a nagy előadások. Fotó: Frank Yvette
Színházi konjunktúráról beszélnek az elemzők: tavaly 4,5 millió néző 6,6 milliárd forintot áldozott színházjegyre Magyarországon. Az 52 hazai hivatásos társulattal rendelkező kőszínház az állami, önkormányzati és egyéb támogatásokkal együtt 2005-ben összesen 36,5 milliárd forintból gazdálkodott.

A tavalyi 1 milliárd 511 millióról 2006-ra ugyan 1 milliárd 305 millió forintra csökkent a Szegedi Nemzeti Színház költségvetése, a budapesti nagyok, az Operaház, a Nemzeti, az Operett, a Víg és a Madách után továbbra is a 6. legnagyobb összeggel gazdálkodó teátrumnak számít az országban. Ehhez képest kevésbé hízelgő, hogy tavaly a nézőszám tekintetében csak a 22. helyen állt a hazai rangsorban. Ez annak is betudható, hogy a felújított kisszínházban csak a múlt év szeptemberétől tarthattak előadásokat, így tulajdonképpen egyetlen játszóhelyen volt közel 77 ezer néző. Összehasonlításul: a nézőszám toplista 6. helyezettje, az öt helyszínen játszó Miskolci Nemzeti Színház több mint kétszer nagyobb látogatottsággal büszkélkedhet.

Az egy előadásra jutó összkiadás a vidéki színházak közül Szegeden a legmagasabb – szinte azonos az Operettszínház mutatójával, negyede az Operaházénak, másfél-kétszerese viszont a győri és debreceni teátruménak, több mint háromszorosa a pécsiének. Erre persze van magyarázat: itt jóval több drága opera-előadást, nagyszabású zenés produkciót játszanak. Meglepő viszont, hogy a HVG számításai szerint a nézőnkénti bevétel tekintetében csak a székesfehérvári színház előzte meg a szegedit, ami azt is jelzi, viszonylag magasak nálunk az átlagos jegyárak. Míg ezen a listán a 47. Miskolcon 600 forint a legolcsóbb, 1900 a legdrágább belépőjegy ebben az évadban, ugyanez Szegeden 700, illetve 2600 forint.

A középmezőnyben található a szegedi teátrum, ha a külföldi vendégszereplések vagy a szakmai díjak számát vizsgáljuk. A színházak költségvetésében az utóbbi években egyre emelkedik ugyan a saját jegybevétel aránya, azonban az országos átlag még mindig csak 18 százalék. A Madách Színház 49, az Operettszínház 47 százalékos eredménye kivételesen magasnak számít, és elsősorban annak köszönhető, hogy ott futnak a legnagyobb kasszasikert jelentő musicalprodukciók.

Sándor Tünde gazdasági igazgató tájékoztatása szerint Szegeden közel 130 millió forint volt tavaly a jegyek és bérletek eladásából származó bevétel. Számításunk szerint ez a színház költségvetésének mindössze 8,6 százaléka. A többi vidéki teátrumban is hasonlók a mutatók. Egyetlen szempont akad, a műfaji sokszínűségé, amelyben jelenleg verhetetlennek tűnik a Székhelyi József vezette intézmény. A többi vidéki színházban a prózai repertoár mellett sehol sem játszanak ilyen sokféle opera- és balettprodukciót is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

SMS-t küld a komposztáló üzem

Elkészült, és már próbaüzemben dolgozik a sándorfalvi úti hulladéklerakó gigantikus méretű… Tovább olvasom