Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Komáromba mennének dolgozni a Dél-Alföldről

Szeged - Csongrád és Bács-Kiskun megyéből mintegy százötvenen vállalkoznának arra, hogy otthonuktól és családjuktól 260 kilométerre, Komáromban vállaljanak állást. Itthon ugyanis évek óta nem találnak munkát. A mobiltelefonok gyártásával foglalkozó óriáscég a más megyékből érkezőknek ingyenes szállást, bruttó 130 ezer forintot és napi kétszeri étkezést ajánl.
„Mert itt nincsen munka." Kivétel nélkül ezt az indokot hallottuk azoktól, akik tegnap délelőtt a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ alagsorában arra várakoztak, hogy egy komáromi mamutcég leendő alkalmazottai legyenek. A mobiltelefonok gyártásával foglalkozó óriáscég 5500 főt foglalkoztat: a más megyékből érkezőknek ingyenes szállást, bruttó 130 ezer forintot és napi kétszeri étkezést ajánl.

Egyre több álláskereső a Dél-Alföldön

A nyilvántartott álláskeresők száma a regionális munkaügyi központ adatai szerint 2007 decemberében Csongrád megyében 17 ezer 352, Bács-Kiskun megyében 26 ezer 535 fő volt. 2006 végén ez a szám megyénkben 15 ezer 622, Bácsban 24 ezer 345 fő volt.
– Lehetünk vagy százötvenen – mondta a 22 éves szegedi Gáspár Zoltán. A fiú nem szólt szüleinek komáromi terveiről: mint mondta, biztosan feltalálná magát pár száz kilométerrel északabbra is. – Mivel itt nincs munka, nem maradt sok választásom. A haverom korábban már kitöltötte a cég tesztjét – másfél órán át kellett különböző kérdésekre válaszolni a jelentkezőknek –, és azt mondta, hogy szalag melletti munkáról van szó. Nem olyan jó ez a 130 ezres fizetés, de azért elfogadható – magyarázta Zoltán. Akit aztán hamarosan elküldtek, mert olyan sok volt a jelentkező, hogy a cég munkatársa a szegedieket arra kérte: másnap délelőtt ugyanebben az időpontban jelenjenek meg az alagsori teremben. – Csak nehogy beteljenek a helyek – mondta Zoltán aggódva.

„Csak aki komolyan gondolja és nem néhány hónapot akar nálunk dolgozni, az maradjon!" – mondta többször is a cég alkalmazottja. A szegediek távozása után ottmaradt mintegy hetven megyei és megyén túlról érkezett érdeklődő közül tízen hagyták el a központot. – Otthon, Kiskunmajsán nem említették, hogy Komáromba kell menni. Azt hittük, hogy Szegeden nyit a cég egy leányvállalatot – mondta csalódottan Kürtösi Barbara. A maradék ötven fő azonban vállalta a megmérettetést. A tesztlapok kitöltése után a keceli Gersner István bizakodó volt.

Az ambrózfalvi Boros Mihályné öt gyereke közül csak egy talált munkát. Ő négy éve keres állást. Fotó: Miskolczi Róbert

– Bács megyében semmi esély munkát találni – mondta az egyébként vendéglátós végzettségű férfi. Két fiát és feleségét hagyná itthon a Szegedtől 260 kilométerre lévő város kedvéért. – Már nagyon régóta nincsen munkahelyem – magyarázta vállalkozása okát. Persze hiányozna neki a család: csak havonta látogathatnak haza.

Az ambrózfalvi Boros Mihályné elmondása szerint rendszeres ügyfele a regionális központnak. – Kevés az olyan állás, ahova elég a nyolc általános és nem igényel szakképzettséget – mondta a nő, akit lánya és unokája kísért el Szegedre. Öt fia közül csak egy tudott állást találni Nagyéren. – Kell a pénz – mondta tömören. Meg azt, hogy régebben már dolgozott Győrben, Budapesten, és legutóbb Békés megyében. Azt sem tartja kényelmetlenek, hogy munkásszállón kellene aludnia, bár előző főnökei mindenhol panziót béreltek a más megyéből érkezett dolgozóknak. A bruttó 130 ezret, ami számítása szerint nettó 70 ezer forint lenne, nem tartja kevésnek. A cég két hét múlva értesíti a teszt eredményéről. Négy éve keres állást.

Toborzás országszerte

A komáromi telefoncég kommunikációs osztályán szerettük volna megtudni, hány embert toboroznak vállalatukhoz, illetve jelen pillanatban hányan dolgoznak náluk Csongrád megyéből. Ők fővárosi ügynökségükhöz irányítottak, akik kérdéseinket a komáromi céghez továbbították, ahol addigra már egy vállalati rendezvény vette kezdetét. Számokat ezért nem sikerült megtudnunk. Azt viszont igen, hogy a munkaerő-toborzás Szegeden kívül a héten Békéscsabán, Debrecenben és Miskolcon folytatódik.

Olvasóink írták

  • 10. Árpi 2008. január 16. 19:54
    „dondongó: nem levelezőn végezte, helytelen az állítása.”
  • 9. dondongó 2008. január 16. 16:17
    „´Ha valaki bemegy egy plázába, mit lát? Árubőséget, roskadozó polcokat. Ma nem termelni nehéz, hanem eladni. Ha egy ilyen pláza tíz km sugarú körzetében fölmegy a plebs reálbére 10 százalékkal, mi történik? Fölmennek a plazában az árak 10 százalékkal? Ugyan kérem! Megnő a forgalom, a forgási sebesség, és így nő a bruttó profit.
    Bizonyos megfigyelések pedig arra utalnak, hogy a bérek emelkedése a forgalom gyorsulásán keresztül növelve a bruttó profitot, lehetővé teszi a termelő és/vagy a kereskedő számára az árak csökkentését! Vagyis a bérnövekedés egyenesen antiinflációs hatású! Az egész fejlett nyugati világ a bizonyíték erre!
    Van egy ellenérv persze, exdiákom is előjött vele, miszerint a (megalapozatlan) bérnövekedés nemcsak a kereslethúzta inflációt gerjesztheti, hanem a költségtolta inflációt is, mert a megnövekedett bérköltség is kényszerítheti a termelőt az árak növelésére. Nos, ma már ez sem igaz! A technikai fejlődés olyan ütemű, hogy a bérek növekedését azonnal ellensúlyozni képes. Legalábbis ez a tapasztalat.
    Magyarországon a megalapozatlan béremelés dogmája sem igaz. Az egy főre jutó GDP terén ma az EU-27-ek átlagának 65 százalékát érjük el, míg a reálbérszint csak az EU átlag 45 százaléka. Vagyis a magyar munkavállaló alulfizetett, és nem túlfizetett! Éppen az egy főre jutó GDP-nek megfelelő szintre kellene fölemelni a reálbér színvonalát, hogy az "normális" legyen. De ettől még messze vagyunk. ´nepszabadsag.hu
    a közgazdász egyetemi oktató véleménye több, mint elgondolkodtrató. nem egy volt tész főkönyvelőről van szó (Veres pénzügyminiszter), nem is egy levelező gyorstalpalón szerzett közgazdász diplomásról (Gyurcsány miniszterelnök).”
  • 8. Mil 2008. január 16. 11:31
    „Ebbe az országba komolyabb beruházás nem jön egyelőre, amíg nem csökkennek az adók. Sokba kerül itt termelni. Ez nem a városvezetésen múlik. Másrészt meg Szegeden nincs is igazán szakmunkás, mindenki csak seftel meg szolgáltat, meg értelmiségiek.. Nem éppen ipartelepítő tényezők ezek.. A város elleszz addig, amíg folyik a zsé az EU-ból, utána viszont kopp, de nagyon, ha addig nem sikerül valami kiokoskodni, alkotni. Sztem az idegenforgalomra kellene építeni. Kellene csinálni egy "mű-tengerpartot", mivel sokat süt a nap, ez kézenfekvő lenne. Ezek a picsa kis betonstrandok amik vannak itt, azok nullák.”
  • 7. makrazs 2008. január 16. 11:15
    „Mil-el egyetértek tényleg azt a melót kell elfogadni ami van, ha már szakképesítés nincs.
    Azért felmerül bennem a kérdés, hogy Szeged város felelős vezetői miért nem tesznek olyan lépéseket, hogy egy-egy ilyen cég mint a komáromi esetleg Szeged térségébe települjön és ezzel megoldja , de legalább csökkentse ennek a környéknek a munkanélküliségét.”
  • 6. cseles 2008. január 16. 11:10
    „Jo Bacsi! Miért vagy ennyire rosszindulatú? Miért, hülye, iszákos, paraszt, koldus Zoltán? Ennyi keserűség ami benned van, hihetelen. Egyáltalán nem vagy vicces, lehet ezt a témát úgy is megfogalmazni mint ahogyan MIL tette. Neki köszönöm, de neked.....!”
  • 5. Mil 2008. január 16. 10:18
    „Amúgy meg, ami meló van, azt kell csinálni, nem válogatni.”
  • 4. Mil 2008. január 16. 09:52
    „A brutto 130 egyáltalán nem rossz fizetés. Átlag. És nem 70-75, hanem 80-90 nettoban. Ha benne van az adójóváírás, akkor megvan a 90. Betanított szalagmunkáért nagyon is jó, szakképzettek sem keresnek jobban. Elárulnám, Szegeden a Volánnál is ennyi a fizu kb. ÉS oda kell képzettség azért.”
  • 3. Naca 2008. január 16. 09:36
    „Hát ez nem valami vastag boríték egy monoton, szalag melletti munkáért. Félreértés ne essék, mert akinek évek óta nincs munkája, annak nagyon is sok. Csak számolok. Bruttó 130 ezer, az kb. 75-80 nettóban. Bármilyen hozzájárulást is fizet a cég, akkor is kell enni, ruházkodni, hazautazni. Jóformán feléli a keresetét, akkor mi jut a családnak? De ez tényleg a való világ, mert a hasonló profilú cégek sehol nem fizetnek többet, hiszen -sajnos - van elég álláskereső. És egy idő után már bárminek tud örülni az ember.”
  • 2. Jo Bacsi 2008. január 16. 08:31
    „" Nem olyan jó ez a 130 ezres fizetés, de azért elfogadható - magyarázta Zoltán."
    Gondolom ez a zoltan egy kicsit hulye is. Meg jo hogy elkudtek mert ez csak baj lett volna a cegnek a negative hozza allasaval. Igy legalabb mas fogja talan azt a munkat megkapni ami neki mar elore nem is tetszett mert a fizates nem volt "olyan jo". Hat uraim es holgyeim ilyen a hulye!!!!!!
    Attol csak tanulhattok mert ennek semmi se lesz egesz eleteben "olyan jo" es vegul is otthontalan iszakos paraszt lesz. Vagy mar az is???? Csajok... Maradjatok ettol az alaktol tavol mert csak banalmat kaptok tole. Vesztes es az is marad.
    El megy koldulni es aki adna neki mar elore laszolja. Nem is erdemes vele szoba allni. Utalatos egy felfogasa van..

    Orulhetnetek hogy valaki segiteni probal es nem rosszat mondani rola. Sincstelen koldusnak nem lehet valasztania mert mas iranyitja az eletet mindig.”
  • 1. dondongó 2008. január 16. 08:21
    „Ez a való világ. Ennyi pénzért a nagy jólétről papoló képviselők le se hajolnának az utcán.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Forgalomnövekedésre számíthatunk a határokon

Röszke - A hétvégéhez közeledve forgalomnövekedésre és kisebb torlódásra számíthatunk a röszkei autópálya-határátkelőhelyen pénteken, szombaton, valamint vasárnap egész nap. Tovább olvasom