Délmagyar logó

2016. 09. 30. péntek - Jeromos 12°C | 24°C

Koncz Gábor A Zördög szegedi olvasópróbáján

A megszépült Reök-palota lefedett udvarán tartották tegnap az Újszegedi Szabadtéri Színpadra készülő új produkció, A Zördög olvasópróbáját. A meghökkentően pajzán népi nemi játék Mesélője a Kossuth-díjas Koncz Gábor lesz.
Csak úgy röpködtek a nyomdafestéket nem tűrő szavak tegnap a Reök-palota udvarán – idézni ezért nemigen lehet a Hetek Csoportja, a szabadtéri és a Kép-Szín-Ház Alapítvány készülő közös produkciójából. A népi nemi játék rendezője, Harsányi Attila a tegnapi olvasópróbán elmondta: a Dufla pofon, A Zördög és a Lélekvándorlás című három egyfelvonásos, fülledt erotikájú Móricz-paraszttréfát ötvözték vajdasági pajzán népmesékkel, ebből állt össze a lakodalomban játszódó darab, amit augusztus 3-án mutatnak be az Újszegedi Szabadtéri Színpadon.

– Az ország minden nagyvárosában játszottam már, csak Szeged maradt ki, ezért boldogan vállaltam a Mesélő jópofa szerepét. Nem idegen számomra A Zördögben megjelenő népi mesevilág, hiszen egy matyó faluban nőttem fel, ahol a lakodalmak három napig tartottak, és élvezhettem a vőfélyek humoros mondásait. A meséket megpróbálom most szögediesítve előadni. Amikor itt jártam, mindig vártam, hogy mikor találkozom végre szögedi beszéddel, de mindenki csak az irodalmi nyelvet használta – mesélte Koncz Gábor. A dunai hajóssal, a Borssal, A névtelen várral és más emlékezetes tévéfilmsorozatokkal népszerűvé vált Kossuth-díjas színész a pajzánkodásról azt tartja: semmi sem idegen számára, ami emberi. – Kukoricafosztáskor nálunk ugyanígy viccelődtek, mindenhol voltak kis erotikus történetek, amelyeket megpróbáltak kedves humorral elmondani. A televízióban ezerszer szörnyűbb szavakat lehet hallani, mi viszont nem öncélúan használjuk ezeket a kifejezéseket, hanem a játék részeként, megfelelő szövegkörnyezetbe ágyazva.
Bár Koncz Gábor jövőre hetven lesz, ma is négy színházban kilenc főszerepet játszik, télen síel, nyáron vízisízik, lovagol, és régi szenvedélyének, a vadászatnak is hódol.

Tekerőlant, körtemuzsika

Az ismert szegedi zenész, Szurdi Zsolt is fellép muzsikus barátaival a darabban. Az olvasópróbára is elhozott több népi hangszert, és rögtönzött bemutatót is tartott. – Autentikus és folklorisztikus produkció készül, szegedi és környéki dallamokat illesztünk az előadásba. Errefelé a hegedű, a brácsa és a nagybőgő volt a legfontosabb hangszere a háromtagú bandáknak, ezt a hangzást imitálja a tekerőlant, ezen kívül használunk tilinkót, kobozt, avar kori kettős sípot és körtemuzsikát is.

– Tánc és hangulatkeltés lesz a feladatunk, dél-alföldi ugrós, mezőségi táncokat hozunk – árulta el Tanács István koreográfus. A Hóra Színház vezetője szerint a néptáncosok mindig nyitottak a pajzánkodásra, igyekeznek az életüket vidámabbá tenni pikáns történetekkel.

A jelmezeket az örökös Dömötör-díjas Papp Janó tervezi, aki azt hangsúlyozta: nem szeretne tökéletesen autentikus ruhákat, bár alaposan utánanézett a különböző viseleteknek. Janónak nem ez az első találkozása a népművészettel – már több éve sikerrel dolgozik a Budapest Táncegyüttesnek, számukra is az eredeti népviselettől kicsit elrugaszkodott, mégis arra építő ruhákat tervez.

– Ez egy kötetlen, kellemes estét ígérő előadás lesz, de csak olyanoknak ajánlom, akik hajlandók otthon hagyni bújukat-bajukat. Szerintem a nézők legfeljebb az első három percben hökkennek csak meg a szabadszájúságon, ennek ellenére csak 18 éven felülieknek szól a produkció, a szülők a gyerekeket most tényleg ne hozzák el! – javasolta Janik László színművész.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sajátos szegedi munkaközvetítő

Nyolcvan embert vett föl a programjába Szegeden és Vásárhelyen egy alternatív munkaközvetítéssel… Tovább olvasom