Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 19°C | 33°C Még több cikk.

Konferencia a Schengeni övezetről

Szeged - A schengeni övezet és a külső határok – górcső alatt az Európai Unió határigazgatása címmel konferenciát tartottak Szegeden. Az előadások a schengeni övezet aktuális kérdéseivel foglalkoztak. Terítékre került a román-bolgár csatlakozás kérdése is. Ez ügyben soron kívül szólalt fel a budapesti Holland Nagykövetség helyettes nagykövete, Bert van der Lingen.
A schengeni övezet és a külső határok – górcső alatt az Európai Unió határigazgatása címmel tartottak két napos konferenciát Budapesten és Szegeden. A Budapesti Francia Intézet és az SZTE ÁJTK Európa Tanulmányok Központ Europe Direct irodájának szervezésében zárásképp Szegeden – pénteken - négy előadást hallgathattak meg az érdeklődők. A konferencia a schengeni övezettel kapcsolatos legaktuálisabb kérdéseket tárgyalta, mint például a román-bolgár csatlakozás ügyét.

Az előadás sorozatot Trócsányi László párizsi magyar nagykövet nyitotta meg. Őt Éberhardt Gábor rendőr alezredes, a Csongrád megyei Rendőr Főkapitányság határrendészeti kirendeltségvezetője követte. A bevándorlással kapcsolatos rendőrségi és vámügyi együttműködésekről beszélt, melyet a magyar-szerb határon megélt példákkal illusztrált. A schengeni övezet problémáit és kérdéseit gyakorlati szinten értő és látó alezredes olyan kérdésekre kereste a választ, mint például: Kié az irányítás? A schengeni övezetbe tartozó magyar oldalé vagy a szerb oldalé? Mi történik akkor, amikor a két határos ország „rosszban van"? De beszélt arról is, hogy pontosan hogyan, milyen eszközparkkal felszerelve kell elképzelni a schengeni határrendészetet és arról is milyen eredményekkel szűrik ki a hatáskörébe tartozó 62 km-es határvonalon átlépő illegális bevándorlókat.

Második előadóként Molnár Tamást, a Belügyminisztérium Migrációs és Határigazgatási osztályának osztályvezetőjét hallhattuk, aki a Keleti partnerség, a migráció és a mobilitás kérdéseiről beszélt. Rövid történeti áttekintéssel szolgált és felvázolta a fejlődés új útjait is.

Románia helyzetéről és felkészülésének fázisairól Ioan Bente Románia Magyarországi Nagykövetségének belügyi attaséja adott tájékoztatást. Az attasénak a konferencia vége előtt távoznia kellett, így nem hallhatta Bert van der Lingen, a budapesti Holland Nagykövetség helyettes nagykövetének soron kívüli hozzászólását a témához.

Románia és Bulgária csatlakozása ugyanis egyelőre kétséges. Jelenleg Hollandia vétója akadályozza a belépést, de az Európai Bizottság is aggályait fejezte ki a bolgár korrupcióellenes intézkedések hiányosságaival kapcsolatban. Miért ilyen egyértelmű és kemény Hollandia álláspontja a témával kapcsolatban, kérdezte az egyik szervező Bert van der Lingentől. A nagykövet helyettes örömmel válaszolt. Elmondta, hogy Hollandia kész változtatni a döntésén, amint úgy látja, hogy a bolgár helyzet megoldódott és mindkét ország felkészült a csatlakozásra.

Románia és Bulgária csak együtt csatlakozhat a schengeni övezethez, mert a két ország közötti határon nem építették ki azt a szigorú ellenőrzési rendszert, amely a schengeni övezet külső határai mentén kötelező. Bert van der Lingen elmondta, hogy országa népszerű célpont a bevándorlók számára, így – bár a bevándorlóknak csak kis százaléka okoz problémát – csak akkor támogatják a csatlakozást, ha mindkét ország tökéletesen megfelel az elvárásoknak.

A nagykövet helyettes spontán felszólalását Catherine Wihtol, a Francia Tudományos Kutatóintézet kutatási igazgatójának előadása követte. A konferencia záró előadásában a schengeni övezet történetébe nyerhettünk betekintést és korábbi valamint mai kérdésekre kaphattunk választ. Például arra, hogy az arab tavasz tekintetében hogyan lehet újra gondolni néhány eszmét és hogyan oldható meg, hogy a kemény szabályok mellett emberi maradjon a rendszer.

Olvasóink írták

  • 6. klj-54 2012. február 13. 11:52
    „@4. bánki
    Megpróbálnád értelmezhetően leírni azt amit írni akartál?”
  • 5. Egyolvasó 2012. február 13. 06:35
    „Ha belépnének a Románok,és a Bolgárok a Schengeni övezetbe, akkor megszűnnének az olyan hírek mint ami pár napja volt az írott és képi médiákban, hogy migránsok fagytak meg a zord hidegben.
    Ha a fent említett két ország belép, nem kellene ilyen híreket olvasni mert csont nélkül jutnának át "magyarországon" így nem lenne gond az elhelyezésük és a mindennapi ellátásuk.”
  • 4. bánki 2012. február 12. 22:38
    „2. klj-54 2012.02.12. 17:13
    ................a roppantakról jut eszembe!

    Na a ,,cserép" ( kerámiai termék = Hollóháza, Zsolnay, Hódmezővásárhely, Korond =- kávéscsésze, cserpák, korsó, köcsög, tányér, pohár, stb.) hollandusokat meg felejtsük el!

    Gyarmatbirodalom és a Délszláv szereplésük után ,,kuss, pofa, alapállás" ahogy Mikus tizedes mondá kb. 1976 hasonló idejében a Kiskunfélegyházi kaszárnyában.”
  • 3. bánki 2012. február 12. 21:32
    „Ha ezt Wallenberg komolyan veszi ????????????????

    Szerencsétlen ,,migránsok" menekülnek ide ?

    Mi lehet a túlsó oldalon ?”
  • 2. klj-54 2012. február 12. 17:13
    „Azt hiszem az amúgy roppant jó szándékú Hollandusok most kötni fogják az ebet a karóhoz.
    Pedig nekem a mezei polgárnak jobb lenne, ha csont nélkül mehetnék Aradra látogatóba.”
  • 1. spiler 2012. február 12. 09:07
    „nem késtek el ezzel a konferenciával.............”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pankrátorok bajnoki öve - Szegedről

Másfél hónapos munkával, egy háromfős csapat együttműködésével készültek Szabó Géza szegedi ötvösmester műhelyében az első, magyarok által alkotott pankrátori öv fémdíszei. Tovább olvasom