Délmagyar logó

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 17°C Még több cikk.

Kongóban gyógyított a szegedi mzungu

Szeged - 3 hétig gyógyította a maláriásokat, férgeseket, leprásokat a kongói őserdő falvaiban két kolléganőjével egy szegedi mikrobiológus. Akkora szükség volt a munkájukra, és olyan megbecsülésben volt részük, ami Európában elképzelhetetlen.
– Nagyon kemény és tanulságos volt, de már most visszamennék – jelentette ki tegnap Veréb Ilona, aki 3 hét orvosi munka után a napokban érkezett haza az évtizedes polgárháború, nyomor és fertőző betegségek sújtotta Északkelet-Kongóból. A szegedi mikrobiológus az Afrikai-Magyar Egyesület által szervezett egészségügyi misszióban dolgozott két kolléganőjével. Az volt a feladatuk, hogy olyan területeken gyógyítsanak, ahol teljesen hiányzik az orvosi ellátás. A Dél-Alföldről – tudomása szerint – ő volt az első egészségügyi szakember, aki részt vett ilyen küldetésben.
Először Kairóba repültek, majd onnan Ugandába, ahonnan 10-12 órás buszozás után jutottak el Északkelet-Kongóba, az ENSZ kiwanjai katonai bázisára. Ez volt a központ, legtöbbször innen indultak kéksisakos kísérettel, több órás, katonai mentőautós „kirándulásra" a dzsungel falvaiba. Először mindenütt a gyerekeket vizsgálták meg, akik viszont őket, a mzungukat – azaz fehéreket – tanulmányozták kíváncsian. Arrafelé sokan még sosem láttak fehér embert.

Hárman napi 6 óra alatt átlagosan 200 beteget tudtak megnézni, és akin lehetett, igyekeztek segíteni. De ennél sokkal nagyobb volt az igény az orvosi segítségre.

Veréb Ilona olyan területeken gyógyított, ahol teljesen hiányzik az orvosi ellátás. Fotó: DM
Veréb Ilona olyan területeken gyógyított, ahol teljesen hiányzik az orvosi ellátás.
Fotó: DM

– A szívem majd megszakadt, amikor a katonák bejelentették az összegyűlt tömegnek, hogy már csak pár betegre van időnk, aztán indulni kell, mert éjjel veszélyes a dzsungel. Szörnyű volt otthagyni őket, látni az elkeseredést az arcukon, amikor megmondtuk: holnap már nem jövünk – mesélte a doktornő. Szinte minden gyerek férges, alultáplált és légúti betegségben szenved, de találkoztak 9 éves leprás kislánnyal is. Az emberek 60-70 százaléka más betegségei mellett maláriás is, de a kórház messze van, és nincs pénzük kezelésre. A legmegrázóbb eset rögtön a misszió elején történt: egy 9 éves kislányt a láztól sokkos állapotban hozott a kezében az anyja. Alig volt keringése, ki volt száradva, már a fájdalomra sem reagált. Súlyos maláriája volt. 3 óra alatt jutottak el vele a kórházba, ott infúziót kapott, amitől kissé jobban lett – nem sokkal később azonban meghalt. Mindhárom orvosnő végigzokogta az éjszakát.

Már szervezik a következőt

A menekülttáborok lakóin és a kis falvakban élő betegeken továbbra is segíteni akar az Afrikai - Magyar Egyesület. Már szervezik a Háború Gyermekei Segélyakció IV. Önkéntes Orvosi Misszióját. Ebben olvasóink is segíthetnek. Hogy miként, arról bővebb információk a www.ahu.hu oldalon illetve a patozsolt@gmail.com címen kaphatók.

– Néhányan azt mondták az utazásom előtt, hogy ez az akció csak tűzoltás. Én úgy gondolom, ha mindenki legalább ennyi tüzet oltana, talán nem tartana itt a világ – magyarázta Veréb Ilona. Mindenképp visszamenne – tette hozzá –, mert a sok megtapasztalt szörnyűséget ellensúlyozza az a mérhetetlen szeretet, megbecsülés és hála, amit ott kaptak a betegektől. Európában ezt elképzelni sem lehet.

Háború és nyomor

Az orvosi „túra" útvonala olykor még aznap is változott: mivel gyakoriak voltak az összecsapások, nem minden falu volt biztonságosan elérhető. Mostoha körülmények – ingatag áramszolgáltatás, fertőzésveszélyes víz, por, rovarok – között kellett ellátni a betegeket, és úttalan utakon közlekedni. A falusiak kőkori állapotok közt, sárkunyhókban élnek, egy fúrt kúthoz több kilométert kell gyalogolni. Egy család napi megélhetéséhez csak 1 dollárra lenne szükség, de legtöbbször még ez sincs meg.

Olvasóink írták

  • 2. flexsnake 2009. július 10. 13:24
    „Sajna ehhez a cikkhez se igen szólnak hozzá. Ahhoz se amikor beszámoltak róla hogy indul ki.
    Minden jót és vigyázni a bacikkal!”
  • 1. Léni 2009. július 09. 13:46
    „Sok-sok Veréb Ilonára volna szüksége a Világnak!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dalban mondják el

Szeged - Dalszerzőversenyt hirdet a Rádió 88: arra kérik a hallgatókat, hogy dalban közöljék… Tovább olvasom