Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Kónya Krisztina címszereplésével ma mutatják be Lehár Ferenc nagyoperettjét

Szeged - A színpadi könnyűzene Puccinijaként emlegetett Lehár Ferenc nagyoperettjét, A víg özvegyet Tasnádi Csaba rendezésében, Koczka Ferenc dirigálásával, Kónya Krisztina címszereplésével ma 19 órától mutatja be a szegedi társulat a nagyszínházban.
Együtt a tanítványokkal

Andrejcsik István büszke arra is, hogy a szereplőgárdából többen is a növendékei: a Valencienne szerepében ma bemutatkozó Horák Renáta és szombati váltótársa, Kovács Éva is; a Camille de Rosillon-ként ma debütáló Bocskai István – ebben a szerepben szombaton Kóbor Tamás mutatkozik be. Andrejcsik-tanítvány a Cascadát alakító Szélpál Szilveszter, a Sylviane szerepét játszó Dobrotka Szilvia, a Pisicsként színre lépő Taletovics Milán is. A további szerepekben Réti Attilát (Zéta Mirkó), Kancsár Józsefet (Nyegus), Szondi Pétert (Brioche), Kocsis Juditot (Olga), Ördögh Józsefet (Bogdanovics) és Tóth Juditot (Praskovia) láthatja-hallhatja a közönség.

– Örülök Glavari Hanna szerepének, sikerült úgy „kisakkozni", hogy az operabemutatóim mellett el tudom énekelni. Hangomhoz, lelkemhez illő, testhezálló feladatnak érzem. Operai igényű énekelnivaló, mégis olyan könnyed, hogy élvezet csinálni. A bohókás, nosztalgikus, érzelmekkel, szenvedéllyel teli történet is közel áll hozzám. Egyébként is szeretem az operettet, legutóbb négy éve A csárdáskirálynő Szilviáját énekeltem, utána született a kisfiam, azóta nem volt hasonló feladatom – mondja a címszerepet alakító Kónya Krisztina, a szeged operatagozat népszerű szopránja.

– Azt mondják, akik már látták, hogy a nevezetes Vilja-dalhoz Krámer György ihletett, szép koreográfiát készített. Én nem látom, mert mögöttem adják elő a táncosok. Tasnádi Csaba rendezése egy hagyományos, poénokkal megtűzdelt, frappáns, romantikus produkció, ami, azt remélem, nagy siker lesz, és mindenki számára befogadható. A főpróbahét eléggé kiszívja az energiáinkat, mert délelőtt és este is a színpadon vagyunk, de már alig várom az előadásokat, hogy a közönségnek is megmutathassuk a produkciót. A múlt heti bemutatónkat, A gyertyák csonkig égnek című, lélektani drámának is beillő Tutino-operát is jól fogadta a közönség. Élvezem, hogy több műfajban is sokféle szerepet énekelhetek, változatos figurák bőrébe bújhatok – árulja el Krisztina, aki a következő hónapokban mindkét szerepét énekli majd, közben pedig a márciusi Tosca-bemutatóra is készül. Az Erkel Színházban Juronics Tamás rendezésével, a Hoffmann meséivel vendégszerepelnek, amelyben Antóniát alakítja.

A víg özvegy főpróbája: a darabot ma mutatják be a Szegedi Nemzeti Színházban. Fotó: Kuklis István (galéria)

– Nem először találkozom ezzel az operettel, Zéta Mirkót énekeltem már németül is németországi turnén. Örülök, hogy még épp időben elért gróf Danilovics Danilo követségi titkár szerepe is – fogalmaz Andrejcsik István baritonista, aki az 1920-as évek elterjedt mondását idézi: „A zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett és Lehár".

– Ez az operett és A mosoly országa is bővelkedik Puccinit idéző, szép dallamokban. Érdekes Danilovics Danilo szerepköre is: baritonok is éneklik, de énekelte a kiváló magasságokkal rendelkező neves tenor, Nicolai Gedda is. Tipikus „zwischenfach", ami mindenki által birtokolható, számomra épp ideális ez a magas bariton hangfekvés. Mint figura is izgalmas feladat ez a szerep: igazi kabinetalakítás lehetőségét rejti magában. A drámai második finálét különösen kedvelem. Remélem, a közönség is olyan jól érzi majd magát az előadásainkon, mint én magamat ebben a szerepben. Igazi látványos, nagyszabású nagyoperett-produkció születhet – hangsúlyozza Andrejcsik István.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Matyi gólya kiugrott a boltba

"Mit csinálsz itt, Matyi? Már megint megszöktél, az anyád úristenit!" Tovább olvasom