Délmagyar logó

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 10°C | 20°C Még több cikk.

Könyv a szegedi kabaré történetéről

Szeged - Zengerájtól a kabaréig címmel tegnap mutatták be a Szegedi Nemzeti Színházban Sándor János új kötetét, amely lapunk korabeli híradásait is felhasználva a helyi kabaré történetét mutatja be.
– Egy város kultúrájához nemcsak a színház tartozik hozzá, hanem azok a minden esti szórakozások, „mulatozások" is, amelyeken részt vesz az a réteg, amelyik jelentősen befolyásolja a település gazdasági és kulturális életét. Szegeden a 19. század végétől a kereskedők és a fuvarosok, valamint a zsidó polgárság – ügyvédek, orvosok – jelentették a város elitjét; ők jártak a szórakozóhelyekre is. Törvény volt rá, hogy amíg tart a színházi szezon, addig nem működhettek kabarék, szórakoztató intézmények a városban, nyaranta viszont a szalmaözvegyek, agglegények ezekbe jártak el kikapcsolódni. Igazából az 1879-es nagyárvíz után telepedett be a zengeráj a városba; az első német–jiddis–lengyel nyelvű „intézményről" szóló tudósítást 1881-ből találtam. Az az izgalmas ebben, hogy ez a cirkuszhoz, varietéhez és nyilvánosházhoz közel álló szórakoztatás hogyan alakult át magyar nyelvűvé, hogyan lett belőle irodalmi kabaré, ahol nagy előadóművészek Ady- és Babits-sanzonokat is énekeltek – mondja a szegedi kabaré történetét feldolgozó Zengerájtól a kabaréig című új kötet szerzője, Sándor János. Az utóbbi évtizedben színháztörténésszé avanzsált rendező szerint a szegedi kabarékultúra azért sorvadt el, mert feltámadt az igénye egy állandó nyári színháznak, ami 1931-ben, a szabadtérivel megalakult. A szegedi irodalmi kabaré fénykora az 1900-as évek végétől az első világháború végéig tartott, utána klasszikus kabarévá változott.

Sándor János Alpár Ágnes és Molnár Gál Péter pesti kabaréval foglalkozó kötetéből indult ki, mert Szegeden is ugyanazok voltak a legnagyobb sztárok, mint a fővárosban. A helyi napilapokból, többek között az idén 100 esztendős Délmagyarországból sikerült kinyomoznia, földerítenie a kabarék részletes műsorát.

Olvasóink írták

  • 1. sajtocezar 2010. július 29. 12:41
    „Kapcsolatba szeretnék lépni Sándor Jánossal. Tudna-e nekem valaki segíteni mondjuk egy emailos elérhetőséggel?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bronznyeremény az ötös lottón

Ritkán tapasztalható lottóturizmus bontakozott ki a határokhoz közeli lottózókban az ötös lottó várható főnyereménye miatt. Tovább olvasom