Szeged - delmagyar.hu

Magával ragadó nyári olvasmány a Júliával az út. Atmoszférateremtő mondatok, érzékletes tengerparti képekről mesélnek, az egzotikum otthonosságával: egy idegen világ nyugalma és időtlensége sugárzik belőlük. Az albán öreg, aki fenn lakik a hegytetőn, ahogy szamarával lebandukol a faluba, és a szereplők hol megelőzik, hol lemaradnak mögötte, míg ő zavartalanul baktat, csontos, rezdületlen arccal: ennek metaforájában szólal meg a szerzői „világszemlélet" – így ajánlja az Élet és Irodalom a szegedi prózaíró, Hász Róbert (46) negyedik regényét, ami a könyvhétre jelent meg.

– Ha Füst Milán nem írta volna meg a Feleségem történetét, akkor én is adhattam volna új könyvemnek ezt a címet, mert feleségem családjának figurái jelennek meg az Uljcinban játszódó történetben. Aki ismer engem, arra is rájöhet, melyik figura vagyok én. A regény persze fikció, azaz nem önéletrajzot írtam, inkább családregénynek lehetne mondani. A központi figura Júlia, az ő meséjén keresztül ismerjük meg a nagybácsik, nagynénik, rokonok mikrotörténeteit. Uljcinban voltam katona, így nem nehéz kitalálni: a katona élményeiben sajátjaimat adtam vissza – mondja Hász Róbert, aki hűséges a regényeit közreadó Kortárs Kiadóhoz. Emberléptékűnek tartja, és az sem mellékes: törődik a szerzőkkel, bevonja őket a kötetek előkészítésébe.

Hász Róbert regénye, a Júliával az út a könyvhétre jelent meg. Fotó: Karnok Csaba

A kortárs magyar szépirodalom legrangosabb kiadója, a Magvető jelentette meg Szilasi László (46) szegedi irodalomtörténész regényét. A Szentek hárfája „intellektuális krimi" – az 1924-ben kezdődő történet mesélői egy gyilkosság hátterét, indítékait akarják felderíteni: miért ölte meg a haragosi Nagytemplomban Omaszta Mátyás módos gazdát Grynaus Tamás diák. Hová tűnt a helyszínről a holttest és az elkövető, és hogyan változtatta meg egy közösség életét a bűneset. „...nemcsak ötletei, hanem határozott elképzelései vannak a próza működéséről, elbeszélői nyelve (illetve mint később látni fogjuk: nyelvei) már a végső kidolgozottság állapotában kerülnek elénk, a regény felépítésébe és a hozzá szükséges kutatómunkába ölt energia és merészség pedig első nekifutásra is tiszteletet parancsol – értékeli Szilasi regényét a Magyar Narancs. A kritikusok szavazatai alapján a hetilap könyvheti irodalmi sikerlistájára is rögtön felkerült a kötet.

A Szőregen élő irodalomtörténész, Mikola Gyöngyi (44) A véső nyoma című esszékötete a Kijárat Kiadónál látott napvilágot. „A könyv annak a személyes és intellektuális folyamatnak a dokumentuma is, amelynek végeredménye a „könyvtár egyesítése", vagyis az úgynevezett „határon túli" és „anyaországi" magyar szépirodalom külön polcainak megszüntetése, integrálásuk az ábécé rendjében. (...) a kötet írásai nem illeszthetők be egyetlen elméleti irányzat vagy iskola keretei közé sem, szerzőjük leginkább a „liberális" megközelítés hívének tartja magát, egy olyan „személyes tudományosságénak", amely egyesíti az olvasó saját aktuális problémafölvetéseit a mű szempontjából releváns szakmai megközelítésekkel." Mikola Gyöngyi kötetében többek között Mészöly, Esterházy, Darvasi, Danilo Kiš, Vladimir Nabokov valamint külön fejezetben Tolnai Ottó prózájáról olvashatunk.