Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Közelebb kerültünk a brüsszeli döntésekhez

Szeged - Régi igény, hogy a lehető legmagasabb szinten kellene képviselni az Európai Unióban a vállalkozói szférát. Most valóra vált az elképzelés azzal, hogy október 14-én megalakult a Vállalkozók Európai Parlamentje Brüsszelben. A 22 tagú magyar delegációban Szügyi György képviseli a megye vállalkozóit.
– Vezérigazgató úr, praktikusan mi a jó abban egy Csongrád megyei vállalkozónak, hogy ön a Kamara delegáltjaként közelebb került Brüsszelhez?
– Fordítva. Azzal, hogy létrejött a Vállalkozók Európai Parlamentje, maguk a kis- és középvállalkozások kerültek közelebb Brüsszelhez. Az ő érdekeik képviseletére, az információk közvetítésére kaptam megtisztelő mandátumot a Kamarától az új európai szerveződésben. Miután a gazdaságot alapvetően meghatározó szabályozás túlnyomó többsége az EU-ban dől el, fontos, hogy ezentúl maguk a vállalkozók hallathatják hangjukat, mondhatják el véleményüket, lobbizhatnak a szférát érintő ügyekben. Találkoztunk az európai parlamenti pártok magyar képviselőivel, majd szekcióüléseken tárgyaltunk a vállalkozók szabadabb mozgásáról, energia és környezetvédelmi problémákról, foglalkoztatási és oktatási kérdésekről, valamint a vállalkozói szemléletű Európa megteremtéséről.

– Elkészült az Európai Kisvállalkozói Törvény, mely a Gondolkozz először kicsiben címet viseli. Úgy tudom, a törvénytervezet magyarországi vitájában ön is rész vett. Hogyan látja a kisvállalkozások helyzetét Magyarországon?

– Valóban sokat várok a törvénytől, mely azt tűzte ki célul – ahogy Barroso elnök úr fogalmazott –, hogy az európai kis- és középvállalkozásoknak kevesebb adminisztrációval és több sikerrel kelljen számolniuk. A kis- és középvállalkozások érdekérvényesítő képessége mindenütt elmarad a nemzetközi nagyvállalatokétól – az előbbiek teremtik a legtöbb munkahelyet az Európai Unióban, az utóbbiak tudnak önálló lobbiirodákat fenntartani Brüsszelben. Ezért is alakult meg a Vállalkozók Európai Parlamentje. Magyarországon „halmozottan hátrányos" helyzetben vannak a kis- és középvállalkozások. Nem a támogatások elérhetősége jelent igazán problémát, mint azt sokan gondolnák. Az eleve alultőkésített, erőforrás-hiányos vállalkozások a magas adózási, járulékfizetési és adminisztratív terhektől szenvednek leginkább. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy a vállalkozói, vállalati kultúra szintje is nagyon alacsony Magyarországon, ne csodálkozzunk, hogy sokan nem hogy a nemzetközi, de a hazai, sőt helyi piacokon is rendkívül nehezen tudnak talpon maradni.

Csongrád megyét Szügyi György - a 465-ös szám mögött - képviseli Brüsszelben. Fotó: DM/DV
Csongrád megyét Szügyi György - a 465-ös szám mögött - képviseli Brüsszelben. Fotó: DM/DV

– Hol ragadhatók meg leginkább ennek a kultúrának a hiányosságai?

– Például amikor egy vállalkozó a saját cége fejlesztési szükségleteit sem képes felismerni. A világ ma olyan, hogy az induló vállalkozásoknak csak 5 százalék esélyük van arra, hogy tíz év múlva is ugyanúgy folytathatják, mint ahogy elkezdték. Átalakulnak, egyesülnek, termékkört, piacot váltanak, bővülnek vagy éppen megszűnnek. Nálunk gyakran az utóbbira van a legnagyobb esély. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a rendszerváltoztatás utáni első generációs vállalkozók derékhada lassan nyugdíjas korú lesz, s nagy kérdés, képesek-e úgy megszervezni a váltást, hogy közben a cégük ne csak ne rokkanjon bele, hanem éppen hogy új lendületet kapjon.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fejlődik a borkultúra

Szeged, Makó - Elhallgatnak a macsó borkóstolók, ha Debreczeni Mónika tart előadást nekik. A Makón… Tovább olvasom