Délmagyar logó

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 21°C | 35°C Még több cikk.

Középfokú nyelvvizsga kell az egyetemi felvételhez?

Szeged - A jövőben a tervek szerint csak középfokú nyelvvizsga birtokában jelentkezhetnek főiskolára vagy egyetemre a diákok. Jelenleg még a nyelvtagozatos középiskolákban sem szerzi meg mindenki érettségiig a bizonyítványt – alapóraszámban tanulva ez szinte lehetetlen. A megvalósításhoz több pedagógusra és a jelenlegi nyelvoktatás reformjára lenne szükség.
Nyelvvizsga nélkül néhány év múlva már senkit nem vesznek fel felsőoktatási intézménybe Hoffmann Rózsa tervei szerint. Az oktatásért felelős államtitkár felmenő rendszerben, 2015-től vagy 2016-tól alkalmazná az új szabályokat. A diákok az iskolai képzésben szerezhetnék meg a nyelvvizsga-bizonyítványt is – így elkerülhető lenne az a helyzet, hogy a végzős hallgatók egy része azért nem kapja kézhez diplomáját, mert nem tudta megszerezni a középfokú nyelvtudását igazoló papírt.

A Szegedi Tudományegyetem polgárainak 20–30 százaléka érintett. Előfordul, hogy valaki egyáltalán nem veheti át a diplomáját: csak a bölcsészettudományi karon több mint ezer dokumentum porosodik 2005 óta. Kothencz Mihály, a tanulmányi osztály vezetője szerint a nyelvismeretnek inkább a munkaerőpiacon kellene jelentőséget tulajdonítani. Úgy véli, még a felsőoktatásban sem lenne szabad emiatt gátolni azokat, akik egyébként szakterületükön megfelelő tudással rendelkeznek, hiszen lehet, hogy soha nem is lesz szükségük nyelvismeretre.

Több pedagógusra, hatékonyabb oktatásra lenne szükség az iskolákban. Illusztráció: Frank Yvette
Több pedagógusra, hatékonyabb oktatásra lenne szükség az iskolákban.
Illusztráció: Frank Yvette

– Ha a boldogulásukhoz elengedhetetlen lesz az idegen nyelv ismerete, úgyis rákényszerülnek – tette hozzá Kothencz Mihály.

Az Educatio Nonprofit Kft. országos felmérése szerint tavaly a felsőoktatásba felvételizők mindössze 53 százalékának volt nyelvvizsgája. Az általunk megkérdezett szakemberek azt mondják: iskolája válogatja, hol milyen arányban szereznek már tizenévesen a fiatalok legalább középfokú nyelvtudást. Ahol az idegen nyelvet nem tanítják emelt óraszámban, ott ez gyakorlatilag lehetetlen.

Nyelvtudás, te drága

Aki iskolájában nem tud felkészülni a nyelvvizsgára, mélyen a zsebébe kell nyúlnia. A csoportos nyelvtanfolyamok óradíja 400–600 forint – 40 ezer forint alatt így sem lehet megúszni egy kurzust. A tapasztalatlanabb egyetemisták 800–1200 forintos órabérrel vállalnak magántanítást, a nagy gyakorlattal rendelkező, netán vizsgáztató pedagógusok 2500 forint alatt nem adnak órát. A több mint 20 ezer forintos vizsgadíj mindehhez képest már csak aprópénz.

– Nálunk évente 10 alatt van a nyelvvizsgázók száma – mondta el Szabóné Diós Edit, a SzSzKSz Kossuth Zsuzsa Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézményének igazgatója. Szerinte a gimnáziumokban erre jóval nagyobb az igény, de ha változnak a követelmények, nem tartja lehetetlennek az iskolai nyelvvizsga-felkészítést sem. – Igaz, ez teljesen másfajta oktatást igényel – tette hozzá.

A gimnáziumok között is nagy eltérések tapasztalhatók – aggódnak a tervezet bírálói: a változtatással az elit intézmények jutnak előnyhöz. A SzKTT Közoktatási Intézménye Eötvös József Gimnáziumban például az egyetemre készülők mintegy fele rendelkezik nyelvvizsgával, pedig egységes gimnáziumként még előnyben is van sok más intézményhez képest. – A nyelvoktatás nálunk rá tud épülni az általános iskolai tananyagra – mondta el Gera Tibor igazgató. – Ahol ez nincs meg, ott az alapóraszámok biztosan nem elegendők egy nyelvvizsgához.

Az egyik legjobb nyelvvizsgaaránnyal Szegeden a Deák Ferenc Gimnázium rendelkezik: a végzettek 70 százaléka megszerzi a ballagásig a bizonyítványt. A két tannyelvű és a speciális DSD képzéseken ez garantált is, minden más tagozaton emelt óraszám szükséges – Kis Gábor igazgató szerint heti 3 óra nem elegendő.

– A megfelelő óraszám mellett fontos a csoportbontás, és ideális lenne heti egy anyanyelvi lektori óra is. Mindehhez az iskolákban pedagóguslétszám-bővítésre lenne szükség, ami többletköltséggel jár. Hasznos és jó a kezdeményezés, hiszen a pluszpontok miatt most is igény, hogy a diák még középiskolában nyelvvizsgázzon, idő kell azonban, amíg a feltételek mindenhol adottak lesznek.

Gyatra iskolai oktatás

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország az általános iskolai nyelvoktatást tekintve az utolsók között kullog az Európai Unió országai közül. Az Európai Tanács célkitűzése, hogy két idegen nyelvet tanulhassanak a diákok az iskolában, ám a magyar intézményekben a nyelvi képzésben részt vevők 96 százaléka csupán egy nyelvet tanul.  Az órák számában is jelentős lemaradásban vagyunk: Szegeden például angolt csupán az általános iskolások negyede tanul hetente 5 vagy annál több órában. Franciát és németet az érintettek fele, olaszt senki nem hallhat emelt óraszámban.

Olvasóink írták

40 hozzászólás
12
  • 40. tol 2011. július 29. 22:09
    „egyébként pedig itten két dolog van: a magyarországi nyelvtanítás siralmas fokon van. DE! Ha valaki meg akar pl. angolul tanulni, az fogja magát és a töménytelen angol nyelvű adáson-filmen-dalon-újságon-stb. - megtanul. Csak semmi pityergés!”
  • 39. tol 2011. július 29. 22:00
    „mi a csudának kell idegen nyelvet tanulni, amikor a sok beképzelt külföldi se hajlandó magyarul beszélni...”
  • 38. kispacni 2011. július 29. 08:31
    „Helyes és támogatandó ötlet. A gond inkább a magyaroszági nyelvvizsgarendszerekkel van. Korábban irta is az egyik kommentelő, hogy több év külföldi tartózkodás után sem sikerült a Rigó utcát abszolválni. Amióra megszünt a Rigó abszilut hatalma, valamivel jobb a helyzet. Viszont iskolában, 20 feleltti csoportokban tényleg nem lehet nyelvet tanulni, és az is jogos észrevétel volt, hogy nem minden iskola felel meg ennek a követelménynek.

    Viszont az is elgondolkoztató, hogy a TO-kon évek óta ott porosodnak az át nem vett oklevelek. Valamit tenni kellene ezért valamit.

    35. Tunézia francia gyarmat volt. Az iskolarendszere még a is francia nyelvű. Persze, hogy tudnak franciául. A tunéziai vezetés felmérte ésszel, hogy szép dolog a függetlenség, de a gyarmatosításban is voltak jó dolgok, pl. a fejlett gyarmatosító ország nyelvének ismerete.

    Mi sajnos száműztük a német hagyományokat az iskolarendszerünkből. Milyen jó lett volna megőrizni, és akkor ma is akár 70-80 százalékos lenne a német nyelvtudás kis hazánkban. Sokkal előrébb állnánk.”
  • 37. otiopasco 2011. július 29. 00:02
    „Jó ötletnek tartom, csak nem az egyetemi felvételihez kötném, hanem az általánosba való bejutáshoz, így megtudnánk spórolni számtalan oktatási intézmény működtetését! Ráadásul elmondhatnánk magunkról, hogy 100%-os a végzettsége országunk lakóinak, igaz hogy óvodai, de a 100% az 100%!
    Persze a felvételin a nyelvvizsgáért járó plusz pontok természetesen elvesznek (hatékony motivációs tényező), mert ha kötelező, akkor már nincs miért pluszként értékelni!
    Érdekes kérdés még az olimpiai arany érem és az érte járó 420 pontos sikeres felvételi, vajon milyen nyelvvizsgát fog érni??????”
  • 36. mosómasa 2011. július 28. 22:49
    „Meg lehetne tanulni a nyelvet , ha minden nap lenne óra, valamint mikrocsoportokban tanulnának a gyerekek, s nem 18, vagy urambocsáss! 28 fős osztályokban. Ha csak 8-10 gyerek volna egy csoportban, akkor biztos lenne idő arra, hogy mindenki megszólaljon.”
  • 35. studyfy 2011. július 28. 21:48
    „Csak csendesen jegyzem meg, hogy Tunéziában - a sokak által lenézett országban - a sivatagban lakó berber tizenéves gyerek beszéli az angolt és némelyik a franciát is. Ők pedig nagyon messze vannak az egyetemtől. A hozzászólások mutatják, hogy miért ilyen alacsony nálunk az idegen nyelvet beszélők száma.”
  • 34. bambinaXX 2011. július 28. 21:24
    „12, 13 - Egyetértek!!!”
  • 33. tarjani 2011. július 28. 19:09
    „Nincs ezen mit csodálkozni. Meg lehet szerezni. Idősebbik fiam 1998-ban érettségizett egy vidéki gimnáziumban angol tagozaton. A III. azaz 11. évfolyamot úgy végezte el, hogy letette a középfokú "C" típusú nyelvvizsgát. Nem járt külön órákra, az iskolában és otthon készült fel. Nem is lett volna pénzem külön órák megfizetésére. Még 2 testvérét taníttattam. Már 6 éve orvos, 2 éve tüdőgyógyász szakorvos.”
  • 32. nauset 2011. július 28. 15:35
    „11. exdeus, 2, x_y, 6. Együgyű:
    Több olyan ismerősöm, volt évfolyamtársam van, aki végigjárta az öt évet az egyetemen, persze állami finanszírozásban és még évekkel később sem volt meg a nyelvvizsgája. Ne kevesen vannak ilyenek! A dolog másik része pedig az, hogy nyelvtudás birtokában az ember már egyetemistaként olvashat idegen nyelvű szakirodalmat, esélye lehet külföldi részképzésre is. HELYES és támogatandó az államtitkár asszony elképzelése!”
  • 31. palika9 2011. július 28. 15:05
    „Re: 22. Kedves Macs!
    Persze, hogy komolyan gondoltam, <moderálva>”
  • 30. KamuNeni 2011. július 28. 14:20
    „Senki nem allitotta hogy a magyar vezetosegnek sok esze vagy intelligenciaja van. Ego meg bekepzeltseg viszont annal tobb.”
  • 29. Pandora 2011. július 28. 13:45
    „talán el kellene különíteni a használható nyelvtudást a "csak a papír kell róla" típusútól,
    és rögtön más színben látjuk az egészet.

    egyébként meg épeszű embernek eszébe sem jut h olyan nyelv tanulásába fektessen időt, pénzt és energiát, amit aztán az életben sosem fog használni.”
  • 28. SP 2011. július 28. 13:03
    „Egy lovárit beszélő
    üzemmérnök mennyivel értékesebb a hazai vállalatnál dolgozó, de a szakmáját jól értő nyelvvizsga nélkülinél?

    Az hiszem átestek a ló-vári másik oldalára.

    A számítógépes transzlátorok
    korában a hazai pályán, alapismeretekkel külön nyelvvizsga nélkül is lehet boldogulni sok témában. Jó ( plusz egyéni kiadás), ha van vizsgája valakinek, de az azért még nem azonos a nyelvtudással.

    Van olyan transzlátoros online telefon is,
    ami gépi szöveges szinkrontolmács üzemű. A vonal egyik végén magyarul beszélek, a másik végén a mondanivalóm már azonnal lefordítva hangzik el.

    Természetesen jó,
    ha valaki anyanyelvi szinten beszél más nyelveket is, de hogy minden diplomásnak szüksége lenne erre, főleg itthon és most, az nem igaz.

    Ahová viszont ténylegesen kell,
    ott a munkahely azt úgyis megköveteli, kéri. Az aki akarja azt az állást, majd rátanul.”
  • 27. niemand 2011. július 28. 12:55
    „Visszamenőleg is kötelezővé tenném, minden vezetőnek, életkori felmentés nélkül. Műnyelvek és kisebbségi nyelvek kizárva, határidő rövid. Talán néhány okoskodó vezetőtől is megszabadulhatnánk.”
  • 26. niemand 2011. július 28. 12:49
    „Nyelvtudás mindenkinek kellene, de olyan, amit használni is tud. a középfokú nyelvvizsga a felvételihez, természetes. Ehhez, olyan nyelvtanárok is kellenek, akik meg is szerettetik a nyelvet és nem utáltatják meg, Ő maguk is jól ismerik és tudják a nyelvet, de a szülői biztatás sem hiányozhat, esetleg példamutatás.”
  • 25. zoltanszabo 2011. július 28. 12:33
    „T. 19.
    a mi ov.k felcsúti angolul beszél !
    T. 17.
    Nem viccnek szántam.
    Csak arról van szó : AKIK egyetemre akarnak menni CSAK nekik kell a nyelv vizsga.
    Mert aki ált.isk 4oszt. és gimn.4 oszt. csak azért jár be órára,hogy elteljen az idő ---háááát ők nem teszik le a középfokút az biztos.
    De aki rendesen tanul, annak 8 év símán elég a középfokú nyelvvizsgához . De persze JÓL képzett tanár is kell.Sok helyen a tanárnak SINCS megfelelő képesítése--tudása.
    Tudnék pl. mondani , név iskola szerint. DE kimoderálmának .
    Az én két gyerekem , 8 év után középfokúzott, külön óra nélkül. Az egyik : francia-angol --amit most kint használ !
    a másik gyerekem : angol--latin 8év tanulás után -középfok. Különóra nélkül.
    Mert jó tanáraik voltak, és a gyerekeim szerették a nyelveket, itthon kazettáról, dvd-ről halgatták.”
  • 24. geza 2011. július 28. 12:18
    „Kezdjék a médiával: legyenek anyanyelvűek a filmek, magyar felirattal. Én anno "sokat" tanultam így angolul a Jugoszláv tv-t nézve”
  • 23. X_Y 2011. július 28. 12:01
    „Sajnos ez megint azt jelenti, hogy rigóutcaiul kell tudni... Ami meg pénzbe kerül, mert nem az élő nyelvet kell majd ismerni, hanem azt amit ott megkövetelnek. Szerintem a rigóutcai ángélus vizsgán még egy született angol anyanyelvű sem menne át (élőből vett példa, középiskolában volt olyan osztálytárs, aki az USA_ban született és 15 éves koráig ott élt - mégsem kapott még angol középfokú nyelvvizsgát sem a rigóknál...lehet meg sem értették amit mond, mert angolul beszélt, nem hunglishül:)”
  • 22. macs 2011. július 28. 11:51
    „17. jozko,
    nem tudom, talán az én balszerencsém, de az elmúlt huszonvalahány éveben olyan munkahelyeim voltak, ahol az angol létfontosságú volt. Tudod, az a szép, ha cseng a telefon és egy angolul beszélő német szól bele, állítólag a francia angolja még érdekesebb.

    20.palika,
    komolyan gondolod, hogy az eu irja elő, milyen nyelveket kell tanítani nálunk? Azért aki külföldön akar munkát vállalni, annak azért nem árt a nyelvet tudni, vagy tévedek?”
  • 21. palika9 2011. július 28. 11:34
    „Re 19. larsson
    hát igen, Hunglish-t beszélnek, tuti, hogy csak tolmáccsal értik az angolok”
40 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Maradandó sérülésekkel él a szentmihályi gázoló korábbi áldozata

A Szentmihályon hétfőn gázoló, majd öngyilkosságot elkövető férfi korábbi áldozata szerint szándékosan ütötték el egy éve. Tovább olvasom