Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Közhivatalok a régiós átszervezés előtt

A közigazgatás átszervezése az egyik legkényesebb, ugyanakkor a legsürgetőbb feladat a kormány számára. A régiós ügyintézés létrehozása már 2000 óta napirenden van, ám a Dél-Alföldön mindössze néhány országos hatáskörű szervezet lépte meg.
Megyeháza Szegeden. Minden tizedik ember a közhivatalokban dolgozik. Fotó: Karnok Csaba
Állami hatóságoknál, közhivatalokban közel kilencezren dolgoznak a megyében, az alkalmazásban állók durván tíz százalékáról van szó. Az ipar az építőiparral együtt mindössze háromszor több embert alkalmaz, a legkülönfélébb szakképesítéssel rendelkezőket, míg a közigazgatásban szinte mindenki diplomás. Ha ehhez még hozzáadjuk az oktatásban és az egészségügyben dolgozók számát is, akkor kiderül: a megyében az államtól sokan, több mint 32 ezren kapnak fizetést.

Szegeden a közigazgatás reformja miatt sokan féltik az íróasztalukat, hiszen első megközelítésben a régiós rendszerre való átállás munkahelyek megszűnéséhez vezetne. Ez azonban nem biztos: ha Szeged a legtöbb szervezet számára a dél-alföldi régió kijelölt központjává válik, akkor inkább létszámbővülésről lehet szó. Jó példa erre a KSH regionális igazgatósága, ahol tavaly, az év elejére jutottak túl az átszervezésen. Végh Zoltán igazgató elmondta, míg korábban a három megyében a Központi Statisztikai Hivatal helyi igazgatóságainál összesen 130-140-en dolgoztak, most egyedül Szegeden 80 embernek adnak munkát. Bács-Kiskun és Békés megyében képviseletek működnek 6-6 fővel, valamint elsőként az országban 17 távmunkást is alkalmaznak.

Vízfej-e Szeged?

Lapunk más nagyvárosok honlapjain próbált azzal kapcsolatban tájékozódni, vajon mennyire nevezhető Szeged a Dél-Alföld „vízfejének". Az általunk összegyűjtött adatok azt támasztják alá, hogy a többi nagyvároshoz képest nem burjánzik a bürokrácia a megyeközpontban. Az országos szervezetek megyei igazgatóságai a feladatok mennyiségéhez képest csökkentett létszámmal dolgoznak. Dudás Józsefné, a Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetője elmondta, 2003–2004-ben 14 százalékkal csökkentették a létszámot a jelenlegi 109 főre, miközben a megváltozott közigazgatási eljárási törvény több jogszabályi előírással terheli az alkalmazottakat. Egy év alatt 80 ezer ügyféllel foglalkoznak, 50 ezerrel személyesen.

Az igazgató szerint elkerülhetetlen volt az átszervezés, igaz, egyeseket kedvezőtlenül érintett. Sokan átjárnak például Szegedre, vagy kénytelenek voltak családjukkal áttelepülni. A folyamat vége az, hogy a régiós igazgatóságok az egész országra kiterjedő feladatokat kapnak, Szeged már most a mezőgazdasági statisztika „felelőse". Nem járt létszámcsökkentéssel az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség régiós átszervezése sem, igaz, Szegeddel szemben Kecskemétet nevezték ki központnak: itt külön munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséget hoztak létre. Szegeden és Békéscsabán iroda működik. Az átalakítást január 1-jéig kellett végrehajtani – mondta el Balázs Mihály munkaügyi régióvezető.

A közigazgatás átszervezésével egy időben történik meg valószínűleg a munkaügyi központoké is – közölte Vladiszavlyev András, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. Azt tartaná logikusnak, ha Szegeden jönne létre a dél-alföldi igazgatóság, mivel szoros kapcsolatban állnak a többi, a nagyvárosba kerülő közigazgatási szervezettel. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A nagy játékosok csapatban kombinálják a lottószámokat

Mennyi? Egymilliárd-negyvenmillió forint! Ennyit vihet most haza a szerencsés nyertes az ötöslottón.… Tovább olvasom