Délmagyar logó

2018. 04. 25. szerda - Márk 12°C | 25°C Még több cikk.

Közkincs lett Rejtő Jenő

Szeged - A jogutódok engedélye nélkül lehet Rejtő Jenő könyveit újból kiadni, megfilmesíteni, megzenésíteni vagy átdolgozni – az 1943-ban elhunyt író műveit 70 év letelte után már nem védi tovább a szerzői jog.
Nem védi a szerzői jog tovább Rejtő Jenő műveit január 1-jétől: a Senki Alfonz, A három testőr Afrikában vagy a Fülig Jimmy szerzőjének alkotásait ezután a közkincsbe kerüléssel a jogutódok engedélye nélkül lehet újból kiadni, megfilmesíteni, interneten közvetíteni, vagy éppen megzenésíteni, átdolgozni.

– A szerzői jog a szerző halála után hetven évig védi az alkotásokat, a jogi oltalom mindig december 31-éig tart. Most azon szerzők művei használhatók fel szabadon január 1-jétől, akik 1943-ban hunytak el: a legismertebb Rejtő Jenő. A színházak is szabadon játszhatják ezután darabjait, de az Artisjusnak a színházi előadások jogdíjával kapcsolatban eddig sem volt sok dolga. Ha egy színház egy még szerzői jogi védelem alatt álló darabot szeretne műsorára tűzni, akkor közvetlenül a szerzővel vagy annak jogutódjával kell tárgyalnia és megegyeznie a jogdíjban. Ennek mértéke általában a jegybevétel tíz százaléka – magyarázta Tóth Péter Benjámin. Az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület kommunikációs igazgatója azt is elmondta, hogy létezik a művek úgynevezett szabad felhasználása is: egy gimnáziumi színjátszó csoportnak például nem kell engedélyt kérni az alkotótól vagy jogutódjától egy darab bemutatására, amennyiben a társulat tagjai nem kapnak pénzt játékukért, és a művet ingyen mutatják be.

2014-től már nem csak játszani, kiadni is jogdíj nélkül lehet Rejtő műveit. Fotó: Frank Yvette
2014-től már nem csak játszani, kiadni is jogdíj nélkül lehet Rejtő műveit. Fotó: Frank Yvette

Kancsár József, a Szegedi Pinceszínház művészeti igazgatója elmondta: tisztában vannak azzal, hogy a szerzői jog a szerző életében és halála után hetven évig védi a műveket, így az 1943 előtt elhunyt alkotók műveit bármikor felhasználhatják. – A jelenleg is alkotó szerzők vagy az elhunyt alkotók jogutódainak felkutatásában magyarországi irodák vannak segítségünkre, akikkel a szerzők szerződésben állnak. Ezen irodákat keressük meg kérelmünkkel, azok veszik fel a kapcsolatot az íróval vagy utódaival, és kérnek árajánlatot, amit aztán megküldenek a részünkre. Az esetleges alkudozásokkal együtt egy hónap alatt kiderül, hogy sikerül-e majd színpadra állítani egy művet – mondta Kancsár József.

A művészeti igazgató elmondta, Rejtő Jenő nagy kedvence, a Pinceszínház csinált már zenés estet kisjeleneteiből, de véleménye szerint Rejtő igazán könyvben vagy filmben él. – A legszívesebben most Rejtő-regényeket filmesítenék meg. Láttam színpadon néhány darabját, de a poénokat ott nem lehet igazán visszaadni – mesélte. Elmondása szerint senki sem fizet szívesen jogdíjat, de megértik, hogy a szerzők ebből élnek. – Nálunk általában a jegybevétel 7-10 százaléka kerül jogdíjként kifizetésre az alkotónak vagy jogutódainak. Görgey Gábor írónak például előadásonként hétezer forintot fizettünk, de Darvasi László, aki ezer szállal kötődik a Pinceszínházhoz, lemondott jogdíjáról, amikor bemutattuk a műveit – mondta Kancsár József.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megjavították a biztosítóberendezést a szegedi vasútvonalon

Egy elromlott vasúti jelző- és biztosítóberendezés miatt húszperces késéssel közlekedtek a vonatok a… Tovább olvasom