Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

Közmeghallgatás Verespatakról

A verespataki aranybánya-beruházásról tárgyaltak a tegnapi szegedi közmeghallgatáson: szegediek és nem szegediek, fiatalok és idősek, környezetvédő szervezetek aktivistái, civil érdeklődők, szakmaibeliek, tudósok.
Néma tüntetés: középen a szervező, Balogh László. Fotó: Karnok Csaba
Szegedre jött John Aston is, a verespataki beruházást tervező bányavállalat egyik első embere is, tőle Angela Filipas, a román vízügyi minisztérium képviselője vette át a szót a közmeghallgatáson. Információkat mondtak a leendő bányáról, kérdésekre válaszoltak.

Nemes Noémi, a Greenpeace kampányfelelőse azt mondta lapunknak: nagyon felületes a környezeti hatástanulmány, melynek alapján a Rosia Montana Gold Corporation engedélyeztetni akarja az építkezést. – Még haváriatervet sem tartalmaz, nem derül ki belőle, mi a teendő katasztrófa esetén – tette hozzá Jávor Benedek, a Védegylet képviseletében. – Akkor lennénk boldogok, ha nem épülne meg a bánya – mondta Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára. A végleges minisztériumi álláspontot még a ma, kedden tartandó budapesti közmeghallgatáson elhangzó érvek is alakítják.

Néma tüntetés

A közmeghallgatás előtt Balogh László volt országgyűlési képviselő félórás néma tüntetést szervezett a TIK elé. A résztvevők – amennyire meg lehetett ítélni – ugyanazok voltak, mint akik később bementek a közmeghallgatásra.

– Ha kiszabadul a zagytározóból a rengeteg mérgező anyag, az akár még áradással is járhat – mondta lapunknak Gallé László, az SZTE ökológia tanszékének vezetője. – Ha a méreg kikerül a hullámtérbe, sokkal nagyobb kárt okoz, mint a vízben, mert a víz a folyómederben folyamatosan cserélődik, de a hullámtér nem. És ha ott egyszer leülepszik a mérgező zagy, akkor a Maros-völgy élővilága beláthatatlan időre elpusztul – fejtegette. A vajdasági Zenta polgármestere, Juhász Attila is eljött. – Szerbiában nem szerveztek közmeghallgatást, pedig a vezetőknek tudniuk kellene: ami a Maroson lefolyik, az a Tiszába, a Dunába is bejut.

Lezsák Sándor, a parlament alelnöke a Magyar Tudományos Akadémia egyik tudósának véleményét idézte lapunknak: a térség, ahol a ciántározó helyet foglalna, s ahová a több mint száznyolcvan méter magas gátat is tervezik, földrengésveszélyes terület.

Közben a konferenciateremben záporoztak a kérdések és a válaszok. – Holnap, Pesten újabb közmeghallgatás. Még vannak további lehetőségek – mondta Paulovics Péter, a szegedi Csemete környezetvédelmi szervezet alelnöke. – Oda is elmegyünk.


Ha átszakad a gát

Óriási pusztítást végzett a nagybányai tragédia során kiszabadult cianid hat évvel ezelőtt, de ennek sokszorosa lenne az a pusztítás, amit a verespataki beruházás okozna – hívja föl a figyelmet Egri Sándor, a szolnoki székhelyű Kárpátok–Tisza Nemzetközi Fejlesztési Fórum aktivistája, aki jelen volt a szegedi rendezvényen. Ezerhatszáz hektáros lenne a ciánzagytározó, 183 méter magas gáttal védenék. A verespatakiak véleménye szerint ha ennek a bányának a megindulását nem sikerül megakadályozni, nem lesz megállás: sorra létesülnek az Erdélyi-érchegységben a hasonló bányák. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kackiás bajusz, őszülő szakáll

A hippikorszakban rengeteg munkát adtak a borbélyoknak a szakállukat, bajuszukat fazonra igazíttató… Tovább olvasom