Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

Közmunka: 25 emberből 2-nek sikerül kitörnie

Szeged - 25 közfoglalkoztatottból 2 mond fel azért, mert közben állást talált. Többen vannak, akikről az derül ki, még ároktakarításra sem alkalmasak. Megéri ezért milliárdokat elkölteni? Az ellenzék szerint így nem, a kormány szerint mégis kezdeni kell valamit ezekkel az emberekkel. A vita most minden képviselő-testületi ülésen lezajlik. Hogyan oldotta meg ezt 80 éve az USA, és hogyan a náci Németország?
Eddig idén 290 ezer embert foglalkoztattak a közmunkaprogramokban, most jövő áprilisig ismét 200 ezret vonnak be, és decembertől március végéig 100 ezret képeznek. Mire tanítják őket? Írni, olvasni, számolni azokat, akiknek erre van szükségük, a többiek OKJ-s tanfolyamokon vesznek részt, lehet belőlük például hulladékválogató és -feldolgozó, kisgépkezelő, motorosfűkasza-kezelő, parkgondozó, bolti hentes, tejtermékgyártó. El tudnak helyezkedni ezekkel a szakmákkal? Egyáltalán, van értelme ennek?

Az LMP-s Szél Bernadett szerint nincs, mert a közmunkaprogram „drága, megalázó, hatástalan, és szegénységben tartja a benne dolgozókat", lényegében nem más, mint bűvészkedés a statisztikával. A Fidesz szerint ezen a téren épp a baloldal politikája volt kudarc, az előző kormányok elnézték, hogy egész térségek segélyből éljenek, rendes állás híján. A közfoglalkoztatás legalább értékteremtő munkára ad lehetőséget.

A Szegedi Vadasparkban is akadt  tennivaló a közmunkásoknak. Fotó: Schmidt Andrea
A Szegedi Vadasparkban is akadt tennivaló a közmunkásoknak. Fotó: Schmidt Andrea

Csongrádi példák

Ez a vita a parlament mellett a legtöbb városban is lezajlik, és a kívülálló számára a teli és az üres pohárról szól. Csongrádon idén eddig 181 millió forintból 220 embert foglalkoztattak a Start-programban. Amikor erről folyt a szó a képviselő-testület ülésén, a baloldaliak nem vitatták, hogy ezek az emberek értéket teremtettek, de a pénz, amit kerestek, kevesebb a minimálbérnél, nem lehet belőle eltartani egy családot. A kormánypártiak arról beszéltek, mégis több ez a végzettségnek megfelelően bruttó 96 ezer, illetve 75 ezer forint a semminél, és legális jövedelem. Az ülés ezen a ponton történelemórává változott. Kőrösi Tibor polgármester – civilben történelem–földrajz szakos középiskolai tanár – arról beszélt, hogy a nagy gazdasági világválság (1929–1933) után az Egyesült Államokban gátakat építettek a folyók mellé. Rengeteg állástalan talált munkát, és bár kicsi fizetést kaptak, az is elég volt ahhoz, hogy megpörgesse a fogyasztást. A másik felhozott példa Németország volt, ahol autópályák épültek ugyanígy, ugyanilyen társadalmi, gazdasági haszonnal.

A csongrádi ülésen azonban az is kimondatott: nagyon sokféle embert talál így meg a munkaügyi központ és az önkormányzat. A polgármester szerint nem múlt el úgy nap, hogy ne kellett volna valakinek az elbocsátását aláírnia, mert kiderült, hogy az illető még közterületi munkára sem vált be, megbízhatatlan. Ám előfordult, hogy valaki azért köszönt el, mert közben talált magának rendes állást. A csongrádi polgárőrök például így jártak mindkét sofőrjükkel.

Alkalmas, nem alkalmas

Milyen gyakori ez? Egy kisvárosban működő önkormányzati cégnél 25 közfoglalkoztatottból kettő boldogult így, de mindkettő a korábban szerzett képesítésének köszönhetően. 16-nak a neve viszont a felvételkor már ismerős volt az adminisztrátornak. Azt, hogy ki alkalmas a munkára és ki nem, a munkaügyi központ által megbízott üzemorvosok döntik el, így helyben megy a találgatás, vajon a jól ismert emberek közül kit találnak ezúttal munkára alkalmasnak, kit nem. Az, hogy ismerősök, egyrészt nem probléma, mert már tudni lehet róluk, milyen munkára érdemes őket beosztani, és kikkel együtt, hogy lehetőleg az ő teljesítményük nőjön, és ne ők rontsák az állandó dolgozók munkamorálját. Előfordult a vizsgált cégnél, hogy olyan embert kellett felvenniük újból, aki fél évvel korábban feljelentette a vállalkozást. Kezdés után akadnak, akik eltűnnek, rájuk szabályosan vadászni kell, hogy legalább a szükséges papírokat írják alá a felmondásról.

A közmunka nem csak a falevélszedésről szól. Mátó Kamilla Beáta és Kanton Judit kézműves termékeket készít Kövegyen. Fotó: Szabó Imre
A közmunka nem csak a falevélszedésről szól. Mátó Kamilla Beáta és Kanton Judit kézműves termékeket készít Kövegyen. Fotó: Szabó Imre

Ki marad az út szélén?

„Nem akarnak dolgozni, de a munkaerőpiac sem kér belőlük, vagyis marad az élősdi lét, mert élni kell. És ezeknek az embereknek is mondani kell valamit. Orbán Viktor látja ezt a csapdát, csak nem beszélhet őszintén a valóságról. Nem derülhet ki, hogy ezeket az embereket igenis ott kell hagyni az út szélén, mert ha nem így teszünk, akkor a többiek soha nem fognak célba érni." Ezt idén januárban mondta Bogár László közgazdász – illetve szerinte a Heti Válasz ezt adta az ő szájába, pedig nem pontosan ezt mondta. A társadalom menthetetlen részéről szóló bekezdés vitát váltott ki, de legalább kiderült, hogy erről a társadalomtudósok sem egyformán gondolkodnak. – Az nem jó, ha valakit arra köteleznek, hogy dolgozzon. A közmunkaprogramra fordított pénzt azonban szerintem azért nem szabad sajnálni, mert a társadalmi integrációt szolgálja, és erre sokáig nem jutott elég figyelem – mondta lapunknak Utasi Ágnes szociológus. – Nagyon fontos az embernek, függetlenül attól, milyen körülmények között él, és milyen a végzettsége, hogy reggel föl kell kelnie és el kell indulnia, mert szükség van a munkájára. Fontos, hogy ez rendes munkának számítson, tehát vonjanak belőle nyugdíjjárulékot. A kérdésre pedig, hogy ebből a pénzből meg lehet-e élni, nem tudunk pontos választ adni. Mert ahogy másutt, úgy Magyarországon sincsenek pontos adatok arról, hogy a családoknak milyen jövedelmük van még e legális fizetésen túl például feketemunkából.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Frontális ütközés az 55-ös úton

Két személyautó ütközött frontálisan. Két sérültet a kórházba szállítottak. Fotókkal. Tovább olvasom