Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Központosítás - óvodától egyetemig

Szeged - Az Orbán-kormány államosította az iskolákat, felszámolta a tankönyvpiacot, bevezette a mindennapos testnevelést, az erkölcstant, 16 évre csökkentette a tankötelezettségi korhatárt, kötelezővé tette az óvodát.
„Késlekedés nélkül visszafordítani a kártékony folyamatokat, és megkezdeni az oktatásügy újraépítését a kereszténységben gyökerező erkölcsiség talapzatán" – ez állt a KDNP 2010-es választási programjában az Iskola–Erkölcs–Oktatás címet viselő résznél.

Haza, szeretet, nevelés

„Kiemelt figyelmet és támogatást élveznek a közelmúltban elhanyagolt nevelési feladatok: az erkölcsi, a közösségi, az egészségnevelés, valamint a hazaszeretetre nevelés" – olvasható a kereszténydemokraták négy évvel ezelőtti választási programjában. 2010 tavaszán több újság is írt arról, hogy az oktatás valószínűleg nem kap külön tárcát az új kormányban, hanem az úgynevezett humán tárca alá tartozik majd az egészségügyi és szociális területtel együtt. Sokan mondták akkoriban azt is, hogy a Fidesz-kormány programja a KDNP oktatási elképzeléseire épül majd. Ezt valószínűsítette, hogy a Fidesz 2010. március végén bemutatott választási programjában nem szerepelt a nemzeti ügyek között az oktatás. És úgy lett, ahogy a lapok írták, 2010 júniusától a kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa lett az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára, és a KDNP elképzeléseit valósították meg a közoktatásban. Eötvös József óta először nem volt önálló oktatási tárca a kormányban. Ezzel 162 éves hagyományt szakított meg 2010-ben a Fidesz. Elkezdődött a közoktatás radikális átszervezése – az újraközpontosítás.

Romló teljesítmények

Három évente végeznek PISA-felmérést a 34 OECD-országban. Legutóbb 2012-ben tesztelték három területen – szövegértés, matematika és természettudomány – a 15 éves diákok kreatív problémamegoldó készségeit. Az oktpolcafe.hu adatai szerint a magyar diákok teljesítménye mindhárom területen romlott a 2009-es felmérés eredményeihez képest, de nem azonos mértékben. A szövegértés teljesítmények 6 ponttal lettek gyengébbek. Ennél lényegesen nagyobb, 13 pontos teljesítményromlás következett be matematikából, ami jelentősen megnövelte az OECD átlagtól való lemaradásunkat. A természettudományos kompetenciák 9 pontos romlása ugyan ennél kevesebb, de ennek hatására a 2009-ben még az OECD átlagánál jobb eredményünk az átlag alá esett. Ezzel a teljesítménnyel a 34 OECD-ország közül a 24. helyre csúszott vissza Magyarország. Matematikából a 29. helyen állunk.


Tornaórák felmenő rendszerben


Az Országgyűlés 2011. december 19-én fogadta el az oktatási szakemberek jelentős része szerint a rendszerváltás előtti időkre emlékeztető nemzeti köznevelési törvényt. 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba a törvény több eleme. Bevezették például felmenő rendszerben a mindennapos testnevelést, és 18-ról 16 évre csökkentették a tankötelezettségi korhatárt. 2013. január 1-jével állami fenntartásba kerültek az önkormányzati iskolák. Az oktatas.hu adatai szerint jelenleg 2508 állami köznevelési intézmény munkáját irányítja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A KLIK alkalmazásában jelenleg 140 ezer 600 pedagógus áll. A fenti intézmények 198 tankerülethez tartoznak. Csongrád megyében 80 állami intézmény működik 7 tankerületben. A Szegedihez például 41, a Hódmezővásárhelyihez 10, a Kisteleki Tankerülethez pedig 3 állami intézmény tartozik. Szegeden az önkormányzat az állami iskolák működtetője. Ezt úgy kell elképzelni egy lapunknak név nélkül nyilatkozó oktatási szakember szerint, hogy a KLIK felel a szakmai dolgokért – például azért, hogy legyen kréta az iskolákban –, az önkormányzat pedig cseréli az izzókat, és takaríttatja az intézményeket. Az iskolaigazgatóknak – akiket a miniszter nevez ki az új rendszerben – semmilyen döntési jogosultságuk nincs. A tanárok és az iskolákban dolgozó más alkalmazottak bérezése központilag történik. Az igazgató nem válogathatja meg a munkatársait, mert arról is a tankerületi igazgatók döntenek, kit alkalmazhatnak az iskolákban.

Fotó: Karnok Csaba
Fotó: Karnok Csaba

Erkölcstanórák felmenő rendszerben

2013 szeptemberében lépett életbe az általános iskolában a „délután 4 órás szabály". Bevezették a pedagógus-életpályamodellt, emelték a tanárok fizetését, ugyanakkor – rengeteg adminisztrációval járó – új típusú munkaidő-számítás kezdődött a pedagógusoknál. Tavaly szeptemberben vezették be az általános iskolákban felmenő rendszerben az erkölcstant és a helyette választható hittant. Az általános iskola első osztályosai ingyen kapták a tankönyvcsomagot.

2014. január 1-jével államosították a tankönyvellátást: az iskolák csak a központilag kiadott tankönyvjegyzékről választhatnak, fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként két tankönyv közül. Radó Péter oktatáspolitikai elemző úgy vélekedett minderről, hogy „a központi tanmenet, valamint a tankönyvpiac felszámolása megszünteti a pedagógusok szakmai önállóságát".

Idén szeptemberben már az általános iskola második osztályosai is ingyen kapták a tankönyvcsomagot. A pedagógusoknak portfóliót kellett készíteniük. Megkezdte munkáját a Nemzeti Pedagógus Kar, amelynek minden állami fenntartású köznevelési intézményben dolgozó tanár automatikusan a tagjává válik.

Jövőre kötelező óvoda

2015 szeptemberétől kötelező 3 éves kortól az óvoda. Balog Zoltán miniszter nemrégiben egy sajtótájékoztatón elmondta, a 3 éves kötelező óvodáztatás alól mentességet kaphatnak azok, akiknél úgy látják, hogy a családban jobban biztosított az iskolára való felkészülés 5 éves korig. Ahol viszont szükséges és indokolt az óvodáztatás 3 éves kortól, ott a családi pótlékot ugyanúgy összekötik ezzel, mint az iskolába járásnál – közölte a miniszter.

– A kötelező óvodába járás alól a jegyző adhat felmentést a szülő kérelmére a gyermek 5 éves koráig. A felmentés az óvodavezető és a védőnő egyetértése esetén adható meg, amennyiben a gyermek jogos érdekeit figyelembe véve, a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja – mondta érdeklődésünkre Rákosné Szilágyi Éva, a szegedi Óvodák Igazgatóságának vezetője.

Jövőre 18 ezer pedagógus minősítése és az ehhez kapcsolódó tanfelügyeleti ellenőrzése is megtörténik, emellett 12 ezer tanfelügyeleti ellenőrzést terveznek. A tanfelügyelők megnézik a pedagógiai dokumentumokat, órát látogatnak, és interjút készítenek az intézményvezetővel, illetve a tanárokkal is. Péteri Gábor oktatási szakértő egy tanulmányában úgy fogalmazott, „a közoktatási rendszer belső egyensúlyát bontották meg az irányítási-gazdálkodási változások. Szerinte „az elszámoltathatóságot az igazgatási függés uralja, a rendszer belső problémamegoldó képessége pedig lecsökkent, és ezzel együtt az oktatásban felerősödött a politika közvetlen hatása".

Fotó: Frank Yvette
Fotó: Frank Yvette

„Fajdkakas lett belőlünk"

Több középiskolában inkább tankönyv nélkül tanítanak, mint a kötelező kiadványokból. Az igazgatókból jelentéktelen végrehajtók lettek. A változásokról csak név nélkül voltak hajlandók beszélni az igazgatók.

Nem készül a gimnáziumok leépítésére a kormány – nyilatkozta Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár. A kormány növelni szeretné a szakképzésben részt vevő diákok számát, a vegyes, gimnáziumi és szakképző intézményeknél pedig profiltisztítást hajtana végre. Mindebből következik a gimnáziumi férőhelyek számának csökkentése, amivel kapcsolatban nincs mindenkinek ellenérzése.

Egy név nélkül nyilatkozó szegedi középiskolai igazgató szerint ha kevesebb lesz a gimnazista, kevesebben szereznek diplomát is, ők viszont a minőséget jelentik majd, ők lesznek az elit. Szerinte ma a gimnázium sokak számára csak parkolópályát jelent, ha nem tudták még eldönteni, mihez kezdjenek magukkal. Az igazgató úgy gondolja, valóban csak annak érdemes gimnáziumba mennie, aki komolyan szeretne tanulni. Szerinte a szakképző iskolák annak idején azért indítottak gimnáziumi osztályokat, mert nem volt elég jelentkezőjük. Ez azonban nem járt együtt az oktatás színvonalának emelkedésével.

Radó szerint sok diplomás kell

Radó Péter oktatáspolitikai elemző szerint a kormány 30-40 éves oktatási paradigmákhoz akar visszatérni a szakmunkásképzés erőltetésével, és a gimnáziumi, valamint a felsőoktatási hozzáférés szűkítésével, miközben a termelékenység növelését „rengeteg diplomással" lehetne elérni. A szakértő szerint a magyar munkaerőpiac kétszer annyi diplomást fel tudna szívni, mint ahányan jelen vannak.

– Míg az általános iskoláknak talán jót is tett az egységesítés, a középiskolákra nem lehet ráhúzni az egyensablont – mondta egy másik név nélkül nyilatkozó igazgató, akinek az iskolájában több osztályban vagy a régi könyvtári példányokból tanulnak a diákok, vagy egyáltalán nem használnak tankönyvet, mert nem tudnak azonosulni a kötelezően rájuk erőltetett új tankönyvekkel. Szerinte ez is csak addig járható út, amíg az érettségi követelményeket nem igazítják az új tananyaghoz.

– Az államosításnak állítólag az volt a célja, hogy az adminisztrációs terhet levegyék a pedagógusok válláról, és csak a szakmával foglalkozzanak. Ehhez képest több papírmunkánk van, mint valaha – mondta egy név nélkül nyilatkozó tanár. A diákok is megsínylették a változtatásokat, például a kötelező testnevelésórákkal. – Jó elképzelés, hogy mozogjanak, de a kibővített órarendnek köszönhetően délután 2 óra után is még tanórán ülnek. Heti 35 órájuk van, ami után még otthon is tanulnak. Egy felnőtt ember dolgozik heti 40 órát.

És hogy mit hozott az igazgatók döntési jogkörének elvétele? – Fajdkakas lett belőlünk – mondta egy igazgató. – A tanárok pontosan tudják, nem sokat ér a szavunk, még csak fel sem menthetjük az alkalmatlan tanárokat. Arról fogalmunk sincs, mennyit költünk egy évben az intézményre. Beadjuk az igénylést, aztán vagy lesz belőle valami, vagy nem.

180 fokos fordulat


Az előző ciklusban egyharmaddal csökkentette az Orbán-kormány a felsőoktatás támogatását, 186 milliárdról 123 milliárd forintra. A Fidesz korábban az ingyenes felsőoktatás mellett állt ki. A 2010-es kormányra kerülése után azonban 180 fokos fordulatot vett, előbb az önköltséges képzéssel, majd a felsőoktatási keretszámok csökkentésével látott hozzá a tandíj többlépcsős bevezetéséhez. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár 2011 szeptemberében jelentette be, hogy a kormány bevezeti a részösztöndíjas, illetve az önköltséges képzést. A 2012. évi felsőoktatási felvételi keretszám például 53 ezer helyett már csak papíron 45 ezer, a valóságban 30 ezer hallgatónak tette lehetővé az ingyenes képzést. Tizenhat szakon nincs államilag finanszírozott képzés. Ilyen például a jogász- és közgazdászképzés. Az egyetemi autonómia területén is változás történt, központilag nevezik ki a rektorokat és kancellárokat. A kormány 2012. január elsején létrehozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. Jövőre a felsőoktatási intézmények az idei támogatásukhoz képest 26 milliárd forinttal kapnak többet.

Fotó: Frank Yvette
Fotó: Frank Yvette

Együtt röptetik a sólymokat a fácánokkal


Vér Sándor, a Baustudium Kft. ügyvezető igazgatója egyetért a hároméves szakmunkásképzéssel és azzal, hogy több szakmát tanuló fiatalra van szükség. Azzal azonban nem ért egyet, hogy kimondják: rossz tanulóból csak szakmunkás lehet.

– 100-ból 20 gyerek választ azért szakmát, mert szakmát akar tanulni, és jó képességei vannak, a többiek azért jönnek ide, mert gyengék a tanulmányi eredményeik – magyarázta Vér Sándor, a Baustudium Kft. ügyvezető igazgatója. A Délép Ipari Parkban található intézményben gyakorlati képzés zajlik a diákokkal megkötött tanulószerződések alapján.

Vér Sándor maga is szakmunkástanulóként kezdte, majd érettségizett, diplomát szerzett, több évtizedes tapasztalatai vannak a képzésről. Napokig beszélgethetnénk vele arról, miért nincs még mindig a helyén a képzés. Az 1990-ben délépes alapokon létrehozott Baustudiumban tanultak egyszerre ezren is – most 400 körüli a teljes létszám.

Ismert: a 80-as években volt már egyszer 3 éves szakképzés az általános iskola után, a menetrend egy hét iskola, egy hét gyakorlat volt. A rendszerváltás után alakult ki a szakközépiskolai rendszerű szakképzés úgy, hogy a 9–10. osztályban, az „elfekvőben" szinte az írásra, olvasásra tanították meg a diákokat, és csak a következő 2 évben a szakmára. Idén szeptembertől újra 3 éves a szakképzés, a kevés közismereti óra fele testnevelés. A kormány ezt a vonalat vinné tovább, vagyis a szakma okítását, a több gyakorlatot. Úgy, hogy kettessel, hármassal ne lehessen gimnáziumba kerülni, „csak" szakmunkásképzőbe.

Fotó: Frank Yvette
Fotó: Frank Yvette

– Szerintem az irány nem rossz – fogalmazott Vér Sándor –, 2,8-as átlaggal tényleg ne lehessen gimnáziumba menni. Aki érettségizni, majd továbbtanulni szeretne, az a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után is megteheti. A gond az, hogy a 2,8-as átlag nem elegendő ahhoz, hogy valakiből jó mesterember váljon. Az általános iskolai képzés olyan színvonalú, amire nem lehet építeni. Amikor például elolvastatjuk a diákjainkkal egy porszívó használati utasítását, nem értik, mert nem tanítják meg nekik a szövegértést. Az általánosban rohannak a tananyaggal: amit a tanárok egyik nap leadtak, a másik nap visszamondatják, és már mennek is tovább. A sólymokat együtt röptetik a fácánokkal: ez rossz a sólymoknak, de még rosszabb a fácánoknak. Utóbbiak kerülnek hozzánk – mondta Vér Sándor.

A 100-ból miért csak 20 gyerek dönt tudatosan, a többi miért a „rossztanulóság" miatt megy szakmát tanulni? És miért rossz tanulók ők? – kérdezte a szakember. Vér Sándor szerint 15-20 gyereknek valóban gyengék a képességei. A többi a rossz családi háttér, a kilátástalan anyagi körülmények miatt eleve hátránnyal indul, és őket az általános iskola sem zárkóztatja fel. A rohanásban valahol lemarad, feladja.

– A megoldás az lehetne, hogy 8 osztály után csinálnak egy „kimeneti mérést": aki nem tud írni, olvasni, számolni, maradjon még egy osztályt az általánosban, de az ne legyen „elfekvő".

Irány Anglia és Hollandia

Fekete Olivér asztalosnak tanul a Baustudiumban. A Kőrösyben érettségizett informatika szakon, de rájött, inkább szakmát tanulna: korábban otthon is „bütykölt" kisebb bútorokat. – Nem csalódtam, ezt vártam: 2 éves a képzés, szeretném jól kitanulni a szakmát, és szeretnék jól keresni, Angliába készülök. Tudok angolul, a nyelvvizsga még hátravan. Lesznek segítőim, édesapám öccse, az unokatestvérem és a barátnője is kint vannak. Ötvös István Péterből kárpitos lesz. – Azért mentem szakmát tanulni, mivel nem volt más lehetőségem, de közben megszerettem. Tudom, itthon is, külföldön is kevés a kárpitos, meg lehet élni belőle. Szeretnék leérettségizni, majd Hollandiába kimenni, ezért az antik bútorok javítására álltam rá.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Litvánok építik az egyik ELI-lézert

A Sylos 1 lézerberendezés értéke 1,25 milliárd forint, a kivitelező a litván UAB Ekspla és az UAB Moksline-gamybine firma ©viesos konversija konzorcium. Tovább olvasom