Délmagyar logó

2018. 11. 19. hétfő - Erzsébet 1°C | 5°C Még több cikk.

Kubikgödrökben növekszik a hal

Megszámlálhatatlan mennyiségű apró hal rekedt kinn a hullámtéri kubikgödrökben a sikeres ívás után. Ezek – ha csak nem jön újabb áradás – csak emberi segítséggel, szervezett ivadékmentés keretében juthatnak be a folyóba. Egy-egy akció sok tízezer ivadékhallal gazdagíthatja a vizet, melyek a lassan kiszáradó kubikgödrökben elpusztultak volna.
A Tisza nem lenne halgazdag ivadékmentések nélkül. Fotó: DM/DV
Ivadékot menteni legkönnyebben halász-horgász összefogással lehet. De ki is végezhet ivadékmentést? A halászati jog birtokosa, illetve az általa megbízott – mondja Papp András, megyei halászati felügyelő. A Tisza, Maros, Körös esetében a halászati jog a Tisza Halászati Szövetkezeté, s a ivadékmentést sokszor maguk a halászok kezdeményezik. Ők azonban csak a nagyobb, igazán nevezetes kubikokat tartják számon, és számtalanszor előfordul: akár egy pár négyzetméternyi, beszáradóban lévő kubikgödörben is csak úgy nyüzsög az ivadék. Az ilyen, eldugott – halászok által nem látogatott – helyekre többnyire horgászok vagy temészetjárók bukkannak rá. Ha van módjuk ivadékmentésre, akkor is értesíteniük kell a halászokat, s a mentés a szövetkezet jóváhagyásával vagy épp vele együttműködve történik. A halászati felügyelőt is lehet értesíteni egy-egy ilyen kubikgödröt találva. A halászatijog-gyakorlónak nemcsak joga, hanem kötelessége is az ivadékmentés.

– Ha valaki halaktól hemzsegő kubikgödröt talál, semmiképp se kezdjen összegyűjteni az apróhalakat, saját szakállára – hívja föl a figyelmet a halászati felügyelő. Ivadékmentésnek ugyanis az minősül, ha a halat az anyamederbe juttatják vissza, és halőri ellenőrzéskor az illető nehezen tudná bizonyítani: az ivadékokat nem – mondjuk – egy ismerőse horgásztavába akarta elvinni, hanem önzetlenül berakni a folyóba. Ha nemes halakat találnak az ellenőrök az ivadékmentőnél, az szintén gondok forrása lehet. Csongrád megyében végig a Tisza, a Maros, és a Körös hozzánk tartozó részén számos helyen vannak kubikgödrök, ahol árvíz után kinn reked az ivadék.

– Még várni kell a mentéssel, hogy a kubikgödrökben összehúzódjék a víz, halászhatóvá váljék a terület – mondja Újhelyi Dezső, a Tisza Halászati Szövetkezet elnöke. Amíg nem kezd vészesen fogyni a gödrökben a víz, nincs baj, sőt az ivadék itt gyorsan növekszik, s minél nagyobb, annál könnyebben viseli a lehalászást. – Szívesen részt vennénk ivadékmentésben – mondja Schreiter Tibor, a Szegedi Herman Ottó Horgászegyesület ügyvezető alelnöke. Sokszor részt is vettek, sokszor ők maguk kezdeményezték az akciót. Az egyesület vállalja a szervezést, húsz-harminc önkéntest minden további nélkül össze tud toborozni, hosszú szárú csizmákat is biztosít. Szállítójárműve, megfelelő, apró szemű hálója azonban csak a halászati szövetkezetnek van, és a háló kezeléséhez halászok is kellenek. Az ivadékmentés szándékáról nem is beszélve – ez ugyanis nem olyan foglalatosság, ami jövedelmet ad. Sokkal inkább olyan, ami a következő évek jövedelmét biztosítja. Egy-egy ivadékmentési akció eredményeként sok tízezer apró süllő, csuka, kisponty, keszeg kerül a Tiszába.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Balogh László a Magyar Televízió kuratóriumi elnökségében

A Magyar Televízió tízfős kuratóriumi elnökségének tagja lett Balogh László, akit a… Tovább olvasom