Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Kukoricából, napraforgóból energia

A jelenleg is nagy területeken termesztett élelmiszernövények közül a kukorica alkalmas leginkább bioetanol-gyártásra. Belőle addig is jelentős mennyiségű bioetanol állítható elő, amíg még alkalmasabb növények részben át nem veszik szerepét. Biodízel-létrehozásra a napraforgó a legmegfelelőbb a hazai körülmények között.
A kukorica hétköznapi termékből energianövényként is jelentőssé válhat. Illusztráció: Gyenes Kálmán
Számos, nagy területen termesztett növény is alkalmas bioetanol-előállításra a későbbiekben elterjeszthetőkön – a cukorcirkon, esetleg a csicsókán – kívül. A bioetanol, azaz bioalkohol üzemanyagként benzinhez keverve vagy önmagában is hasznosítható üzemanyagként.

A legtöbb bioalkohol kukorica szemterméséből állítható elő egységnyi területen – derül ki a szegedi Gabonatermesztő Kutató Kht. szakembere, Sági László által készített tanulmányból. Egy tonna bioetanolt 2,72 tonnányi kukoricából lehet nyerni. A búza esetében ez az arány kedvezőtlenebb, ugyanakkor a kukoricának a hektáronkénti átlagtermés-mennyisége is nagyobb, mint a búzának. Az Egyesült Államokban, ahol óriási területek használhatók kukoricatermesztésre, a termés évente mintegy 11 százalékából állítanak elő bioetanolt. Bioetanol-előállításhoz nem kell hatalmas desztillálóüzemeket építeni, elegendőek a kisebb, úgynevezett etanolreaktorok is, melyek egyben munkahelyet is teremtenek; az etanolreaktorok létrehozását az EU is támogatja. Az unió 2010-re az évente elfogyó benzinmennyiség 5,75 százalékát tervezi bioalkohollal helyettesíteni.

Biogázolaj

A növényi eredetű bioenergia ugyan alkalmas lehet a fosszilis energiahordozók pótlására, a környezetvédelmi gondokat azonban nem oldja meg teljes egészében. A bioetanolnál és a biodízelnél környezetvédőbb hatású lehet a biogázolaj, amelynek fölhasználása – ugyanakkora mennyiség esetén – kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint az előbbieké.

Ehhez fejleszteni kell a bioalkohol-gyártás technológiáját – csökkentve az energiaigényt és az árat, például a gyártási melléktermékekből nyert hő vagy biogáz hasznosításával –, bővíteni a gyártási kapacitást, s növelni a vetésterületet is. Ez egyszersmind a gazdálkodók egzisztenciális biztonságát is fokozhatja. Magyarországon évente átlag 6-7 millió tonna kukorica terem, amely 700-800 ezer liter bioetanol gyártására adna lehetőséget; a termelés búza, cukorrépa és burgonya energetikai hasznosításával is növelhető. Bioetanolgyártás-célú növénytermesztés esetében fontos a nagy keményítő- s kis fehérjetartalmú fajták termesztése, kinemesítése. De ugyanilyen fontos, hogy a növényfajták a száraz és a csapadékos időjárási körülmények között egyaránt jól teremjenek – a globális éghajlatváltozás mindkét időjárási szélsőség előfordulását gyakoribbá teszi.

A dízelmotorok hajtására is lehet bioüzemanyagot, azaz növényi olajokat alkalmazni. A hazai biodízeligény évente 120-130 ezer tonna, ezt elsősorban napraforgóból lehetne megtermelni; a nyugaton elterjedt olajrepce számára nálunk kedvezőtlenebbek az adottságok. Egyhektárnyi napraforgó terméséből mintegy 525 liter olaj nyerhető, ez 493 liter dízelolajnak felel meg; ennyi dízelolajjal egy átlagtraktor négy és fél hektár területet tud megművelni. A magyar biodízelprogram 2010-ig háromszázezer hektárra kívánja növelni az olajnövények vetésterületét, a biodízelgyártó kapacitás növelésével együtt. A megye sem maradna ki ebből: Csongrádon egy, évente 2000 tonna kapacitású modellüzem létesülne. A cél az, hogy az ország szántóterületének 40 százalékát biodízellel hajtott erőgépekkel lehessen megművelni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Agyban világhírűek

Tamás Gábor neurobiológus szegedi kutatócsoportjának szenzációs eredményét közölte a világ egyik… Tovább olvasom