Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

Kulcsos hajléktalanok Szegeden

A város peremén, a Szeged környéki erdők mélyén nem csak madárénektől hangos a berek: a körtöltés mellett húzódó erdősávokban közel száz ember él. Az ötvenéves Tibi sem hajléktalannak álmodta meg magát kiskorában. – Nagyon szépen éltem még három évvel ezelőtt is – meséli a férfi.
Fotó: Frank Yvette
A hatalmas széllel-bélelt barakkból bizonytalan fajtájú kölyökkutya rohan elénk, majd egy kismacska is feltűnik a több helyen felperdült bádoglapokkal borított épület mellől. A körtöltés melletti erdőben felhúzott, fűtés, villany és víz nélküli épületben – egykor talán raktárként használták – az állatokon kívül esténként három férfi és egy nő hajtja álomra fejét.

A barakkban rend és tisztaság uralkodik: frissen vetett ágyak, könnyűzenei együttesek poszterei az egyik falon, száradó ruhák az épület két oldala közé kifeszített köteleken. A lakók, bár van hol meghúzódniuk, hajléktalannak mondják magukat: mielőtt birtokukba vették a bádogházat, a Reghős Bendegúz azóta lerombolt épületében, később sátrakban élték mindennapjaikat. Teljes nevüket nem árulják el: mint mondják, azzal csak problémát okoznának maguknak. Beszélni is csak ketten hajlandóak. A huszonhat éves Éváról senki nem mondaná meg: tizenkét éve él ilyen körülmények között. – Nem szívlelem az igénytelenséget – magyarázza Éva, aki az általános iskola elvégzése után eladónak készült, de elmondása szerint 14 évesen egy balhésabb társaságba került.

– Megtetszett az életstílusuk, nem kellett időre otthon lenniük – adott választ arra, hogyan töltött el egyre hosszabb időt az utcán, és ezzel párhuzamosan hogyan fordított végleg hátat az iskolának, családjának. – Elég sok hülyeséget csináltam ezután. Betörtem a mamám házába és kiraboltam. A mai napig beengednek, elbeszélgetnek velem, de hogy ott is lakjam, az nem működne – meséli az asszony, akinek négy gyermeke van három apától. A legidősebb, nyolcéves fiút Éva anyja neveli, ikrei és legkisebb gyereke nevelőszülőknél van. Gyermekei apjai közül az egyik meghalt, a második súlyos alkoholizmusa miatt már járni sem bír, harmadikat börtönbe zárták. Találkozni csak a legidősebb gyermekével szokott, akivel elmondása szerint, nagyon jó a kapcsolata.

Az ötvenéves Tibi sem hajléktalannak álmodta meg magát kiskorában. – Nagyon szépen éltem még három évvel ezelőtt is – meséli a férfi, aki villanyszerelőként, majd a folyami hajózásban dolgozott: három év alatt lakást vett családjának. Első válása után padlóra került, majd második kapcsolata közben leszázalékolták. Úgy érezte, végleg összecsaptak feje fölött a hullámok: ő is az utcát és az erdei életet választotta.

Ismeretségük a különböző melegedőkön, élelemosztásokon köttetett. Erdőbe nyíló „palotájukba" négy hónapja költöztek. – Hirtelen kellett költözni a Reghősből, az új épületre én találtam – mondja Éva. A bádogházat felfeszítve találták, amire később lakatot szereltek, így azon kevés hajléktalan közé tartoznak, akiknek saját „lakáskulcsuk" van. – Sokkal jobban el tudjuk képzelni magunkat az erdőben, mintha egy padon aludnánk, ahol meg is verhetik az embert. Errefelé csak a madár jár – beszélnek az erdő előnyeiről.

A téltől azonban félnek. A hideg napokra albérletet szeretnének találni. Ehhez azonban dolgozniuk kellene. – Feketén lehetne munkát találni, de azt nem fizetik ki. Meg erről a helyről, hogy is mehetne kipihenten dolgozni az ember? – mesél a nehézségekről Éva. Mivel segélyt – alkalmanként hét-hétezer forintot – háromszor kapnak egy évben, napról napra élnek. – Cigi és kávé. A maradékból csirke far-hátat és hagymát vásárolok, amiből levest készítek a fiúknak – mondja Éva, mire elég neki az az ezer forint, amit a zsebéből halászott elő. Tibi hozzáteszi, az asszony nagyon jól főz és mindent el tud készíteni. Mondják, az első hó vet majd véget a szabad ég alatti szakácskodásnak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gregor József érdemrendet kapott

Az 1956-os forradalom ötvenéves évfordulója alkalmából számos kitüntetést, elismerést adott át… Tovább olvasom