Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Külföldi turisták is látogatják a tájházakat, falumúzeumokat

Szeged - Kéttucatnyi tájház, falumúzeum, helytörténeti gyűjtemény található a megyében. Az elsőt Szegváron alapították. A kiállításokat külföldiek is rendszeresen látogatják.
A skanzenek, tájházak, falumúzeumok, helytörténeti kiállítások népszerűek, és már szinte minden településen megtalálhatók. Átfogó képet ad az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban lévő skanzen, fellelhetők ott az egyes csongrádi tájegységek jellemző épületei: iskola, olvasókör, posta, vegyesbolt, berendezett ház, lakás. De falvak, községek is igyekeznek feldolgozni saját históriájukat.

Ozsváth Gábor néprajzkutató közölte: megyénkben közel kéttucatnyi tájház működik, és vannak alakulóban és átalakítás alatt lévők. Szeged környékén jelentős a dorozsmai (kovácsmesterséget bemutató) és az algyői, utóbbinak a halászati eszközgyűjteménye kiemelkedő. A röszkei paprikamúzeumba, valamint Kistelekre és Mórahalomra is érdemes ellátogatni.

Muzsikaszó az ópusztaszeri skanzenban. Felvételünk húsvétkor készült. Fotó: Schmidt Andrea
Muzsikaszó az ópusztaszeri skanzenban. Felvételünk húsvétkor készült.
Fotó: Schmidt Andrea

Makó vonzáskörzetéből hármat emelhetünk ki. Kiszomboron az 1800-as évek első felében épült egykori magtárban rendeztek be a helyiek életét bemutató tárlatot. A marosleleiek – a meglévő, már így is értékes gyűjteményt bővítendő – arra „pályáznak", hogy az M43-as nyomvonalának ásatásakor talált kincsek egy részét náluk tekinthesse meg a nagyérdemű. Az óföldeáki gyűjteményt 2004-ben alapította Vass József, aki megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet is. Elmondta: településének akart emléket állítani, a kiállításon megtalálhatók a falusi életforma konyhai, mezőgazdasági kellékei, korabeli fényképek. Amerikai és angol turisták is megfordultak már náluk – újságolta.

Egy kis történelem

Az 1949-es új műemléki törvény elismerte a népi építészetet is műemléknek. A tájházak fénykora az 1970–80-as évekre esett, ekkor alapították országszerte a legtöbbet. Egyes megyékben a helyi múzeumok irányításával láncolatot alakítottak ki, máshol helyi, személyes vagy közösségi indíttatásból hozták létre. Ma közel 300 tájház működik – több tízezer emléket őriznek.

Vásárhelyen és környékén több falumúzeum található. A megyében az egyik legjelentősebb, főként állandó rendezvényei okán, a lakótelep közepén, vagyis „betondzsungelben" lévő Árpád utcai tájház. A mindszenti helytörténeti gyűjteményről, a Kopáncsi Tanyamúzeumról sem feledkezhetünk meg, s az erre a környékre utazók – főként külföldiek – keresik a székkutasi művelődési házban kialakított Piroska-legendát és az írót, Hugo Hartungot bemutató szobát. Vásárhelyen a csúcsi és a belvárosi fazekasház is népszerű, utóbbi tulajdonosa, Ambrus Sándor elárulta: évente 4–5 ezer látogatót fogadnak, többségük fővárosi nyugdíjas, de sok az iskolás is. Külföldiek is megfordulnak náluk, egy magyar származású grazi idegenvezető pedig rendre elhozza ide csoportjait.

Szentesen kellemes kikapcsolódást ígér a Péter Pál Polgárház Múzeum, amely a polgári életet, viszonyokat mutatja be, de a nagymágocsi helytörténeti gyűjteményt se kerüljük el. Végül, de nem utolsósorban: Szegvár. A Szentes közeli községben Jaksa János helyi tanító 1954 júliusában alapított falumúzeumot – a megyében elsőként, az országban ez volt a második. A gyűjtemény 1345 dokumentumból, néprajzi tárgyból áll; kiemelkednek közülük a 19. századi festett parasztbútorok, cserépedények, valamint a kendertermesztés és -feldolgozás mára már elfeledett eszközei.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Erkel operák a Széchenyi téren

Erkel Ferenc születésének kétszázadik évfordulója alkalmából július 20-án, kedden, a Széchenyi téren négy operáját mutatják be a városháza előtt. Tovább olvasom