Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

Kutatás a gazdasághoz szabva

A közelmúltban kapott Szilárd Leó-díjat a szegedi Dékány Imre professzor, aki főként nanotechnológiai kutatásaival vált ismertté a világ tudósai között. A gazdasági szféra által inspirált tudományos kutatást szorgalmazó szakember szerint egyre több regionális cég ad pénzt az egyetemi kutatásfejlesztésre.
Nem a szobában ülve találjuk ki, mit kellene kutatni, hanem az emberek és a gazdaság gyakorlati problémáinak megoldására törekszünk. Fotó: Segesvári Csaba
Nemrégiben nyerte el a Szilárd Leó Professzori Ösztöndíjat Dékány Imre, a SZTE TTK Kolloidkémiai Tanszékének vezetője, egyetemi tanár, tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettes. Az amerikai alapítású kivételes elismerésben eddig három szegedi tudós részesült: Bor Zsolt lézerfizikus és Molnár Árpád kémikus mellett ő a harmadik. A díjat kutatási eredményei, iskolateremtő munkássága, nemzetközi és hazai tudományszervező tevékenysége és több száz publikációja révén érdemelte ki. A tudós nagyon meglepődött az elismerésen, mint mondta, rendkívül megtisztelőnek érzi azt – már csak a társaság miatt is.

Antigraffiti eljárás

A természettudományokban egyre fontosabb szerepet betöltő nanotechnológia – vagyis az olyan részecskékkel való kísérletek, fejlesztések, amelyek a milliméternél hat nagyságrenddel kisebbek – alapja a kolloidkémia. Ez még a kilencvenes években indult óriási fejlődésnek Szegeden. Egy NATO-projekt részeként a kivonuló szovjet csapatok után maradt szennyezett talajt kellett megtisztítani „napfénnyel működő" nanorészecskékkel, a kifejlesztett anyag és technológia pedig olyan jól sikerült, hogy ma már különféle felületek és a levegő megtisztítására is használható. Mint Dékány Imre elmondta, nemrégiben a MÁV-tól keresték meg – amelynek szerelvényei a graffitisek örök célpontjai –, mert igénybe vennék a vonatok újrafestésének tizedébe kerülő antigraffiti technológiájukat.

Ipari hasznosítás

A professzor egyébként is támogatja az alkalmazott kutatásokba – azaz az ipari felhasználású fejlesztésekbe – való bekapcsolódást, ami jelentős többletbevételhez juttatja az egyetemet. Mint mondta, ezzel a gondolattal minden tudósnak meg kell barátkoznia, ugyanis ez jelenti az igazi reformot a tudomány és a gazdasági szféra együttműködésében és így a kutatás finanszírozásában.

Hazahozza a témákat

A szegedi kutató és tudományszervező nemzetközi elismertsége ellenére mégsem külföldön keresi a kenyerét. Mint mondta, az USA-ban, Japánban vagy Németországban csak a kapcsolatot veszi fel a cégekkel, kutatóközpontokkal – a témákat már hazahozza, és az itteni hallgatókkal dolgoztatja ki. A jó kapcsolatnak köszönhetően a diákok magas ösztöndíjakkal pár hónapig, akár évekig is külföldön dolgozhatnak, és értékes tapasztalatokkal gazdagodva térhetnek vissza. 
Két tudásközpont


– Nem az a lényeg, mennyit publikál valaki, hányszor idézik, hanem az, hogy működik-e, használható-e a fejlesztése vagy terméke. Nem a szobában ülve találjuk ki, mit kellene kutatni, hanem az emberek és a gazdaság gyakorlati igényeinek, mindig új és újabb problémáinak megoldására törekszünk – vallja Dékány Imre. Ennek jegyében az egyetem két regionális tudásközpontja – a neurobiológiai és gyógyszerfejlesztési, illetve a környezetvédelmi és nanotechnológiai – az ő vezetése alatt az elmúlt két évben Szeged vonzáskörzetében tíz-tizenöt iparvállalattal kötött több száz milliós szerződéseket. A gazdaság szereplői által összeadott, majd központilag elosztott Innovációs Alapból újabb pénzekhez jut az egyetem, sőt egyre több kisebb cég jelentkezik, amelyek célirányosan az egyetemnek ajánlják fel innovációs járulékaikat.
Az alkalmazott környezetkémiai kutatásokat a német Fraunhofer Intézetek is támogatja, de a rektorhelyettes bízik az autópálya iparvonzó hatásában is. Az eddig beáramlott fejlesztési tőkének köszönhetően a tudásközpontokban jelenleg 30-40 fiatal kutató dolgozik, de számtalan nyertes pályázatuk eredményeként kapacitásnövelésre van szükség.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Három az ópusztaszeri első ember

Hárman is polgármesternek tartják magukat Ópusztaszeren. A kétezer lelket számláló településen áll a… Tovább olvasom