Délmagyar logó

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 18°C Még több cikk.

Kutatják a Kosztolányiak családfáját

A szegedi Kosztolányi Dezső családjára számtalan csapást mért a sors, ám a nyugdíjas férfi hiszi: nem hiába kutatott évtizedeken át, rokonsága a költővel bizonyosságot nyerhet. Ezért is hívott meg mára félszáz Kosztolányit Szegedre.
Ő Kosztolányi Dezső. A szegedi férfi évtizedek óta próbálja kideríteni, hogy rokona-e a költőnek. Fotó: Frank Yvette
Kosztolányi Dezső családjának élete sorscsapásokban bővelkedett. A háborúban odaveszett nagypapa, a konflis által eltaposott gyermek, az időskorában megőrült nagymama tragédiája – mindezzel nehéz lehet együtt élni a család tagjainak. Ám a szegedi nyugdíjas férfi – akit ugyanúgy hívnak, mint a költőt – optimista. Úgy véli: ha ő már nem is, lánya befejezheti azt a kutatást, amit elkezdett. Dezső bácsi a költővel való vérrokonságról nagymamájától hallott először.

– A nagymamám Kisjenőn élt a férjével, Kosztolányi Bálint huszártiszttel. A nagypapa elesett az első világháborúban, Isonzó mellett. A mamámra maradt a gazdaság, a pékség, és négy fiú: András, az én apám, Albert, Zoltán és Bálint.

Miután a nagypapa elesett a háborúban, a nagymama eladta a majort, a pékséget, s a négy fiával Aradra költözött. Mosodát nyitott, és fölnevelte három gyerekét. András közben meghalt: eltaposta egy konflis. Amikor a nagymama 82 éves lett, Dezső bácsi édesapja áttelepítette az idős asszonyt Aradról a Mecsekbe, egy Váralja nevű kis faluba. Ez 1962-ben történt.

– Édesapám azért hozta át a nagymamát, mert édesanyánk meghalt munkahelyi balesetben, és ott maradtunk félárván öten: Magdolna, Péter, Sándor, György és én – mondta Dezső bácsi. – A nagymama idős kora ellenére nagyon jó egészségnek örvendett. Takarított, mosott, főzött ránk.

Az akkor 17 éves Dezső bácsi volt az egyetlen az öt unoka közül, aki meghallgatta a nagymamát. Sokat beszélgettek a régi időkről. A testvérek közül egyedül Dezső bácsi hitte el neki, hogy igazat beszél. Tőle hallott arról: valószínűleg a nagy költő rokonai lehetnek. Igaz, ezt a szülei korábban már említették. A nagymama, miután kilenc év alatt mindhárom fiát eltemette, megőrült. Nem evett, nem ivott, és egy hónap alatt meg is halt.

Dezső bácsi a vélhető rokonságot az elmúlt évtizedekben nagyon sok szálon kutatta. Egészen odáig jutott, hogy az ő Isonzóban elesett Bálint nagyapja valószínűleg testvére volt a költő édesapjának, a szabadkai iskolaigazgató Kosztolányi Mihálynak.

– A rokonságot csupán levéltári anyagokkal lehetne bizonyítani. Egy Kosztolányi Zoltán nevű férfi, aki vélhetően rokonunk, négy évvel ezelőtt alapított egy családfakutató intézetet Budapesten, többek közt azzal a céllal, hogy a Kosztolányiak családfáját felderítse. Ő tíz évvel ezelőtt települt át Magyarországra Szlovákiából, Nemeskosztolányból. 2003-ban sikerült neki összehoznia egy Kosztolányi világtalálkozót Dabason. A Kárpát-medencéből és a világ összes földrészéről több mint 150-en jöttek el – mondta Dezső bácsi. – Most, hogy nyugdíjas lettem, fölvettem vele a kapcsolatot, s az adatbázisából elkértem a magyarországi Kosztolányi családok címét, és félszáz meghívót küldtem ki a szombati szegedi találkozóra.

Mivel nyugdíjas évei előtt Dezső bácsi főmérnökként vezető állásban dolgozott, nem volt ideje levéltárakban kutatni a vélhető rokonság után. Úgy véli: Kisjenőn, Szabadkán és Aradon lenne érdemes a régi iratokat átnézni. Mivel két fia nagyon elfoglalt, ez a feladat lányára, Júliára vár.
– Júlia most jött haza Angliából, folytatja az egyetemet. Vállalta, hogy folytatja a kutatást is. Az ő feladata lesz, hogy kiderítse a rokonságot.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Félúton a kanadai gyalogló

A gyermekeknek ajánlja 12 éven át tartó világkörüli gyalogtúráját a kanadai Jean Béliveau. Az 51… Tovább olvasom