Délmagyar logó

2017. 09. 19. kedd - Vilhelmina 13°C | 25°C Még több cikk.

Kutatói karrierek kezdetén

Ellentmondásos a pályakezdő kutatók helyzete: bár a mai magyar fiatalok krémjéhez tartoznak, az SZTE és az SZBK falain kívül ez egyáltalán nem közismert. A falakon belül azonban, bár pályakezdők, nyilvánvaló, hogy „leendő nagyokról" van szó.
Kutatókról többnyire csak akkor hallunk, ha elérnek valamilyen világraszóló sikert, előéletükkel senki nem foglalkozik – mintha a semmiből léptek volna elő. Pedig évtizedeket dolgoznak az eredményért. Mint például Gara Anna, aki a Szegedi Tudományegyetemen végzett biológusként, s most elsőéves doktoranduszhallgató az egyetem és az MTA Szegedi Biológiai Központ keretei között. Ha valaki e lehetőséget elnyeri – az elérhető eredmények csúcsának számít huszonévesen.

Ugyanakkor a tényleges tudományos pályafutásnak még mindig csak kezdete. A doktori fokozathoz legalább két önálló cikket kell publikálni – olyat, ami önálló kutatási eredményeket ismertet, s létrehozása évek munkájába kerül –, Anna nemsokára készíti az elsőt. Az is fontos, hogy e cikkek neves nemzetközi tudományos folyóiratokban jelenjenek meg.

A külvilág számára nem sokat jelent, „nem igazán megy át", ha valaki fiatal kutató. – Sokszor a tágabb családi környezet is nehezen tudja elképzelni, mivel foglalkozom reggeltől estig – mondja Anna. Egyébként azt vizsgálja, miként történik egy káros anyag, a szulfanilsav lebomlásának biológiai folyamata. Ennek tisztázása azért fontos, mert kiderülhet, hogy biológiailag miként ártalmatlanítható ez a vegyszerek előállításakor keletkező, a környezetbe sokszor kikerülő veszélyes anyag.
Választási kényszer

Külföldi szakemberek Magyarországra való betelepedésében bízik a kormány, miközben az itthoni, jól képzett kutatók olyan választási kényszer elé kerülnek: vagy külföldön telepednek le, és nincs pénzügyi akadálya szakmai pályafutásuknak – s nem Magyarországot gazdagítják eredményeik –, vagy itthon maradnak, és energiájukat felőrli a kutatási források előteremtése. Ugyan vannak, akik esetében összejön az itthon maradás illetve az akadálytalan szakmai előrejutás lehetősége, de ez közel sincs mindig így.

A másodéves doktorandusz Henn László szintén biológusként végzett az SZTE-n, és muslicagenetikával foglalkozik. – A muslica általános genetikai modellszervezet. Kitűnően alkalmas annak vizsgálatára, a különféle gének miként változnak generációkon át. Gyorsan szaporodik, sok utódot hoz létre, s genetikai alapjai hasonlóak az emberéhez – mondja. A vizsgálat arra irányul, hogy a muslicák ivarsejtjei kialakulásának genetikája mennyire hasonlít az emberére. Hasonlóságokra találva következtetéseket lehet levonni az ember génállomány változásainak törvényszerűségeiből.

Miként tovább? A doktori fokozat elnyerése – ami önmagában is nagyon nagy tudományos elismerés – csak a kezdet; utána – ahogyan ez a szakmában elfogadott – Anna is, László is minden bizonnyal évekre kimegy külföldre, nyugati országba. És könnyen lehetséges, ott is maradnak, minden jobb meggyőződésük ellenére. – Ahogy én látom, Magyarországon jelenleg nincs kereslet kutatókra, külföldön viszont igen – mondja Gara Anna. Hozzáteszi: még a család sem jelenthet igazi visszatartó erőt, hiszen kinn egy jól képzett kutató simán megkereshet annyit, amennyiből eltartja a családját. – Persze ez nem jelenti azt, hogy végleg kinn akarok maradni, csak figyelem a lehetőségeket – halljuk tőle. Henn László sem akar igazán külföldön tartósan letelepedni. De majd meglátja, mit hoz a jövő.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kórház vagy klinika: hová utalják a szegedieket?

Lapzártánk után ért véget az a tárgyalás, amelyen a betegbeutalási rend módosításáról egyeztettek a… Tovább olvasom