Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Kútfúrás – feketén és fehéren

Szeged - Sok a hivatali adminisztráció, viszi a pénzt és az időt. Ezért legtöbben feketén fúratnak kutat, legyen az kiskerti vagy mezőgazdasági méretű. Ha lebukik a kút gazdája, megbüntetik, és visszamenőleg is ki kell fizetnie a vízszámlát.
Úton-útfélen hirdetik magukat a kútfúrók – Szegeden és környékén is. A kert végébe való hobbikutat, ami évente legfeljebb ötszáz köbméter vizet húz fel, elég fúratni a nagyjából harminc méter mélyen lévő talajvízrétegig. Az önkormányzat jegyzője ad rá hozzájárulást ötezer forint illeték ellenében, két-három hét alatt, a vízért semmit nem kell fizetni. Ilyen nortonkutak méterét az újságokban hirdető vállalkozók ezer forintért vállalják, de van, aki a kétszereséért vagy háromszorosáért dolgozik. A szivattyút magunknak kell megvenni, a piacon tizenötezer forintba kerül.

Visszamenőleg is ketyeg

Ennyi vesződséggel és költséggel az a kérdés, ki dolgoztat egyáltalán fehéren, vagyis szabályosan. Szelesné Kutas Borbála, az ATIKTVF műszaki igazgatóhelyettese mondja, hogy pályázatíráskor, ingatlaneladáskor, sőt gyakorta termékeladáskor „ellenőrzött vízkivételről" kérnek igazolást. Akkor viszont borul a rendszer, mert a hatóság a beruházás egyötödéig terjedő bírságot szab ki, és visszamenőleg is le kell folytatni a tervezési és engedélyezési eljárást. És még vízkészlet-járulékot is számláznak visszamenőleg: 25 forintot köbméterenként.

Ha „necces" a környék


A megkérdezett szegedi kútfúrók első kérdése az volt, hol fúratnánk. Nem a talajviszonyok, hanem a szomszédok miatt. A fúrás ugyanis gyorsan halad, de ha „necces" a környék, jobb rögtön papírral hozzálátni. Vagy: a kész kutat valahogy álcázni kell, vagyis jól jön fölé a kutyaól vagy egy szúrós bokor, de arra is akad példa, hogy a pincében, a garázsban fúrnak. Egy vásárhelyi kútfúró azt mondja: az áfát nem akarják kifizetni a megrendelők. Szerinte nincs vész akkor sem, nem vész el a garancia, mert „sima papírt írunk róla. Ha valaki mégis följelent, akkor bedobunk a hivatalba egy engedélyt, van összeköttetés."

Mérvadó szomszédság

Mezőgazdasági öntözéshez való, illetve ivókútra is kértünk árajánlatot, de már meg sem lepődtünk: ezeknél szintén a szomszédság a mérvadó. E típussal „nagy a felhajtás", feketén fúrást csak emberektől távol vállalnak.

A komoly, ötven-száz méter mélyre nyúló kutak hetven-nyolcvan százaléka „fekete lyuk" a vállalkozók szerint. Miért? Időt és pénzt akarnak rajta spórolni – magyarázza Mazzag György, egy szatymazi vállalkozás második embere, aki végre hajlandó nyíltan beszélni a kútkérdésről. Maga a munka két hét alatt elkészül, de engedélyköteles. Ez pedig nyeli az időt, ami akár öt-nyolc hónap is lehet pluszban, és sokba kerül: egy kutat akár több mint egymillióval megdrágít. Kell hozzá vízföldtani engedély, ami egy-három hét, vízjogi dokumentáció az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (ATIKTVF), az örökségvédelmi hivatalhoz és a bányakapitánysághoz. Ezt csak a kamarába bejegyzett mérnök írhatja, és jó esetben két hónap, rosszabb esetben a duplája.

A fúrt kút sem ingyenes

Az engedélyek birtokában indulhat a fúrás, de előtte nyolc nappal értesíteni kell a szakhatóságokat. Innentől két hét alatt kész végre a kút. Akkor újabb két hét a labor, mert víz- és gázmintát kell vizsgáltatni, aztán geodéziai mérés és adatszolgáltatás a pesti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézetnek. Ott újabb két hónap alatt földtani napló készül. Az üzemelési engedély röpke egy hét alatt megvan. A kút innentől sem ingyenes, kizárólag mezőgazdasági öntözéshez. Minden más esetben kötelező a vízóra, és negyedévente a vízkészletjárulék. Ez az előre engedélyezett mennyiségre köbméterenként 3,9 forint, afölött a duplája.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Árulja autóit és összevon a megye

Hatvankilenc autójából harminckilencet elad, kis kincstárat hoz létre, és szociális intézményeit is… Tovább olvasom