Délmagyar logó

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 35°C Még több cikk.

Kutyatej – fájdalomcsillapító

Oláh Zoltán szegedi biológus kifejlesztette az első nem narkotikus fájdalomcsillapítót. A forradalmian új vakcinát még az idén kipróbálják embereken. Évtizedek óta nem volt példa arra, hogy egy magyar olyan gyógyszert fedezzen fel, amelynek komoly esélye van arra, hogy rövid időn belül a világ bármelyik pontján, így Magyarországon is elérhető legyen.
Évtizedek óta nem volt példa arra, hogy egy magyar olyan gyógyszert fedezzen fel, amelynek komoly esélye van arra, hogy rövid időn belül a világ bármelyik pontján elérhető legyen. Fotó: Schmidt Andrea
Egy Marokkóban honos növénynek köszönhetően hosszú évtizedek után ismét forgalomba kerülhet egy magyar fejlesztésű gyógyszer. Oláh Zoltán szegedi biológus kutyatejből nyert hatóanyaga – amely helyi érzéstelenítést tesz lehetővé – ráadásul abban az értelemben is forradalmi találmány, hogy ez lehet az első nem narkotikus fájdalomcsillapító, azaz nem okoz függőséget.

A szegedi tudós 16 évig élt az Egyesült Államokban, de mielőtt két évvel ezelőtt hazatért, kezdeményezte, hogy emberen is próbálják ki a vakcinát. Találmányát ott fejlesztette ki, a szabadalom pedig jelenleg az amerikai egészségügyi minisztériumé, mégis azt mondja: a hatóanyagnak van magyar, sőt szegedi vonatkozása is.

– Több generációra visszamenőleg, a Jancsó család orvostagjai tanulmányozták a szögedi csípős paprikában is megtalálható hatóanyagot – kezdte történetét Oláh Zoltán. – Amikor elhatároztam, hogy olyan fájdalomcsillapítót keresek, ami nem morfinszármazékon alapul, mindenképpen valami hazai gyökerű hatóanyagban kezdtem gondolkozni. Így jutottam el ahhoz a génhez, ami a paprika, és az annál ezerszer aktívabb kutyatej csípős hatóanyagát érzékeli. Ez a receptor csak a perifériás idegrendszerben aktív, így elérhető, hogy a fájdalomcsillapítás közvetlenül csak a gyulladás keletkezése helyén hasson, ne befolyásolja a központi idegrendszert és a tudatot.

Még egy centet sem látott a találmányáért

A szegedi biológus készítményét rákos betegeken próbálják ki először – még ebben az évben. A narkotikumokkal szemben hatalmas előnye, hogy nem okoz függőséget, ráadásul egyszeri beadásra végleges fájdalommentességet biztosít. A találmány nyolc évbe és az amerikai kormány kétmillió dollárjába került ez idáig, amely kész további anyagi áldozatokra is. Oláh Zoltán elmondta: ha majd egyszer eladják a találmányát egy nagy gyógyszergyárnak, kiszámolják, mennyi jut az összegből neki, addig azonban egy centet sem fog látni a forradalmian új vakcináért. Nekem most az a fontos – hangsúlyozta –, hogy a vakcina mihamarabb eljusson a rászorultakhoz. Elvégre nem mindennapi dolog, hogy egy alapkutatási eredmény viszonylag rövid idő alatt új gyógyszerként hasznosulhat.

S hogy egy szegedi kutatónak hogyan jutott eszébe, hogy egy olyan növény nedvéből készítsen forradalmian új fájdalomcsillapítót, amely legközelebb a Szahara egy száz kilométeres sávjában őshonos? – Az afrikai euforbia növényfajok egy részéről a sámánok már több ezer éve tudták, hogy szivacsossá dermedő, tejszerű nedve erős fájdalomcsillapító – magyarázta Oláh Zoltán.

Ezek a kutyatejfélék a trópusi klímához alkalmazkodva kaktuszformát öltenek. Ha a növényt megszúrják, fehér nedvet ereszt, amelyből egyetlen liter több mint hatezer beteg számára elég tiszta hatóanyagot tartalmaz. Amikor a szegedi biológus és csapata már a klinikai kipróbálás fázisához ért, a marokkói kormány engedélyével és az ottani bennszülöttek segítségével – akik még rézeszközöket is kovácsoltak nekik – negyven liter tejet fejtek le.

– Én magam is vásároltam egy növényt, amelyet hazahoztam és elültettem – mutatta a cserépbe ültetett euforbiát. – Elég csak kitenni a napra, és már működik is a biogyógyszergyár.

Gyógyszervegyészek egyébként a bonyolult kémiai szerkezet miatt csak évek hosszú sora alatt tudnák ezt a vegyületet előállítani, mely a kutyatejből egy szúrással kinyerhető, és amely egy forradalmian új fájdalomcsillapítási módszerre ad lehetőséget.

– Az égetően csípős hatóanyag az érzékelő molekulához kötődve kalciumot enged a fájdalomkeltő idegsejtnyúlványokba, így a fájdalomért felelős rostok valósággal elégnek, a vakcina szó szerint megöli a fájdalmat – magyarázta Oláh Zoltán. – Gyakorlatilag egy idegméregről van szó, de a szer csak a kiválasztott gyulladásos érzőidegekben okoz sejthalált. A szabadalmat ennek megfelelően molekuláris idegsebészetnek nevezték el.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csillogó, villogó járműcsodák Szegeden

Szombattól hétfőig csodajárgányok randevúznak Szegeden, a Mars téren. Az autók szerelmesei a világ… Tovább olvasom