Délmagyar logó

2017. 12. 11. hétfő - Árpád -1°C | 13°C Még több cikk.

Küzd a közönségért a Kövér Béla Bábszínház

Szeged – A szegedi kapja a legkisebb állami támogatást az ország profi bábszínházai közül – itt a legkevesebb a néző is. Az előző szezonhoz képest a múlt évadban 10,4 százalékkal csökkent a fizetőnézőszám. Kövér László igazgatóval az okokat kutattuk.
– Nehéz összehasonlítani a bábszínházak nézőszámát, mert a statisztikákban sokszor becsült adatok is vannak. Ha külföldön játszunk, az ottani nézőszámokat gyakran csak megsaccolni tudjuk. Az előadásainkra akciókkal ingyenesen vagy kedvezményesen bejutó nézők száma is nagy eltéréseket hozhat – hangsúlyozza Kövér László, az édesapja nevét viselő szegedi Kövér Béla Bábszínház igazgatója. A fizetőnézőszám döntő részét a bérletesek adják, akik a négy nagytermi előadásra szóló bérletet 2700 forintért vásárolhatják meg. A 900 forintos jegyárakkal számolva ez azt jelenti: három produkcióért fizetnek, a negyediket ingyen kapják. – A 10,4 százalékos nézőszámcsökkenés egyik fő oka, hogy Hódmezővásárhelyen megnyílt a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ, és a helyi óvodák, iskolák inkább oda járnak bábprodukciókat nézni. Emiatt 500-zal csökkent a bérletesek száma, ami a statisztikában 2000-es zuhanást jelent, hiszen minden bérletes négyszeresen számít a nézőszámban. Általában egyre kevesebb a vidéki bérletesünk, mert többet kell fizetni az utazásért, mint amennyibe a belépőjegyeink kerülnek. Van olyan lakótelepi óvoda, ahol pici bábszínpadot is beépítettek, ezt kihasználva mostanában inkább vendég-
együtteseket fogadnak, így nem kell utaztatniuk a gyerekeket.

Egyre kisebb közönségnek játszanak. Arcíhv fotó: Frank Yvette
Egyre kisebb közönségnek játszanak. Arcíhv fotó: Frank Yvette

Történet dióhéjban

A szegedi bábszínházat 1946-ban Kövér Béla alapította, aki megszállottként dolgozott azért, hogy az amatőr együttes életben maradjon, és a városban legyen rendszeres bábszínjátszás. Fia, Kövér László kilencéves kora óta bábozott, és a gyakorlatban tanulta meg a szakmát. Édesapja halála után, 1994-ben vette át a bábszínház irányítását, nagyrészt az ő kitartó munkájának köszönhető, hogy az amatőr társulat hivatásos együttessé válhatott. A szegedi az ország legrosszabbul finanszírozott profi bábszínháza, az ezredfordulón elindított felzárkóztatási programot – amelynek részeként évente két fővel növelték volna az intézmény közalkalmazotti létszámát – a város rossz gazdasági helyzetére hivatkozva 2003-ban leállította az önkormányzat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumától (EMMI) kapott adatokból készített táblázatunkból az is kitűnik: a hazai bábszínházak közül a szegedi kapja a legkisebb állami támogatást. – Történelmi hagyományai is vannak ennek. Két bábszínháztípus létezik: az egyik – ide tartozunk mi is – tiszta profilú, a másik – ilyen például a győri és a debreceni is – egyben a gyermekházi funkciókat is ellátja, mert arra a feladatra nincs külön intézmény a városban. Emiatt vannak óriási különbségek az állami támogatás mértékében. Sokáig egy meghatározott szorzószámmal beszorozták a fenntartó önkormányzat támogatását, így számították ki a központi dotációt. Most bonyolult számítási rendszer működik, amelynek része többek között az évad értékelése és a fizetőnézőszám is. Mégis gyakorlatilag a korábbi évek finanszírozását veszik alapul, ami azért kedvezőtlen számunkra, mert már azt is egy csökkentett önkormányzati támogatásból számították – sorolja a problémákat Kövér László.

Szegeden kis létszámmal, 15-16 alkalmazottal működik a bábszínház. A 2013-as évet 70,6 millió forintos költségvetési előirányzattal tervezték. Ez az összeg mostanában minden évben néhány százalékkal kevesebb, mint amennyi az előző év büdzséje volt. 2005-ben még 17 ezer nézőjük volt, ahhoz képest a mostani 13 ezer már több mint 20 százalékos csökkenés, Kövér László mégis biztos benne: stabilizálni tudják a nézőszámot. Növelték az előadások számát – a vendégprodukciókkal együtt évadonként több mint 190 előadást játszanak –, és a családokra gondolva több hétvégi matiné-előadást is tartanak. Évtizedekig szezononként öt bemutatójuk volt, mostanra a 120 fős nagyteremben négyre kellett csökkenteniük a premierek számát. A felnőtteknek szóló darabokról is lemondtak már néhány éve, mert ezek a produkciók drágábbak. A 60 fős kamarateremben – ötödik bemutatóként – szezononként egy befogadott produkciót kínálnak.

– Herczeg Tamással, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatójával egyeztetünk arról, hogyan tarthatnánk a REÖK-ben felnőtteknek szóló bábelőadásokat. Lehet, hogy a felnőtt közönség oda szívesebben bemenne, és új alkotókat is bevonhatnánk a közös projektbe – mondja Kövér László.

Olvasóink írták

  • 2. CID 2013. november 02. 16:27
    „Kövér lesz az;)”
  • 1. pirosmedence 2013. november 02. 12:37
    „Nem Szegeden élek, de néhányszor voltam a bábszínházban - nagy élmény volt, remek előadásokat láttam, gratulálok, hajrá, küzdjetek a túlélésért - nagyon szomorú, hogy ezt kell írnom. Bezzeg Balázs Fecó meg Fenyő Miki..... oda dől a pénz!!!!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Varga János Project nyitja a dzsesszfesztivált

A gitáros ezúttal saját, 2000-ben megalakult formációjával mutatkozik be. Tovább olvasom