Délmagyar logó

2017. 01. 25. szerda - Pál -4°C | 1°C Még több cikk.

Lajos István Ománban tanít nagybőgőzni

Szeged - Ománban tanít zeneiskolásokat nagybőgőzni Lajos István, a szegedi szimfonikusok muzsikusa. Úgy tapasztalja, a szultánságban a kultúrát és az oktatást fontosnak tekintik.
Lajos István korábban azt sem tudta Ománról, merre van – addig, amíg nem olvasott arról, hogy Káel Csaba rendezésében a Szöktetés a szerájból című Mozart-operával vendégszerepeltek az ottani új operaházban magyar művészek. A szegedi szimfonikusok gordonművészét a turné egyik főszereplőjével, Rácz Ritával folytatott beszélgetése még kíváncsibbá tette az Arab-tenger partján fekvő szultánság iránt.

Lajos István nagybőgőóra előtt egy jól felszerelt ománi tanteremben. Fotók: DM/DV
Lajos István nagybőgőóra előtt egy jól felszerelt ománi tanteremben.
Fotó: DM/DV

Focikultusz, többnejűség

Hatalmas focikultusz jellemzi mostanában a hárommillió lakosú, de hazánknál több mint háromszor nagyobb területű Ománt. Lajos István szerint a gyerekek mindenhol, akár mezítláb is fociznak. Amikor a nemzeti csapat legyőzte Irakot a vb-selejtezőn, spontán népünnepély tört ki. A fővárosban is megfizethető áron lehet 3-4 szobás lakást bérelni. Érdekesség, hogy a muszlim férfiak számára engedélyezett többnejűség miatt mindegyik otthonhoz 3-4 fürdőszobát is építenek. Ománban a méregdrága – és az állampolgárság megadásával is járó – kijelölt tengerparti villák kivételével külföldiek nem vásárolhatnak ingatlant.

–  Egy külföldi zenész álláskereső portálon olvastam, hogy nagybőgőtanárt keresnek a Muscat Royal Philharmonic Orchestrához. Szakmai kihívást keresve és a jelenleginél jobb anyagi lehetőségeket remélve elküldtem a jelentkezésemet. Februárban kihívtak egy egyhetes interjúra. Érdekes volt, angolul zajlott, az országról, a kultúrájáról, az iskoláról és a tanításról is pontos képet lehetett belőle kapni. Kábúsz bin Szaíd ománi szultán Oxfordban tanult, az ő 1970-es hatalomra kerülése után kezdett nyitni az ország külföld felé. Sikerült az állásinterjú, így először áprilistól június végéig tanítottam Ománban: 13 növendéket kaptam, fel kellett készítenem őket az év végi vizsgákra. Szeretnék meghonosítani az európai zenei kultúrát, ezért két szimfonikus zenekart is alapítottak, de egészen más utat választottak, mint például Katar, ahová külföldi zenészeket hívtak. Ománban inkább a saját fiataljaikhoz szerződtetnek angol, spanyol, olasz, lengyel és magyar tanárokat, és a legtehetségesebb muzsikusjelöltekből építik fel a két zenekart. A csupa márvány, rózsafa és arany operaházuk akusztikája a legjobbak közé tartozik a világon, és a legrangosabb társulatok vendégszerepelnek ott. Saját társulatot is építenek; mert a kultúrát és a turizmust is húzóágazattá szeretnék fejleszteni. A fővárosban, Maszkatban egy 250 fős, bentlakásos modern iskolában tanítok. Ilyen ideális, ennyire jól felszerelt oktatási intézményt korábban csak Finnországban láttam. A hazai viszonyokhoz képest álomvilágnak tűnik. A gyerekek már kezdettől olyan drága, professzionális hangszereken tanulnak játszani, amilyeneket Magyarországon legfeljebb csak a zenei pályára készülő akadémisták kapnak. Tökéletes a számítógéppark, a kottatár is. Mi 13 és 18 év közötti gyerekeket tanítunk, a legtehetségesebbek Londonban, a Royal College-ben folytathatják tanulmányaikat állami finanszírozással – mesél a tapasztalatairól Lajos István, aki a július-augusztust Szegeden töltötte, de szeptember elejétől már újra Ománban tanít.

– Nem lesz minden növendékünkből muzsikus, de az erős motivációs rendszer miatt biztosan nem hagyják ott a gyerekek az iskolát. Egy zenetanár presztízse jóval magasabb Ománban, mint Európában, ez a keresetekben is tükröződik. Magyarországon egy átlagos összegűnek mondható lakáshitelünk van, amelynek a visszafizetése az itteni keresetünkből nem két évtized, hanem rövidebb idő alatt letudható. Kollégáimmal frissen vasalt ingben, nyakkendőben tanítunk – a nők pedig hosszú szoknyában –, mert azt tartják az omániak, az iskolában is meg kell adni a módját. A főként orvosokból, pilótákból, tanárokból és olajos szakemberekből álló ománi magyar közösség nagyon összetartó, jól érzem itt magam – mondja a szegedi muzsikus, aki alig várja, hogy hegedűs felesége, Ivett kislányukkal, az óvodát most kezdő Anikóval együtt kövesse őt az arab országba.

Szabadidejében egy szintén ˝jól felszerelt˝ ománi villa előtt.
Szabadidejében egy szintén ˝jól felszerelt˝ ománi villa előtt.
Fotó: DM/DV

Lukácsházi Győző, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója és Gyüdi Sándor, az együttes művészeti vezetője mindenben támogattak, ezért sok köszönettel tartozom nekik. Az a szándékuk, hogy a zenekar számára új lehetőségeket rejtő keleti kapcsolatokat keressenek. Örülnék, ha a szegedi szimfonikusok és ezáltal a város számára új távlatokat nyitó kapcsolatok kiépítésében közreműködni, segíteni tudnék.

Olvasóink írták

  • 6. tol 2013. szeptember 25. 20:16
    „nem könnyü egy más világban, távol a Hazától, barátoktól. Sok sikert, lelki eröt kívánok Istvánnak és a családjának!”
  • 5. udvkriszta 2013. szeptember 25. 15:57
    „A ˝jól felszerelt˝ ománi villa mellesleg a szultán palotája...”
  • 4. _csutak_ 2013. szeptember 25. 08:25
    „@ x:
    Úgy őszintén, mint tudsz a Muzulmánokról?
    Eltekintve némely filmtől, mely rettenetes képet festett róluk.”
  • 3. x 2013. szeptember 24. 22:33
    „2. _csutak_, ne őrjíts meg, ne kívántasd magad tisztes korodban a "művelt nőbarát" muzulmánok közé!”
  • 2. _csutak_ 2013. szeptember 24. 16:53
    „Bár a mi "művelt" kormányunk is ezen a nívón lenne és nem a nőverés lenne a fő gondjuk...”
  • 1. x 2013. szeptember 24. 12:12
    „"Úgy tapasztalja, a szultánságban a kultúrát és az oktatást fontosnak tekintik."
    - Ha nem is a legfontosabbnak. :D”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kierkegaard ma konferencia

Kétszáz éve, 1813-ban született az egzisztencializmus alapítójának is tekintett Soren Kierkegaard. Tovább olvasom