Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 7°C Még több cikk.

Lassan Piacra lépnek az 'olajfalókkal'

Szeged - Több tízmilliárd forint uniós pénz érkezett az elmúlt három és fél évben Csongrád megyébe, ezen belül Szegeden 530 sikeres pályázatra 13,5 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Sorozatunkban lapunk az uniós pénzek nyomába eredt, mire fordították a pénzt, jól gazdálkodnak-e a támogatásokkal Szegeden. Ezúttal a Green Controll Bt.-nél jártunk.
– Elérkezett az ideje, hogy kilépjünk a piacra. Az elmúlt két és fél év alatt kidolgoztuk a „környezetvédelmi oltóanyag" technológiát, amivel ki tudunk lépni – mondta Vesselényi István. A Green Controll Bt.-t négy, a Szegedi Tudományegyetemen végzett kutató alapította 2005 elején. A cég csaknem 25 millió forintos uniós támogatást nyert el arra, hogy a „kombinált biológiai-kémiai kármentesítési technológiáját" kidolgozhassa.
A köztudatba „olajfaló baktériumok" néven került be a technológia, a kutatók azonban kézzel-lábbal tiltakoznak az elnevezés ellen, mondván: itt többről van szó.

Magyarországon, ezen belül is a Dél-Alföldön rengeteg szennyezett terület található. A laktanyák szinte kivétel nélkül ide tartoznak – közölte Vesselényi István, aki példaként említette az egykori szovjet laktanya helyén működő öthalmi kollégiumot területét, ahol a talajban gyakorlatilag szinte minden élet kiveszett. Hasonló az arány az egykori és a jelenleg is működő TÉESZ-eknél, amelyeknek mintegy 90 százaléka szennyezett.

Kiss István az oltóanyag-aktivitás mérését mutatja a szegedi Bay-intézet laboratóriumában Fotó: Karnok Csaba

A benzinkutak tavaly év végéig kaptak határidőt arra, hogy korszerűtlen tartályaikat lecseréljék. Ekkor derült ki, hogy a kutak 30-40 százaléka szennyezett volt – állította a harmincéves ügyvezető. Tapasztalatai szerint a töltőállomások nagy részénél nemcsak a föld volt szennyezett, hanem a talajvíz is.

– Mivel a talajvíz állandóan mozog, a szennyeződést több kilométerre is elszállíthatja, ami a növény- és állatvilágra nézve akár végzetesen is alakulhat egy adott területen. Az embereknél pedig az olaj-, benzin- vagy egyéb szénhidrogénes szennyezés akár rákkeltő is lehet, amolyan lassú méreg – tette hozzá.

A hazai környezetvédelmi felügyelőség dolga, hogy kötelezze a cégeket a károk elhárítására. Magyarországon leginkább a földcserét alkalmazzák. Ilyenkor a veszélyes hulladéknak minősülő szennyezett talajt egyszerűen lecserélik. Sok esetben 70-100 köbméter földet kell kiemelni, majd megfelelő helyre elszállítani. A munkálatok elérhetik az 5-6 millió forintos költséget is. Ha azonban a talajvíz is szennyezett, akkor speciális drénrendszert kell a földbe helyezni, és átmosni a talajvizet, és speciális, úgynevezett „sztrippellő" segítségével a szénhidrogéngázokat semlegesíteni. Ezek költsége a legjobb esetben is 10-15 millió forint.

Környezetvédelmi oltóanyag

A kutatásokat a Bay Zoltán Közalapítvány Biotechnológiai Intézetében végzik. A szegedi kutatóközpont megbízott igazgatója, Kiss István elmondta: a feladatuk a baktériumok „nevelése" és a megfelelő tápoldatok elkészítése. Az ipari gyártásra és alkalmazásra tették a hangsúlyt. Az igazgató elmondta, hogy ezeknek a mikroorganizmusoknak – mint minden élő szervezetnek – szénre és energiára van szükségük. A baktériumokat a talajba juttatják, ahol a földben lévő szennyeződést (szénhidrogéneket) hasznosítják föl mint táplálékot.  
– Jóval olcsóbb megoldás a bakte- riális kármentesítés – mondta Vesselényi István. Ezzel a technológiával olyan baktériumtörzseket és környezetbarát vegyi anyagokat juttatnak le a földbe, illetve a talajvízbe, ami felgyorsítja a szénhidrogének lebomlását. Például a benzin hamarabb lebomlik, mint a gázolaj, s a folyamatok hamarabb mennek végbe homokos talajban mint kötött, agyagos talajban.

– Először kiválasztjuk azt a baktériumtörzset, illetve „baktériumkonzorciumot", amely a leghatásosabban tudja lebontani ezeket a szennyeződéseket, majd ezt a földbe juttatjuk, és azok elvégzik a munkájukat – magyarázta a piaci nyitás előtt álló cég ügyvezetője, aki elmondta, hogy a mintegy 25 milliós uniós támogatás kutatásra és terepi kísérletekre ment el. A vezető szerint ezzel a technológiával épített területen is tudnak dolgozni, vagyis nem kell elbontani az épületeket a hagyományos technológiákkal szemben.


Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kisodródott egy autó a szegedi Sportcsarnoknál

Személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt vasárnap 19 óra körül Szegeden, a… Tovább olvasom