Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Lavórban Csongrád megye

Mindössze akkora a különbség Csongrád megye legmélyebb és legmagasabb pontja között, hogy a 17 emeletes újszegedi toronyház se férne közéjük. Vagy a szegedi Szent István tér „öreg hölgye", a víztorony. A mi legmélyebben fekvő területünk egyben az ország legalacsonyabb pontja.
Egyes elméletek szerint Szegeden és egész Csongrád megyében azért (is) olyan divatos sport a síelés, mert az emberek vágyakoznak a síkságról a hegyekbe. (Ugyane logika szerint a magyarok azért özönlenek nyaranta a tengerre, mert nincs – saját – tengerük.) Mások szerint a túra szavunknak már a jelentéstartományában is benne van a hegy-völgy változatosság – sík vidéken eszébe se jut az embernek túrázni.

– Kétségtelen, hogy egy hegytetőről széjjelnézni, különösen ha az a hegy a felhők fölött van, rendkívül nagy élmény – mondja Csákány Béla professzor. A szegedi matematikust, aki gyakorlott magashegyi túrázó, arra kértük, foglalja össze, mi vonzza a síkvidéken élő embert a hegyekhez.

– Ezt nem lehet összehasonlítani mondjuk a repülőről elénk táruló, felhők fölötti látvánnyal, annál kevésbé, mert a hegytetői panoráma általában egy személyes erőfeszítés utáni jutalmunk. Legalábbis én azért is lettem magashegyi túrázó, hogy kipróbáljam magamat, hogy megtudjam, mennyire bírom a gyűrődést.

Folyásirány a vájdlingban

A Dél-Alföld alacsony fekvésének van egy „civilizációs hátránya": nagyobb a belvízveszély. A szegedi medencénél is mélyebb fekvésűek ugyanis a Vajdaság egyes részei, ezért a vizek folyásának természetes iránya déli – lenne. Ha nem lenne az országhatár. Mivel van, a „vizes" szakemberek kénytelenek a lejtés irányával ellentétesen elvezetni a vizeket. Az éghajlat szempontjából nem oszt, nem szoroz a vidékünk lavórjellege – fejtette ki Rakonczai János egyetemi docens, az SZTE természetföldrajzi tanszékének helyettes vezetője. A levegőnek pár tízméteres szintkülönbségek nem számítanak. Nem állhat az útjába az országhatár sem, sokkal inkább a hegyek, következésként a Kárpátok a térség legnagyobb éghajlat-befolyásolója.

Hogy másokat a síkvidékről mi vonz a hegyekbe? Szerintem ahányan vagyunk, annyiféle lehet a vonzalmunk, de abban alighanem van igazság, hogy mi jobban élvezzük a magas hegyek szépségét, mint akik ott élnek a hegyek között – mondta a professzor, aki azért szükségesnek tartotta hangsúlyozni: a síkság sincs ellenére.

A fönti logikát látszik megtámogatni az a tény, hogy az országos kék túra útvonalának egyik állomása az öttömösi Szerelem-domb, amely – tessék megkapaszkodni – a maga 127,8 méterével Csongrád megye legmagasabb pontja. Az emberi érzelmek csúcsra járatásáról elnevezett öttömösi „csúcs" nem egészen 52 méterrel van magasabban, mint Magyarország legmélyebb pontja. És hol másutt lenne ez a mélypont, mint Csongrád megyében, a Szegedtől 8 kilométerre található Tiszaszigetnél, ahol mindössze 76 méter a tengerszint fölötti magasság.

Az ország legmélyebb és a megye legmagasabb pontja közé nem férne be Szeged egyik épített büszkesége, a Szent István téri víztorony, vagy az újszegedi toronyház – amire persze kevéssé lehetünk büszkék.

Szeged tengerszint fölötti magassága 78 és 85 méter közötti. Legmagasabb építménye a rókusi telefontorony (119 méter). A dóm tornya a tiszai nulla ponthoz mérten 91, a templompadlóhoz pedig 81 méter. A Pick torony 63 méter, a már említett „öreg hölgy", továbbá az újszegedi 17 emeletes ház egyként 54 méter.

A legszebb városi panoráma a dóm tornyából látható. A Szent István téren a víztorony kilátószintje mindössze 42 méteren van, számunkra persze innen is csodás a kép – a következő napokban, a víz világnapjára tekintettel meg is nyitják, úgyhogy gyönyörködhetünk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A vizitdíj tovább csökkentette a vizsgálatok népszerűségét

A betegségek megelőzésének, korai felismerésének fontos feltétele egy-egy szűrővizsgálat – bár… Tovább olvasom