Délmagyar logó

2018. 06. 20. szerda - Rafael 18°C | 30°C Még több cikk.

Lázár János: Szegedet erősíteni szeretné a kormány

Lázár János: Szegedet erősíteni szeretné a kormány
Makó és Hódmezővásárhely kényszerházassága már érdekházassággá vált, a jövő feladata, hogy kialakuljon a szerelmi házasság - mondta lapunknak adott interjújában Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye húszmilliárd forintos támogatást kap a kormánytól egy új iskolacentrum kialakítására. Megerősítik a Szegedi Tudományegyetemet is, Szeged városát pedig országhatárokon átnyúló térségi centrummá szeretnék fejleszteni.
– A Csörög a telefon rovatunkban panaszkodott egy makói olvasó, hogy Ön Hódmezővásárhely számára lényegesen több fejlesztési forrást járt ki, mint Makónak. Szerinte a miniszternek hazahúz a szíve. Igaz ez?

– Makó és Hódmezővásárhely együttműködése kényszerházasságnak indult. Csökkent az országgyűlési képviselők száma, így változtak a választókerületek. Az elmúlt négy évben azon dolgoztam, hogy a kényszerházasságból érdekházasság váljon, a jövő feladata pedig elérni a szerelmi házasságot. A szerkesztőségbe telefonáló olvasó elfelejti a város támogatásához számolni azt a 65 milliárd forintot, amibe az autópálya került.

A hasonló méretű településeket tekintve – akár a megyében, akár országszerte – Makó kiemelt helyzetben van. A kormány stratégiai partnerként tekint a városra és a térségre. Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád megyék keleti része, valamint Bács-Kiskun, Baranya és Somogy megyék déli határvidéke erőforrás-tartalékot jelent az ország számára.

Ezeket a területeket fejleszteni szeretnénk, hiszen itt még van munkaerő- és olyan gazdasági növekedési tartalék, ami az ország versenyképessége szempontjából fontos.

– A fejlődéshez az autópálya önmagában kevés, hiába került 65 milliárd forintba.

– Több szakmai egyeztetést tartottunk a kormányon belül arról, mi segíti leginkább Makó és térsége fejlődését. Az egyik legfontosabb a helyi gazdaság megerősítése. Ennek érdekében az ország egyik legnagyobb munkahelyteremtő támogatását, mintegy egymilliárd forintot a Makón működő Contitech kapta, és jelenleg is dolgozunk az ipari park bővítésén.

Négy százalék alatti a munkanélküliség a településen, ami 27 éve példátlan. Fontos a térség közlekedési terheltségének csökkentése, a Romániából érkező teherforgalom elvezetése is, ez is folyamatban van. A turisztikai ügynökség javaslata alapján pedig egy óriási fejlesztés első üteme indul, a fürdőfejlesztéssel és az uszodaépítéssel.

Ennek lesz egy második üteme is, hiszen a hazai turizmus szempontjából Makó–Mezőhegyes térségében komoly lehetőség van.

– A Makovecz-életmű kapcsán többször mondták már, hogy nagy lehetőség Makónak. Ez mit jelent pontosan?

– Makó bátor vállalkozásba kezdett, amikor Makovecz-várossá változtatta magát. Komoly felelősség, mert ezek az épületek folyamatos törődést igényelnek, de nagy lehetőség is, hiszen Makovecz Imre építészeti stílusa talán itt jelenik meg a legkoncentráltabban.

A Makovecz-életmű gondozásának részeként megújul a Hagymaház és a Páger mozi, valamint mintegy kétmilliárd forintból egy új könyvtár is épül. A legnagyobb beruházás a fürdő fejlesztése. A szocialista önkormányzatnak nem volt pénze arra, hogy az egész tervet megvalósítsa, ami a működésben folyamatosan deficitet jelent.

Annak érdekében, hogy az évi 50 milliós veszteséget csökkenteni tudjuk, meg kell építeni a hiányzó részeket. Ehhez a kormány 4,5 milliárd forintot biztosít, valamint további ötmilliárdot egy uszoda építésére. Mindezek mellett felújítjuk az óvodákat, az iskolákat, a Honvéd városrészt, az orvosi rendelőket, és fejlesztjük a kórházat is. Az elmúlt években sokat dolgoztam Makó fejlődéséért, időarányosan többet töltök a választókerület ezen részén, mint Vásárhelyen.

– Csongrád megyét stratégiai partnerként említette. Ebbe Szeged városát is beleértette?

– A kormány nem szigetszerűen fejleszti Makót vagy Vásárhelyt, térségekben gondolkodunk. Szeged és térsége pedig nagy és még kiaknázatlan lehetőség az ország számára. Személyes célkitűzéseim közé tartozik például, hogy Szeged és Budapest között a menetidő vonattal ne 2 óra 24 perc, hanem 1 óra 30-40 perc legyen.

Legalább ennyire fontos, hogy a Szeged és Debrecen közötti utat, amely feltárja az ország keleti részét, korszerűsítsük, és ahol lehet, négysávosra bővítsük. Ez egy 400 milliárd forintos beruházás, ami a 2020-as években valósulhat meg. Ennek része a 47-es főút Vásárhelyt elkerülő szakasza is.

A városon naponta 20 ezer jármű halad át, ami az utakat, az embereket és a környezetet is megterheli. Ezt szeretnénk orvosolni, de az új útszakasz az egész térség közlekedését dinamizálja, beleértve Szegedet is. Szegedet nem gyengíteni, hanem erősíteni szeretnénk.

– Szeged erősítéséről eddig kevés szó esett.

– Szegednek egy országhatárokon átnyúló regionális centrummá kell válnia, amely Arad, Temesvár és a délvidék felé fontos összeköttetési pont. A Szabadka–Szeged, illetve a Vásárhely–Békéscsaba vasútvonal modernizálása, valamint a Vásárhely–Szeged, illetve a Szeged–Szabadka közötti villamos kapcsolat kiépítése is ezt szolgálja.

Naponta 5-10 ezer ember ingázik Szeged és Hódmezővásárhely között, de ugyanilyen fontos lesz a Szabadka felé épülő összeköttetés is. Mindezek erősíteni fogják Szeged regionális szerepét. A tramtrain kiemelkedő lehetőség Vásárhelynek, de nemcsak rólunk szól, hiszen ha ez a közlekedési rendszer beválik, akkor meg lehet építeni Makó felé is, amivel egy újabb térséget lehet bekapcsolni Szeged gazdasági-munkaerőpiaci vérkeringésébe.

A kormány a politikai nézetkülönbségek vagy a konstruktívnak nem nevezhető szegedi városvezetés tevékenysége ellenére a térséget fejleszteni szeretné, ezt segíti a Modern Városok Programban kötött megállapodás is. Az országnak arra van szüksége, hogy Szeged erősebb legyen, a kormánynak pedig fontosak a szegediek.

– A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) leköszönő rektora szokta azt mondani, hogy Szeged és Vásárhely külön-külön nem tud sikeres lenni, egy gazdasági régió a két város, így a gazdasági szereplőknek és az önkormányzatoknak is együtt kell működniük. Ebben történt előrelépés?

– Nem jellemző, bár az utóbbi években néhány dologban össze tudtunk fogni. Nem állt Szeged az együttműködés élére, de jó reményünk van arra, hogy ez változzon. Gazdasági és társadalmi értelemben egy térségről beszélünk. Ma Szeged és azon keresztül a régió fejlődésében az egyetem az egyik legnagyobb reménység és lehetőség.

A kormány a legutóbbi ülésén tárgyalt arról, hogyan tudjuk segíteni, hogy az egyetem a fejlődés motorjává válhasson. A jövőben három miniszter: Trócsányi László, Balog Zoltán és én segítem a rektort a napi problémák megoldásában, valamint a fejlesztési tervek megvalósításában.

A lézerközpont a magyar tudomány, a kutatás-fejlesztés és a gazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű beruházás, szeretnénk az SZTE-t Európa egyik legjobb egyetemévé fejleszteni. Szintén múlt szerdán döntött a kormány arról, hogy támogatja a Szeged–Csanádi Egyházmegye iskolafejlesztési tervét.

Az egyházmegye egy új általános iskolát és egy új gimnáziumot szeretne létrehozni, valamint a zeneművészeti szakképzésben is feladatot vállalna. Ennek teljes költségét, mintegy 20 milliárd forintot a magyar állam vállalja. A szegedi oktatás fejlesztése regionális szinten is fontos.

– Erre konkrét tervei is vannak már az egyházmegyének?

– Igen, azok ismeretében döntött a kormány. 2030-ban ezeréves lesz a Szeged–Csanádi Egyházmegye, az ehhez kapcsolódó fejlesztési programokat is támogatni szeretnénk.

– Tehát nem csak Makó és Vásárhely fog fejlődni a megyében?

– Régióban és átfogó fejlesztési elképzelésekben gondolkodunk. Az ország fejlődése és gazdasági helyzete ezt ma már lehetővé teszi. Nem a túlélés a cél, hanem Magyarország felzárkóztatása. A merjünk kicsik lenni helyett a merjünk nagyok lenni politikájára kell áttérnünk.

A miniszterelnök úr annak idején azt kérdezte a makóiaktól, számukra mi a legfontosabb fejlesztés. Egy uszoda építését és a fürdő befejezését kérték, a kormány pedig biztosította az ehhez szükséges forrásokat. Ugyanezt kérdeztük Botka László szegedi polgármestertől is a Modern Városok Programban, és ugyanezt az elvet szeretnénk követni az egyetem fejlesztésében is. Olyan programot támogatunk, ami kiemeli az intézményt az ország határain belül és azokon túl.

– Rovó László elképzelései ebbe az irányba mutatnak?

– Rovó László a rektori pályázatában összeállított egy szakmai programot, amely számos fejlesztést tartalmaz. Szeretnénk, hogy mire a nyár elején átveszi a hivatalt, addigra a kabinet jóváhagyja a fejlesztési tervet.

– Ezek szerint Balog Zoltán támogatja Rovó László rektori kinevezését?

– Az emberi erőforrások minisztere egyetért az egyetem szenátusának döntésével, tehát támogatni fogja Rovó Lászlót.

– Országos botránnyá dagadt, hogy Németh László esperes lényegében Hegedűs Zoltán támogatására szólította fel a híveket. Ön szerint tehet ilyet egy plébános?

– Magyarországon demokrácia, szólás- és véleménynyilvánítási szabadság van. Mint minden magyar embernek, egy katolikus papnak is joga van ahhoz, hogy elmondja a véleményét. Természetes dolog, hogy egy katolikus plébános, egy közösség vezetője a gyülekezetéhez tartozó híveket érintő kérdésben véleményt mond. Ebben nem látok semmi rendkívülit.

A rendkívülit abban látom, hogy régi, hetvenes évekbeli beidegződés alapján azonnal megtámadták, megbélyegezték és üldözőbe vették a liberális oldal képviselői. Magyarországon senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés azért, mert elmondja a véleményét, egy katolikus plébánost sem.

Ugyanezt gondolnám és felelném akkor is, ha a kormányt szidta volna. Vásárhely egyébként egy nyugodt, fejlődő és jó kedélyű város. A vásárhelyiek február 25-én bölcsen és higgadtan eldöntik majd, ki lesz Almási István polgármester utóda.

– Ön mire számít, ki lesz Almási István utóda?

– A polgármesterséghez három dolog szükséges. Az embernek szavahihetőnek kell lennie. Egy polgármester nem hazudhat, és amit mond, azt meg is kell tartania. Aki nem szavahihető, aki zavaros, hazudozik, az nem alkalmas rá. A szavahihetőség mellett érdemesnek is kell lenni a polgármesterségre.

Az lesz jó városvezető, aki megdolgozott érte. Aki a városért még semmit nem tett, de még konkrét tervei sincsenek, az nem tudja megszolgálni a bizalmat. A harmadik dolog pedig az alkalmasság kérdése, azaz ki tud szövetséget kötni. Mi, fideszesek itt, Vásárhelyen mindenkivel együtt tudunk dolgozni, mindenkinek a javaslataira nyitottak vagyunk, és mindenki számára együttműködést ajánlunk.

Ez alól egy kivétel van. Aki eladta a lelkét Gyurcsány Ferencnek, azzal nem tudunk együtt dolgozni. Ennek nem pártpolitikai, hanem kifejezetten városi okai vannak. Amikor az MSZP és Gyurcsány kormányon voltak, privatizálták a legnagyobb agrárcéget, leállították a 47-es négysávosítását, és be akarták zárni a vásárhelyi kórházat. Több száz ember került az utcára. Amit Gyurcsány Ferenc és kormánya a vásárhelyiek ellen tett, azért soha nem jár bocsánat.

– A vásárhelyi időközi választást a tavaszi parlamenti választások főpróbájának tekinti mindenki. Ön szerint is ez a főpróba?

– A választásra egy tragikus haláleset miatt kerül sor. Kétségtelen azonban, hogy ha két évvel korábban vagy három évvel később történik, nem kap ekkora sajtófigyelmet, hogy még a BBC is tudósít a kampányról. A február 25-i választás az időpont mellett amiatt is érdekes, hogy az MSZP és a Jobbik nem mert önálló jelöltet állítani. Ez egy megyei jogú város esetében példátlan.

Megkezdődött továbbá az együttműködés előkészítése, arra számítok, hogy még április előtt a Jobbik és a baloldal össze fog állni a Fidesszel szemben. Az országos politikának ez a fontos. Nekünk, vásárhelyieknek azonban csak az számít, hogy olyan polgármestere legyen a városnak, aki nem káoszt és zavaros helyzetet teremt, hanem biztosítani tudja Hódmezővásárhely fejlődését.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Teherautó, tréler és személyautó ütközött az M5-ös szegedi felhajtóján - fotók

Teherautó, tréler és személyautó ütközött az M5-ös szegedi felhajtóján - fotók
A baleset szerda kora délelőtt az M5-ös és az M43-as autópályák találkozásánál, az M5-ös autópálya… Tovább olvasom