Délmagyar logó

2017. 10. 20. péntek - Vendel 9°C | 24°C Még több cikk.

Lebutított klasszikusok

Szeged - Megosztja az irodalommal foglalkozó szakembereket a Petepite Kiadó vállalkozása: könnyen emészthető, rövidített változatban adott közre kötelező olvasmányokat. A lebutított, zanzásított Egri csillagok és a Jókai-regények átirata ettől még üzleti siker lehet.
Jókai Mór körmondatait elhagyta, sok latin kifejezését magyarította, a történetet is egyszerűsítette A kőszívű ember fiait lebutító Nógrádi Gergely. Az újramesélő szerint a szöveg ennek ellenére hű maradt az író stílusához. Az általános iskola 7. osztályában kötelező olvasmány Jókai-regény átiratát az Egri csillagokéval és Az aranyemberével együtt a Petepite Kiadó jelentette meg a Klasszikusok újramesélve című sorozatában. Az eredeti regények harmadára-negyedére, azaz 150-160 oldalasra sűrített, 1890 forintért kínált változatát keresik a boltokban. Jókai és Gárdonyi műveit már nem védi a szerzői jog, szabadon felhasználhatók, átírhatók. A kezdeményezés remek üzleti húzás lehet, sokan osztják a kiadó véleményét is: emészthetőbbé kell tenni a diákok számára a bonyolult nyelvezetű regényeket. Több szegedi magyartanárt is megkérdeztünk, de egyet sem találtunk, aki egyetértett volna a Petepite-filozófiával.

Átírt kötelező olvasmány – az eredetivel megtévesztő a hasonlóság, mégis zongorázni lehetne a különbséget. Fotó: Frank Yvette
Átírt kötelező olvasmány – az eredetivel megtévesztő a hasonlóság, mégis zongorázni lehetne a különbséget. Fotó: Frank Yvette

– Elrettentőek ezek a kötetek! Az olvasóvá nevelés ellen jelennek meg – állítja Nyemcsokné Bernáth Magdolna, a Ságvári gyakorló általános iskola tanára, aki huszonöt éve tanít irodalmat. – A Nemzeti Tankönyvkiadónak is vannak lerövidített kiadványai, de az, hogy A kőszívű ember fiait hosszúnak találták, ezért kivettek belőle fontos részeket, még hagyján! Az átírt verziókat viszont legszívesebben bezúzatnám. Az a szülő, aki törődik a gyermekével, megérti a problémát, és csak az eredeti műveket vásárolja meg. Minden év elején tartok egy előkészítő órát azokról az olvasmányokról, amelyek előkerülnek a tanévben, és próbálok a gyerekekre hatni. Jókai vagy Mikszáth regényeit a mai diákok többsége nehezen érti meg, ezért segíteni kell őket. Olyan szójegyzéket szoktam kiadni, ami megkönnyíti az olvasást. Csak a legműveltebb diákok értik például a Toldiból a megpitymall kifejezést. Ezekkel a szavakkal küszködünk, de nem gondolom, hogy az alapműveket ki kellene hagynunk az oktatásból, mint ahogyan többen javasolják. A kőszívű ember fiai elolvasására másfél hónapot is adok a diákjaimnak, akik szerencsére a történelemórán tanultakhoz is jól tudják kötni a regényt. Nem megoldhatatlanok ezek a problémák, pusztán nagyobb körültekintést, odafigyelést igényelnek. Szépirodalmon nőttem fel, úgy érzem, a zanzakötetek borzasztóan leegyszerűsített, primitív nyelvi változatot jelentenek. Épp az marad ki belőlük, amitől a szépirodalom szép: a nyelvezet.

 Népszerű zanzák

Még Jókai Mór életében Bródy Sándor átírta a nagy mesélő több regényét is – Jókai állítólag elégedett volt velük. A spanyolok Cervantes Don Quijotéjét négy különböző korosztály számára zanzásították. Németországban „olvasóbarát" formába öntve kiadták Goethe Faustját és Lessing Bölcs Náthán című elbeszélő költeményét is – azt remélve, így könnyebben eljuthatnak a fiatalokhoz.

– Nem tudok egyetérteni azzal, hogy lebutított regényeket olvassanak a diákok. Nem ez a megoldás arra, hogy értő olvasóvá neveljük őket. Lesújtó véleményem van ezekről a kötetekről, merényletnek tartom őket az irodalom ellen – hangsúlyozza Olasz Sándor irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető professzora, aki szerint a nyelvi akadályok leküzdésére más megoldások is vannak. – Az eredeti művekből olyan olvasóbarát kiadásokat kellene a diákok kezébe adni, amelyekben lábjegyzet vagy szójegyzék van. Ezekben meg lehet magyarázni a latin szavakat, ma már nem használt kifejezéseket. A Shakespeare-mesék mintájára népszerűsítő célzattal lehetne Jókai-meséket is írni, de akkor nyilvánvalóvá kellene tenni, hogy nem az eredeti művekről, hanem valakinek az átiratáról van szó.

Olvasóink írták

46 hozzászólás
  • 46. klj_54 2008. december 08. 01:15
    „Elég régen folyik a vita (az általam kint is hallgatható) Kossuth rádióban erről a borzalomról.
    Ahogy ott kivettem a lényeget: "A piac ezt diktálja."
    Az a tény, hogy unokáim egy irodalmi mű helyett annak zanzásítottját tanulják megriaszt.
    Az még szerencse, hogy gyermekeim és saját könyvtáramban fellelhető sok sok általam értékesnek vélt mű. Ókortól a múlt századig. Tehát az én unokáim biztosan az eredetit fogják olvasni.
    És ennek pont az a lényege mint a matematika oktatásnak.
    Ismerniük kell a szavakat, a nyelvi megoldásokat.

    Csak nehogy megéljük a "Fanenheit451" -et!”
  • 45. fazer 2008. december 06. 15:48
    „Ez az egész zanzásítósdi csak a - manapság tendenciózus - totális szellemi lezüllesztés újabb remek eszköze. Neveljünk sok-sok sivár szellemi-érzelmi életű emberpalántát, verjünk ki a fejéből minden mára már korszerűtlenné vált eszmét - emberség, tisztesség, hazaszeretet, a tudás tisztelete - , egyszerűsítsünk le mindent a végletekig, tegyük a világ dolgait instanttá a könnyebb befogadhatóság érdekében! Kíméljük meg a fejlődésben lévő szürkeállományt az összetettebb dolgok megértésétől, a mélyebb következtetések elérésének élményétől! Tegyünk kedvére a mai generációnak: tolmácsoljuk József Attilát emós körítéssel, lehetőleg msn-"nyelvezettel"! Ez így mindjárt trendibb.
    Barbárság a köbön.

    Hogy a nemzeti-szellemi elsötétítés folyamata hová vezet, nem tudom, mindenesetre a Klebelsberg által vallott "magyar tudás, magyar hatalom" jelmondat sajnos már ma anakronisztikussá lett.”
  • 44. achilleus 2008. december 06. 11:44
    „"aranka2 2008.12.05. 23:01
    Emlékszik valaki Kármán J.: Fanny hagyományaira? Alapműve a Die Leiden des jungen Werthers öngyilkossági hullámot. Miért pont a 19. sz.-i klasszikusok maradnának fenn az örökkévalóságig?"

    Kedves Aranka2! Ez a hozzászólása jól illusztrálja az ilyen átírmányok sorsát. Én ugyanis az eredeti Goethet olvastam (középiskolás koromban, anno), és fogalmam nem volt arról, hogy van egy ilyen magyar "mutáció". Amúgy pedig, miért pont a 21. századi átírmányok maradnának fenn az "örökkévalóságig"? Ha pedig kilépünk az irodalom berkeiből, ugye nehezen tudná elképzelni a zeneirodalmat olyan 19. sőt 18. századi "klasszikusok" nélkül, mint Beethowen, Haydn, Mozart, vagy éppen J.S.Bach. El lehet képzelni, de még belegondolni is szörnyű.”
  • 43. achilleus 2008. december 06. 11:00
    „Kösz Logaritmus az elfogulatlan választ!
    Az "üzleti szálat" erősíti az a körülmény is, hogy - mint a képen látható példányon is - nem látszik elsőre, hogy nem az eredeti Gárdonyiról (Jókairól stb.) van szó, magyarán már a címlapon, borítón is FELTŰNŐEN látszania kellene a különbségnek!!! Ez a "fogyasztó" megtévesztése. Remélem, ezügyben el fog járni az illetékes hatóság!”
  • 42. Logaritmus 2008. december 06. 10:30
    „Elolvasva a konkrét szöveget nagyon úgy néz ki, hogy elég gyengus lett ez a modernizálás. Nem vagyok ellene a dolognak, a Biblia magyar fordítását is átírta az egyház már több alkalommal éppen azért, hogy minél olvashatóbb, emészthetőbb, mindenkinek érthetőbb legyen. Nincs ezzel baj, a rövidített kiadásokkal sem - amíg az eredetit is el lehet olvasni. Ezek a történetek tele vannak tanúságokkal, amikből kár lenne azért kimaradni, mert amúgy nehezen emészthető a szövegezés.

    Más: az oktatás időrendben mutatja be az irodalmi műveket. Gimnázium első osztályában Homérosszal indítanak (a mi időnkben ez legalábbis így volt). Ez pedig NEM_MINDIG_JÓ, mert pl. nekem 17-18 évesen Homérosz és a magyar fordítás egyáltalán nem tetszett, sőt...viszont pár év múlva, érett fejjel alig tudtam letenni!

    Ma is van viszont olyan sztárolt irodalmi mű amit nem szeretek, pl. a Bánk Bán története, a drámai feszültség óriási, de a szövegezés.... :/ Az irodalom végülis tanítás, szórakoztatás de ha az olvasó már a szöveggel is meg kell hogy küzdjön mert az 300 évvel ezelőtti nyelvezettel, latin és német szavakkal van teletömve akkor az olvasás már nem szórakozás lesz, és nem kell csodálkozni ha a mai gyerekek egyre kevesebb irodalmat olvasnak.

    Tehát ha akad akár csak egy tucat ember is, aki Shakespeare-t azért nem olvas mert pl. Arany János majdnem 200 évvel ezelőtti - zseniális - fordítását nehezen érti, akkor még mindig jobb ha egy ilyen hétköznapi szavakkal operáló verzióban mégiscsak hozzájut ehhez a dologhoz. Nem dicséretes, de mindig jobb mint a TV előtt ülni.

    Még egy dolog: az Egri csillagokat imádtam, de a belőle készült, egyszerűsített szövegű FILM változatot is. Akkor az is szemétrevaló hamisítvány? Na ugye.

    Achilleus: naná, hogy üzletből írták és adták ki a könyvet, ez természetes hogy nem azért hogy anyagilag tönkremenjenek! Attól még lehetne nagyon jó, kár hogy nem az.”
  • 41. achilleus 2008. december 06. 10:15
    „Kiegészítés a 40-hez: És egy hozzászólás a jobbklikk.hu (érdemes megkeresni) ugyanebben a témában indított posztjából, mindez egybecseng az eredeti cikk felvezető gondolaival.
    "Burmann | 2008. november 28. | 16:25
    Amíg nem olvastam el a csatolt linket, amelyben részletek összehasonlítása szerepel, azt hittem, hogy megismétlődni látszik a jól ismert vita, amely klasszikus megnyilvánulásában Prokofjevnek, a Sztálinnal egy napon elhunyt zeneszerzőnek és a Zsdanov nevéhez kapcsolódó bolsevista kultúrpolitikának vitájában bontakozott ki. A vita lényege a következő: Leszállni a néphez, vagy felemelni azt /a művek színvonalára/. Tévedtem, itt senki nem akar senkit sem fel- se leszállítani. Itt valakik meg akarják tömni a zsebüket. Ezekkel szembe esztétikai érveket állítani (pl., hogy egy regény nem csak cselekmény) értelmetlen, - ezek halottgyalázó újbarbárok."”
  • 40. achilleus 2008. december 06. 10:10
    „Az alábbi link tartalmaz egy táblázatot, amelyik tételesen hasonlít össze sorokat a régi és az új változatból.
    Nagyon kérem, hogy akinek ezek után kétsége van afelől, hogy itt csak egy szimpla üzleti vállalkozásról van szó, az forduljon kezelőorvosához és gyógyszerészéhez.
    http://www.hetivalasz.hu/cikk/0811/nem_jokaival_van_baj”
  • 39. madártej 2008. december 06. 08:46
    „Vétkesek közt cinkos, aki néma.”
  • 38. Logaritmus 2008. december 06. 08:25
    „Attol hogy kiadjak igy meg nem lesz kotelezo ilyen kiadasban olvasni.”
  • 37. .suhym. 2008. december 06. 08:02
    „Még egy apróság.

    Hálás vagyok a sorsnak, hogy olyan gimnáziumba járhattam, ahol megismertük az ókori istenek életét, az ókori irodalmat, mint pl.:

    "Arma virumque cano, Troiae qui primus ab oris
    Italiam, fato profugus, Laviniaque venit
    litora, multum ille et terris iactatus et alto
    vi superum saevae memorem Iunonis ob iram;
    multa quoque et bello passus, dum conderet urbem,
    inferretque deos Latio, genus unde Latinum,
    Albanique patres, atque altae moenia Romae."

    Bizony akkoriban, mind általánosban, mind középiskolában több verset, memoritert tanultunk, és több volt a kötelező olvasmány is számunkra. Emlékszem, olvasónaplót kellett vezetni róluk, és nem "haltunk" bele, mikor a Kőszívű ember fiait vagy éppen az Aranyembert kellett olvasnunk. Ha véletlenül nem értettünk egy-egy kifejezés, bízvást fordulhattunk a szüleinkhez, nagyszüleinkhez, akik elmagyarázták, amit nem értettünk!

    Légy jó mindhalálig...valóban nem egy vidám regény,
    DE
    az élet sem mindig csak és kizárólag a jóról "szól", és bizony nagyon tanulságos olvasmány a mai gyermekek számára is.”
  • 36. .suhym. 2008. december 06. 07:33
    „"....... Az eredeti művekből olyan olvasóbarát kiadásokat kellene a diákok kezébe adni, amelyekben lábjegyzet vagy szójegyzék van. Ezekben meg lehet magyarázni a latin szavakat, ma már nem használt kifejezéseket. A Shakespeare-mesék mintájára népszerűsítő célzattal lehetne Jókai-meséket is írni, de akkor nyilvánvalóvá kellene tenni, hogy nem az eredeti művekről, hanem valakinek az átiratáról van szó."

    Ezzel egyet lehet érteni, ha már a mai fiatalságnak nehezére esik olvasni, sajna, és nehezére esik fellapozni az Idegen szavak szótárát, ha nem ért egy latin szót!:(
    Általában és tisztelet a kivételnek, a mai gyerkőcök szívesebben "fogják" meg a dolgok könnyebbik végét R-Go nem fárasztják magukat túlzottan a művelődéssel. Talán kevesebb diszkó, "bandázás" , hanem több önművelés kellene.

    Odüsszeia.........
    " Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott
    s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját,
    sok nép városait s eszejárását kitanulta,
    s tengeren is sok erős gyötrelmet tűrt a szívében,
    menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét."

    Ezzel mi a gond? Talán csak nem az, hogy gyerek megismeri az ókori nyelvezetet esetleg?
    Devecseri Gábor fordítása igazán élvezhető és kiváló!
    Mi gond van azzal, ha egy mű gondolkodásra készteti a gyereket?

    Nem ismeri a latin szavakat, a régebben használt magyar kifejezéseket? Nézzen utána, legalább rájön, hogy valamikor nem "soppingolni" jártak az emberek!”
  • 35. belabacsi 2008. december 06. 06:23
    „manapság gyujtsányi blogot olvas a nép!haha kész röhej.ad1:egy ferfi sose ir blogot! ad2:egy ferfi soha nem sir föleg kamerak elött! ad3: egy értelems mondata nincs a parlamentben hogyan is tudna akkor könyvet irni??”
  • 34. belabacsi 2008. december 06. 06:20
    „28asnak:balynai kordonnrol van szo??”
  • 33. Starbuck 2008. december 06. 01:08
    „Én se vagyok kultúrbunkó, egy-két hetente olvasok egy könyvet (a kötelező szakirodalmon kívü persze, még vizsgaidőszakban is. Mondhatjuk tehát, hogy szeretek olvasni. De ez a három könyv, az Egri csillagok, Az aranyember és A kőszívű ember fiai számomra olvashatatlanok voltak mind 5-6-os koromban, mikor először volt kötelező, mind gimnáziumban, mikor ismét. Lehet hogy az én készülékemben van a hiba, de ezt a hármat én ki is venném, max ajánlott lenne, a történelmi jelentősége miatt.
    Ja és ezt nem azért mondom, mert nem becsülöm a klasszikus irodalmat, a heti egy könyv se győzike bestseller. Csak azt gondolom, ha egy iskolásnak pl olyan könyveket adnának fel, ami még érdekli is (mert bőven van ilyen a klasszikus irodalomban is), akkor talán nem lenne szükség rövidítgetésekre.”
  • 32. Mignon 2008. december 06. 00:29
    „aranka2-nek!
    Meg Mindenkinek, akit erdekel!

    Goethe regenyenek a szinhelyet , Charlotte Buff hazat lehet latni a

    "wetzlar.de" oldalon!
    Stadtrundgang------, Lottehof.

    Sziasztok”
  • 31. legal 2008. december 06. 00:22
    „A múlt kulturtörténeti teljessége, mint teljes és szilárd alap nélkül nincs biztonságosan építkező jelen, s pláne jövő. Csak a mának éljünk, feledve a múltat és a jövő építkezése tudati felelősségét? Ne legyünk igénytelenek! Mert az kivet bennünket a létfolyamat feletti helyzetünkből.”
  • 30. Cat 2008. december 06. 00:07
    „Tény, hogy a HP-sorozatban az egyes embercsoportok ábrázolása - legfőképp a mugliké - eléggé sarkított, leegyszerűsített; emellett mégsem nélkülözi az erkölcsi tanulságo(ka)t. A filmváltozatban ezek kevésbé megfoghatók, érzékelhetők.”
  • 29. Logaritmus 2008. december 05. 23:36
    „10-20 éve is kiadták a "100 híres regényt" amiben 100 regény volt egyenként 6-8 oldalon leírva. Mi ezzel a baj?”
  • 28. aranka2 2008. december 05. 23:18
    „Ami kimaradt:
    öngyilkossági hullámot indított el Európában.”
  • 27. aranka2 2008. december 05. 23:01
    „Emlékszik valaki Kármán J.: Fanny hagyományaira? Alapműve a Die Leiden des jungen Werthers öngyilkossági hullámot. Miért pont a 19. sz.-i klasszikusok maradnának fenn az örökkévalóságig?”
46 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ünnepre készül a Délmagyarország

Szeged - Lapunk ünnepre készül. Kedden látványos külsőségek közepette és prominens vendégek jelenlétében felavatjuk vadonatúj nyomdagépünket – tulajdonosunk, az angliai Daily Mail GT (DMGT) több mint négymilliárd forintos beruházásának befejezéseként. Tovább olvasom