Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 21°C Még több cikk.

Legendás a tápai háromkilós

Szeged - Az aratóünnepségek eltűntek, a népszokás azonban megmaradt: az újbúzából új kenyér sül. A tápai háromkilós vekni méltán híres. Hagyományos technológiával készítik – fél napig.
Augusztus 20-a nemcsak az államalapítás, Szent István ünnepe, hanem az új kenyér napja is. Az aratás befejeztével az újbúzából új kenyeret sütöttek a parasztok. Az aratóünnepek idővel eltűntek, a népszokás azonban nem felejtődött. Az új kenyér napja máig megmaradt.

Méltó képviselője az új kenyérnek a tápai háromkilós. Hagyományos technológiával, körülbelül fél napig készül a híres vekni. A falazott gőzkemencében sülő kenyérnek még az íze is más, mint a többinek: teltebb a tésztája, és vastagabb a héja.

Regina-méretű a háromkilós tápai kenyér. Fotó: Frank Yvette
Regina-méretű a háromkilós tápai kenyér.
Fotó: Frank Yvette

– Ilyen kemence már alig található az országban. Másfél órán keresztül sül benne a háromkilós kenyér, emiatt más ízharmónia alakul ki – mondta Balázs András, a pékség tulajdonosa, akinek a családja már 1952 óta süti a manapság már nem mindennapinak, hanem különlegességnek számító kenyeret. – A háromkilós veknit hétvégére vagy ünnepségekre, rendezvényekre viszik az emberek. Több napig eláll, de manapság inkább frisset vesz mindenki. Ezért nincs igény a régen közkedvelt 5-6 kilós kenyerekre sem.

Az élesztő és a hengermalom forradalma

A kenyér történetében két felfedezés jelentett nagy áttörést: az egyik az volt, amikor jó 200 évvel ezelőtt egy felfedezés nyomán elkezdték gyártani az élesztőt, ami gyorsan és biztosan keleszt. 1787-től létezik dagasztógép. A másik fontos – ráadásul magyar – találmány a Mechwart-féle hengermalom, amely az egész világon elterjedt, mivel forradalmasította az őrlés technológiáját.

A háromkilós kenyér elkészítéséhez szakember szükséges, mert a dagasztás kivételével mindent kézzel csinálnak a pékségben. A kovászolás nyolc óra: az élesztővel összekevert lisztnek és víznek ennyi idő kell, hogy megerjedjen. Ezután géppel lassan dagasztják a tésztát, amit a táblamunka követ: a szakemberek kiszaggatják és megformázzák a kenyeret. Körülbelül negyven percig pihentetik, hogy megkeljen. A sütés ideje másfél óra.

– Az elkészült vekni héja aranybarna színű, a hagyományos technikának, a gőzkemencében való sütésnek köszönhetően pedig cserepes és ropogós. Röviden ez a titka a legendás háromkilós tápai kenyérnek – mondta Balázs András.

Az első kenyér

Körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt jött rá egyik ősünk, hogy a vadbúza magvait meg lehet enni. Az összezúzott szemeket vízzel keverték össze, amit forró kőre öntöttek vagy megsütöttek. Így készültek az első, lepényszerű kenyerek. Kelesztett kenyeret először az egyiptomiak sütöttek időszámításunk előtt mintegy háromezer évvel: valószínűleg elfelejthették azonnal megsütni a tésztát, ami másnapra kissé megerjedt, és gázokat termelt, s miután megsütötték, tapasztalták: a kenyér nagyobb, lazább és ízletesebb lett. Ők találták fel tehát a kovászt, a kenyérkészítés ókori mesterei azonban görögök voltak: a források szerint hetvenféle kenyeret sütöttek.

Olvasóink írták

  • 3. egyszeru polgar 2008. augusztus 20. 22:09
    „Gyonyoru! Nagyon finom lehet.”
  • 2. CSJ 2008. augusztus 19. 11:16
    „Szöszi35!
    A Csillagtéren van mintaboltjuk.”
  • 1. Szöszi35 2008. augusztus 19. 11:07
    „Hol lehet tápéi kenyeret venni?
    Írjátok meg légyszi!
    Köszi”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Vidrasors lett a legjobb természetfilm Pusztaszeren

Pusztaszer - Negyedszer rendezték meg Pusztaszeren a Csizmazia Györgyről elnevezett… Tovább olvasom