Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 8°C Még több cikk.

Lehetőségek a Homokhátságon: reformbarackok Sándorfalván

Sándorfalva - A baracktermesztés megreformálásáért dolgozik évek óta Gyuris Mihály sándorfalvi őstermelő. Külföldről hozza a legújabb barackfajtákat. Növényeit sem a hagyományos módon metszi. Azt mondja, nagy lehetőség rejlene a Homokhátság baracktermesztésének felfuttatásában, a gazdák többsége azonban még mindig mostohaként kezeli ezt a növényt.
Évek óta a hagyományostól eltérő technológiával termeszt barackot Gyuris Mihály. Az ő barackbokrai – merthogy ez a gyümölcs a közhiedelemmel ellentétben nem fán terem – nem négy, hanem csupán kétágúak, a koronaforma Y alakú. Azt mondja, így sokkal intenzívebben dolgozik a növény.

– A barackok egyformábban fejlődnek, 20-30 százalékkal nagyobb a bokor termőképessége, és koncentráltabb az érés: két szedésre lejön az összes gyümölcs. Így könnyebb dolgozni is vele – sorolta az előnyöket. Gyuris Mihály 2009-ben telepítette az első ilyen növényeket, azt mondja, már nem is térne vissza a hagyományos termesztésre. Emellett minden évben több új fajtával is kísérletezik – jelenleg is 5-6 újdonságot kínál 40 fajta barackja között. Görögországból és Olaszországból hozza ezeket, ide jár szakmai utakra is.

– Míg az epertermesztés néhány év alatt három technológiaváltáson is keresztül ment, a barackot ugyanúgy termesztjük, mint száz éve. Az olaszok azt mondják magukról, 20 évvel vannak lemaradva a spanyoloktól. El lehet képzelni, hogy akkor mi hol tartunk.

A magyarok a minél kerekebb, minél pirosabb fajtákat keresik. A szemünkkel vásárolunk – mondja Gyuris Mihály. Fotó: Kuklis István
A magyarok a minél kerekebb, minél pirosabb fajtákat keresik. A szemünkkel vásárolunk – mondja Gyuris Mihály. Fotó: Kuklis István

Gyuris Mihály szerint a legnagyobb probléma, hogy a termelők többségénél mostohanövénynek számít a barack: ha terem, örülnek neki, de az így keletkező bevételt nem a barackba forgatják vissza. Inkább sárgarépát termesztenek a Homokhátságon, mert ahhoz nem kell munkaerő.

– Magyarország legnagyobb baracktermő tájkörzete a mienk, de még így is csupán 1500 hektárnyi barackosunk van, az is folyamatosan csökken. Ezt lényegében felveszi a magyar piac, miközben ebben az ágazatban lenne perspektíva a külföldi piacokon is. A lengyelek ugyanis éppen barackban nem vetélytársaink, a spanyolok pedig messze vannak – mondta Gyuris Mihály.

A sándorfalvi őstermelő szerint ötezer hektárnyi barackos telepítésével már komoly árualappal rendelkeznénk, hogy exportálhassunk. – Egy-egy érdekes, különleges fajta barackkal ma még be lehet törni a piacra, hiszen a magyar a szemével vásárol. Most például a minél kerekebb, minél pirosabb fajtákat keresik. De szerintem nem ez a jövő. Elég lenne 10-15 fajta, amiből viszont ráállnánk a tömegtermelésre. Biztos vagyok benne, hogy jelentős külföldi piacot lehetne szerezni. A jelenlegi kínálat azonban ehhez kevés ehhez – hangsúlyozta az őstermelő.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Migránsok az ártérben, határzár a Tiszán

A Tiszán felállított határzár tervéről érdeklődött sajtótájékoztatóján Tóth Péter szegedi jobbikos önkormányzati képviselő a gyálaréti ártéri erdőnél. Tovább olvasom